Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-476

476. országos ülés 190í van a miniszter ur erélyére, hogy ezt vissza­verjük, különösen most, a mikor a Morva-völgye éhségnek néz elébe. Az egész Morva-völgyének nincs más terméke, mint krumpli, káposzta és ugorka. Abból él az egész nagy Morva-völgye. Az idén pedig minden elszáradt. Nem fog tudni semmiből sem pénzelni. Annál inkább kell sür­getni ennek az ügynek á befejezését, hogy a munkálatokat még az idén megkezdjék. Nem csak ebből a szempontból szükséges ez, de kü­lönösen azért, hogy útját álljuk a nagy kiván­dorlásnak, a mely már megkezdődött, és külö­nösen elébe kell vágni annak az éhségnek, melylyel majd meg kell küzdeni. T. képviselőház! Még csak egy-két pilla­natra, nem is egész perezre, veszem igénybe a t. ház figyelmét, mennyiben a t. miniszter urat és különösen a minisztériumot bizonyos körül­ményre vagyok bátor figyelmeztetni. A szabá­lyozásoknál szükséges kőanyagok szállításánál, ha nem is tényleg, de látszólag nem egészen igazságos dolgok történnek. Van Magyarországon egy Janus-arczu osztrák firma, a melynek tulajdonosa osztrák, aki Magyar­országon bir telepekkel. Ezt már egyszer emii­tettem és most egész nyíltan megmondom róla véleményemet. Ez a firma még a mai napig sem tartotta érdemesnek, hogy Magyarországon czég­jegyeztesse magát. Ha Ausztriában konkurrál magyar vállalkozókkal szemben, azt mondja: uraim, én osztrák firma vagyok, engem ne tes­sék mellőzni a magyar firmákkal szemben; ha pedig itt Magyarországon kell konkurrálnia magyar vállalkozókkal szemben, azt mondja, hogy: uraim, hiszen én is olyan firma vagyok, mint maguk; de azért nem czégjegyeztette magát még a mai napig sem. Nagyon különös az egész dologban és cso­dálatos, hogy a vármegyéknél, ugy Pozsony vár­megyénél, mint a szomszédos vármegyéknél, talán még tovább is, ez a firma érthetetlen uta­kon és módokon mindig fel lesz szólítva, hogy a legkisebb ajánlat után adjon be még utó­ajánlatot és mondhatom, hogy még a minisz­tériumba is beférkőzik ez a Janus-arczu stocker­aui firma egy bizonyos Reichmann nevű vigécz utján és megtudja azt a legkisebb tételt, a melylyel pályáznia kell. Tallián Béla földművelésügyi miniszter: Ez kizárt dolog; lehetetlenségnek tartom! Trubinyi János: Felelni fogok erre, a mit a t. miniszter ur mond. Annak idején, mikor erre a firmára felhívtam a t. miniszter ur figyelmét és a minisztériumban lépéseket tettem az iránt, hogy ezen firmával szemben meg kell védeni a magyar vállalkozókat, azt mondotta nekem a miniszter ur: én kollegámmal, az osztrák minisz­terrel megállapodtam abban, hogy semminemű utóajánlatot nem fogunk elfogadni. Helyes, alá­írom, ezt az etikai tételt az állami szállítások­nál én is megkövetelem. Ámde mig az igen t. miniszter ur kollegája odaát Ausztriában szemé­julius 29-én, pénteken, 67 lyesen, ad personam ép ugy megtartja ezt a megállapodást, mint az igen t. minister ur, addig az osztrák minisztériumban nem mérnek ám ezzel az igazsággal. Én be tudom bizonyitani, hogy épen azon firmával szemben, a melyre annak idején az igen t. miniszter ur hivatko­zott, most folyik a tárgyalás Ausztriában egy olyan ügyben, a hol egy Ausztriában czégjegy­zett magyar firma tulajdonosának 1 korona 26 fillérrel olcsóbb ajánlata el lett ütve abban a minisztériumban, a mely mellét verve azt mondja, hogy egyforma arányban osztjuk az igazságot és követjük az etikai tételeket. A mi vállalkozóink Ausztriában az állami vállalkozásoktól végleg el vannak ütve. Az igen t. miniszter ur körültekintő figyelmébe ajánlom ezt a firmát, a mely óriási jövedelmet, százezre­ket visz ki Ausztriába, itt egy krajezárt sem költ el és ugyanez a firma ugyanazon község­ben egy vállalkozóval szemben, a kinek a mi igazságügyminiszteriumunk bölcs intézkedése után jól megfontolt okból, jogi kérdés eldöntése után engedélyt adtak egy ipari vágány kiépí­tésére telepéhez, konkurrencziából, féltékenység­ből képes arra az alávaló és gálád tettre, hogy a szegény paraszt népet az executiv hatalommal és a hatóság intézkedéseivel szemben, majdnem a lázadásig viszi. Ezt akartam az igen t. miniszter ur becses figyelmébe ajánlani és kérni, hogy az ilyen fir­mát az állami szállításoknál különösen itt a morva határszélen a Morva-szabályozásnál egy­szerűen figyelmen kivül kell hagyni összes aján­lataival. Magát a tételt különben megszavazom. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólam. Taffián Béla földmivelésügyi miniszter: Lu­káts t. képviselő ur felszólalására megjegyzem, hogy őt sem az erős színezésben, sem, az erős kifejezésekben nem óhajtom követni. En ebben a kérdésben már állást foglaltam akkor, a mi­dőn a t. képviselő ur jelenlétében a dunapente­leiek nálam voltak. Akkor meg is mondottam, hogy a méltányosság határán belül elmegyek addig, a meddig elmehetek. Nagyon természetes, hogy ebben a kérdésben addig, a mig az összes adatok rendelkezésemre nem állanak, állásfogla­lásomat ma sem preczizirozhatom másképen, mint akként, hogy a méltányosság határán belül meg­teszek mindent, a mit a község érdekében meg­tehetek. Nagyon természetes, hogy ebben a kér­désben, miután pénzről van szó, csak műszaki közegeknek meghallgatásával dönthetek. Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék ebbe bele­nyugodni. Trubinyi képviselő urnak a Morvaszabá­lyozást és a kőszállítási illetőleg felhozott ki­fogásaira vonatkozólag — a mennyiben a Morvaszabályozást illetőleg nehézségek merül­nének fel — azt az egy kijelentést szívesen 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom