Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-476

k-76. országos ülés 1904 július 29-én, pénteken. 49 Végül, és ez tegnapelőtt történt, minthogy nemcsak takarmány, de egyúttal az alomhoz szükséges szalma is kevesebb lesz bizonyos mér tékben, engedélyeztem az összes erdőkben kivé­tel nélkül az alomszedést. (Elénk helyeslés.) Általában jelentem a t. háznak, hogy a kormány tudatában van azon nagy felelőségnek, a mely ezen kérdés megoldásánál rá nehezül. A kormányban ^természetesen elsősorban engem illet a felelőség. Én ezen tudatban és meggyőződés­ben biztosithatom a t. házat, hogy nem fogok elmulasztani semmit, nem fogok kiméini időt, nem fogok kiméini fáradságot, nem fogok kí­mélni semmit, hogy ezen katasztrofálisnak jelent­kező bajtól az országot és az ország állatállo­mányát, mely annyi millióba került, minden károsodástól megmenthessük. (Elénk helyeslés.) A részletekre vonatkozólag méltóztassék meg­engedni, hogy ne nyilatkozhassam, ne nyilatkoz­hassam pedig abból a szempontból, mert a rész­letek megbeszélése esetleg azon akczió sikerét veszélyeztetné bizonyos mértékben. Azt hiszem, a t. ház belenyugszik a kérdés ilyetén elinté­zésébe. (Helyeslés.) Barta Ödön igen t. képviselőtársam felszóla­lására vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem azt, hogy én a bajt és a jelentkező veszélyt orszá gos jellegűnek tekintvén, nagyon természetes, hogy különösen azon vidékeket, a melyek szegé­nyek, feltétlenül tekintetbe fogom venni, különö­sebb intézkedést azonban egyes vidékekre alig helyezhetek kilátásba, mert a baj egyenlő mér­tékben jelentkezik mindenütt, annak orvoslását is tehát egyenlő mértékben tartom szükségesnek. Lehet talán, hogy egyes helyeken nagyobb mérvű, más helyeken kisebb mérvű intézkedésekre lesz szükség. A módozatok megállapítását, melyekre nézve végleges megállapodásra még magam sem jöttem, méltóztassék rám bízni. (Helyeslés.) Még csak azt kívánom kijelenteni ál* alá­nosságban és elvileg, hogy ebben az akczióban nagyon természetesen elsősorban azon szegényebb sorsú egyéneket tartom kiválóan figyelembe­veendőknek, a kiknek anyagi helyzete olyan, hogy különös tekintetekre igényt tartanak. Ezek­kel szemben az akcziót nagyobb mértékben, esetleg nagyobbmérvű támogatással kell folytatni. Az akcziót azonban szükségesnek tartom ki­terjeszteni minden vonalon és minden irányban, mert szükségét látom annak, hogy a gazdaközön­ségnek esetleg vagyonosabb része is támogattas­sék e tekintetben a kormány által, habár nem is anyagi áldozatok révén. Ezek elmondása után a t. ház iránti tisz­teletből legyen szabad azon elveket, a melyek tárczám kezelése alkalmával engem vezetni fog­nak, tekintettel a ház fáradságára, lehető rövid­séggel, némelyeket csak jelezve, némelyekre bő­vebben kiterjeszkedve, előadnom, megjegyezvén egyúttal, hogy a válasz a t. ház azon szónokai­nak felszólalására, a kik az általános vitában résztvettek, benne lesz az egyes szakmák azon KÉPVH. NAPLÓ. 1902 —1906. XXVIII. KÖTET.. ismertetésében, a melyet előterjeszteni szerencsém lesz. A hol egyik-másik észrevételükre különö­sen kitérni kívánok, ott leszek bátor a ház szí­ves figyelmét az illető helyen külön kikérni. Tárczám kezelésének vezetésénél a czél nem lehet más, mint a magyar föld jövedelmének tartós fokozása. De tovább megyek: előttem ez a czél is csak eszköz egy magasabb czél érde­kében, az ősi tűzhely megtartására, a közép- és kisbirtokos családok konzerválására. A föld jöve­delmének emelésére a leghathatósabb állami esz­köz : a szakismeretek terjesztése, még pedig a nép széles rétegében. (Elénk helyeslés.) Nem habozom kimondani, hogy ezt tartom a mezőgazdaság emelése leghathatósabb esz­közének. A közép- és felsőfokú gazdasági képzés in­tézményei ki vannak épitve, itt csak a tovább­fejlesztésre, a tudomány haladásával való lépés­tartásra van szükség. A gazdatiszti törvény, az 1900 : XXVII. t.-czikk folytáa a ga^datiszti pálya lényeges biz­tosítékot nyújtván a tanult és hivatásos elem boldogulására, a gazdasági tanintézetek növen­dékeinek száma megkétszereződött. Ámde a na­gyobb joggal több kötelesség is jár. A gazda­sági felső- és középoktatást intenzivebbé kell tenni. Ily irányban akarom a gazdasági aka­démia és tanintézetek szervezetét áldolgozni, súlyt helyezve a növendékek szoliditása és tanu­lásának szigorú ellenőrzésére, hogy már a tan­intézetben komoly munkához szokjanak. (Elénk helyeslés.) Még fontosabb ennél és időszerűbb, hogy a szakismereteket a néj3 közé bevigyük. A kezdő lépések ez irányban néhány éve megtétettek, — ott van a tanitók nyári tanfolyama, télen át népies felolvasások — de a czélt intézmény­szerűen kell biztosítani. A kultuszminiszter ur most készíti elő a népoktatás reformját, s ebben ép akkora helyet akar biztosítani a gyakorlati nevelésnek, — kézügyességi oktatás stb. — mint az elméleti ismeretek oktatásának. A népiskolába kell bevinni a gazdasági ismeretek tanítását, a gyermek felfogásához mérten, ugy hogy mikor az iskola padját elhagyja, az irás, olvasás és számoláson kivül legyen annyi fogalma a gazda­ságban előforduló munkákról, hogy mindennek a. czélját meg tudja érteni és a testi fejlettségé­hez való munkákat el is tudja végezni. (He­lyeslés.) Hogy a népiskolákban a gazdasági oktatás­nak sikere legyen, meg kell azt honosítani a tanítóképző-intézetekben, sőt a lelkészképző in­tézetekben is; azért, a hol még nincs, ezek mind­egyikében gazdasági szaktanárokat fogok foko­zatosan alkalmazni. (Helyeslés.) A felnőtt gazdanép oktatására az elmúlt télen több mint 3000 előadást és 318 gazdasági tanfolyamot tartattam, melyeken több százezer gazda vett részt. Jövő télen, hogy ez az oktatás még több helyre terjedjen, az állami birtokok 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom