Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-476

476. országos ülés 190k A feladatok teljesítésében sokat várok a gazdatársadalom egyesüléseitől és a szövetkeze­tektől, melyek utján a gazdaosztály legszélesebb rétege is hozzáférhetővé válik a kitanitásra. Ennek a gazdaosztálynak legjobb iskolája a szövetkezés, a melyet minden formájában elő fogok mozdítani. (Helyeslés.) Főterményünk ma is még ho3szu időn át a gabona lévén, ennek jobb értékesítése végett az eddiginél gyorsabb menetben kivánom a szövetkezeti magtárakat szaporítani. (Általános helyeslés.) Mintb.ogf ez idő szerint a meglévő gabona­raktár-szövetkezetek egymás viszonyairól — hol, mely terményben van fölösleg, s hol van kereslet — tájékozva nincsenek: szükséges közöttük szerves kapcsolatot létrehozni, szövetkezeti köz­pontot létesíteni, mely a szövetkezetek érdekeit minden közös kérdésben is képviselné. (Helyeslés.) E központi szervezet megalkotása és a hitel kérdéseinek rendezése iránt a törvényhozás külön intézkedését fogom kérni. A szövetkezeti mag­tárak utján a termelő a hadsereg ellátása munká­jában is jelentékeny részt vehet, s minthogy azok a szolid kereskedelem részére is biztos be­szerzési forrást képeznek: létesítésük a kereske­delem érdekében is kívánatos. (Helyeslés.) Nagy fontosságot tulajdonitok a vetőmag iavitásának. Gazdáink nem törődnek eleget sem a vetőmag megválasztásával, sem annak időnkint való felfrissítésével. Mivel ez anyagi áldozatot kirán a gazdától, s épen ez tartja vissza őket a magnemesitéstől, már hivatali elődöm utasította az állami gazdaságokat, hogy az ott termett jó vetőmagot kisebb tételekben kevéssel a napi áron felül — a miben a minőség nincs meg­fizetve — adják el a jelentkező gazdáknak. Ez tehát annyi, mintha a gazda a maga termését csekély ráfizetés árán kicserélné a jó vetőmag­gal. Az anyagi áldozat, a mit ez a tevékenység az államra ró, egy-két év alatt százszorosan megtérül, terményeink értékének növekedésével. Minthogy a szegényebb sorau vidékeken még ily csere utján is nehéz a jó vetőmagot elter­jeszteni, ebben a költség előirányzatban 50.000 koronát kérek arra a czélra, hogy az erre leg­inkább rászoruló vidékeken 30°/ 0 árkedvezmény­nyel és esetleg fizetési halasztás engedélyezésé­vel juttathassak jó vetőmagot a kisgazdáknak, (Helyeslés.) Az ingyen adományoknak egyáltalán nem vagyok barátja, (Altalános élénk helyeslés és éljenzés.) már a pénzügyi bizottságban rámutat­tam az ingyen adományok túlzására. Tényleg túltengés van abban, hogy minden dologban a kormány támogatását veszi igénybe a közönség; ezt az irányzatot én nem helyeslem, s a kabinet azon lesz, hogy a jogos körbe visszatereljük az igényeket. Kivételesen lehet itt-ott szükség ál­lami segítésre is, de általában véve nem helyes, hogy mindenki mindent az államtól kívánjon ingyen, vagy olcsón kapni! (Igaz! (ügy van!) r július 29-én, pénteken. 51 A kalászos vetemények között különösen az árpa az, melynek értéke a minőség arányá­ban tetemesen növekszik. A sörárpatermő vidé­keken fajtiszta vetőmagot szándékozom kedvez­ményes áron továbbra is kiosztani, a termelés és értékesítésről a nép kioktatására népszerű útmutatásokat terjeszteni, helyi kiállítások és árpavásárok rendezését, az értékesítő szövetkeze­teket, melyek a kisgazdák termését egyenlősitik, támogatni. B. Kaas Ivor t. képviselőtársam megjegyzé­sére, gazdaságunk intenzivitására vonatkozólag, legyen szabad megjegyeznem, hogy gazdálkodá­sunkat többoldalúvá kell tenni, hogy a magyar föld jövedelmét biztosabbá tegyük. Láttuk az idén, mennyire megingatta a nemzet jövedelmét a májusi eső elmaradása. Csak azok a talajok állották ki nagyobb kár nélkül a tartós száraz­ságot, a melyek huzamosabb ideje mély növe­lésben részesülnek. Hogy ez általánosabbá vál­jon, a kisebb birtokosok szövetkezeteit állami kölcsönnel segítem a drága gőzeke beszerzésé­ben. Kívánatos, hogy ezt is hazai gyárakból szerezhessék be gazdáink, hogy a vámot és a fuvarköltséget megtakarítsák. (Általános he­lyeslés.) Felettébb kívánatos, hogy a jobb gépek és mezei eszközök általánosan meghonosodjanak. De mivel nem áll módjukban a gazdáknak a gépek jóságát kipróbálni, a gépkisérleteket szé lesebb alapokra fektetem és azok eredményét gazdaközönségünk széles rétegeivel megismerte­tem. (Helyeslés.) A belterjes gazdálkodásnak egyik hathatós eszközét, a mezei vasutat sok helyütt a szom­széd birtokosok tiltakozása miatt nem lehet meg­valósítani. Ezért ugy ezek, valamint az erdei vasutak építésének megkönnyítésére a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg javaslatot fogok elő­terjeszteni, a miből a nagyobb gazdákra — mert a kisebb gazdák ebben a kérdésben természete^ sen nem jöhetnek tekintetbe — nagy előny fog háramolni. A kereskedelmi növények termesztését az eddiginél nagyobb arányban kell felkarolnunk. A beruházási törvény 4 millió koronát bocsá­tott rendelkezésemre a len- és kendertermelés érdekében. Hazánk sikvidékein megterem a leg­több kender, más vidékein a len, és bál jók az árak, mégis keveset termesztünk, mert nincse­nek helyben áztatok és feldolgozó telepek, a mik nélkül nem lehet értékesíteni. Ezek létesítését akarom ebből a hitelből előmozdítani, a termést piaczkópessé tenni, a félgyártmányok értékesíté­sére szövetkezeteket alakítani. (Helyeslés.) Hasonlókép terjeszteni kívánom a komló­termelést, mely belföldi fogyasztásunk felét sem éri el, de még annak is a túlnyomó részét kül­földre szállítjuk. Oda kell tehát hatni, hogy a termelés a fogyasztás igényeihez alkalmazkodjék 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom