Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-476
k-76. országos ülés 1904 július 29-én, pénteken. 49 Végül, és ez tegnapelőtt történt, minthogy nemcsak takarmány, de egyúttal az alomhoz szükséges szalma is kevesebb lesz bizonyos mér tékben, engedélyeztem az összes erdőkben kivétel nélkül az alomszedést. (Elénk helyeslés.) Általában jelentem a t. háznak, hogy a kormány tudatában van azon nagy felelőségnek, a mely ezen kérdés megoldásánál rá nehezül. A kormányban ^természetesen elsősorban engem illet a felelőség. Én ezen tudatban és meggyőződésben biztosithatom a t. házat, hogy nem fogok elmulasztani semmit, nem fogok kiméini időt, nem fogok kiméini fáradságot, nem fogok kímélni semmit, hogy ezen katasztrofálisnak jelentkező bajtól az országot és az ország állatállományát, mely annyi millióba került, minden károsodástól megmenthessük. (Elénk helyeslés.) A részletekre vonatkozólag méltóztassék megengedni, hogy ne nyilatkozhassam, ne nyilatkozhassam pedig abból a szempontból, mert a részletek megbeszélése esetleg azon akczió sikerét veszélyeztetné bizonyos mértékben. Azt hiszem, a t. ház belenyugszik a kérdés ilyetén elintézésébe. (Helyeslés.) Barta Ödön igen t. képviselőtársam felszólalására vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem azt, hogy én a bajt és a jelentkező veszélyt orszá gos jellegűnek tekintvén, nagyon természetes, hogy különösen azon vidékeket, a melyek szegények, feltétlenül tekintetbe fogom venni, különösebb intézkedést azonban egyes vidékekre alig helyezhetek kilátásba, mert a baj egyenlő mértékben jelentkezik mindenütt, annak orvoslását is tehát egyenlő mértékben tartom szükségesnek. Lehet talán, hogy egyes helyeken nagyobb mérvű, más helyeken kisebb mérvű intézkedésekre lesz szükség. A módozatok megállapítását, melyekre nézve végleges megállapodásra még magam sem jöttem, méltóztassék rám bízni. (Helyeslés.) Még csak azt kívánom kijelenteni ál* alánosságban és elvileg, hogy ebben az akczióban nagyon természetesen elsősorban azon szegényebb sorsú egyéneket tartom kiválóan figyelembeveendőknek, a kiknek anyagi helyzete olyan, hogy különös tekintetekre igényt tartanak. Ezekkel szemben az akcziót nagyobb mértékben, esetleg nagyobbmérvű támogatással kell folytatni. Az akcziót azonban szükségesnek tartom kiterjeszteni minden vonalon és minden irányban, mert szükségét látom annak, hogy a gazdaközönségnek esetleg vagyonosabb része is támogattassék e tekintetben a kormány által, habár nem is anyagi áldozatok révén. Ezek elmondása után a t. ház iránti tiszteletből legyen szabad azon elveket, a melyek tárczám kezelése alkalmával engem vezetni fognak, tekintettel a ház fáradságára, lehető rövidséggel, némelyeket csak jelezve, némelyekre bővebben kiterjeszkedve, előadnom, megjegyezvén egyúttal, hogy a válasz a t. ház azon szónokainak felszólalására, a kik az általános vitában résztvettek, benne lesz az egyes szakmák azon KÉPVH. NAPLÓ. 1902 —1906. XXVIII. KÖTET.. ismertetésében, a melyet előterjeszteni szerencsém lesz. A hol egyik-másik észrevételükre különösen kitérni kívánok, ott leszek bátor a ház szíves figyelmét az illető helyen külön kikérni. Tárczám kezelésének vezetésénél a czél nem lehet más, mint a magyar föld jövedelmének tartós fokozása. De tovább megyek: előttem ez a czél is csak eszköz egy magasabb czél érdekében, az ősi tűzhely megtartására, a közép- és kisbirtokos családok konzerválására. A föld jövedelmének emelésére a leghathatósabb állami eszköz : a szakismeretek terjesztése, még pedig a nép széles rétegében. (Elénk helyeslés.) Nem habozom kimondani, hogy ezt tartom a mezőgazdaság emelése leghathatósabb eszközének. A közép- és felsőfokú gazdasági képzés intézményei ki vannak épitve, itt csak a továbbfejlesztésre, a tudomány haladásával való lépéstartásra van szükség. A gazdatiszti törvény, az 1900 : XXVII. t.-czikk folytáa a ga^datiszti pálya lényeges biztosítékot nyújtván a tanult és hivatásos elem boldogulására, a gazdasági tanintézetek növendékeinek száma megkétszereződött. Ámde a nagyobb joggal több kötelesség is jár. A gazdasági felső- és középoktatást intenzivebbé kell tenni. Ily irányban akarom a gazdasági akadémia és tanintézetek szervezetét áldolgozni, súlyt helyezve a növendékek szoliditása és tanulásának szigorú ellenőrzésére, hogy már a tanintézetben komoly munkához szokjanak. (Elénk helyeslés.) Még fontosabb ennél és időszerűbb, hogy a szakismereteket a néj3 közé bevigyük. A kezdő lépések ez irányban néhány éve megtétettek, — ott van a tanitók nyári tanfolyama, télen át népies felolvasások — de a czélt intézményszerűen kell biztosítani. A kultuszminiszter ur most készíti elő a népoktatás reformját, s ebben ép akkora helyet akar biztosítani a gyakorlati nevelésnek, — kézügyességi oktatás stb. — mint az elméleti ismeretek oktatásának. A népiskolába kell bevinni a gazdasági ismeretek tanítását, a gyermek felfogásához mérten, ugy hogy mikor az iskola padját elhagyja, az irás, olvasás és számoláson kivül legyen annyi fogalma a gazdaságban előforduló munkákról, hogy mindennek a. czélját meg tudja érteni és a testi fejlettségéhez való munkákat el is tudja végezni. (Helyeslés.) Hogy a népiskolákban a gazdasági oktatásnak sikere legyen, meg kell azt honosítani a tanítóképző-intézetekben, sőt a lelkészképző intézetekben is; azért, a hol még nincs, ezek mindegyikében gazdasági szaktanárokat fogok fokozatosan alkalmazni. (Helyeslés.) A felnőtt gazdanép oktatására az elmúlt télen több mint 3000 előadást és 318 gazdasági tanfolyamot tartattam, melyeken több százezer gazda vett részt. Jövő télen, hogy ez az oktatás még több helyre terjedjen, az állami birtokok 7
