Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-476
476. ORSZÁGOS ÜLÉS 1904 Julius 29-én, pénteken, Perczel Dezső, utóbb báró Feilitzsch. Arthur elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — A földmiyelésügyi tárcza 1904. évi költségvetésének tárgyalása és ennek kapcsán az 1904. évben eladásra szánt, valamint az 1902. évben eladott állami javakról és az 1882: XXVI. t.-cz. 5. íjában elrendelt tervezési munkálatokról és azok költségeiről a földmivelésügyi miniszter jelentései. A kormány részérdi jelen vannak: gróf Tisza István, gróf Khuen-Héderoáry Károly, Nyíri Sándor, Berzeviczy Albert, Plósz Sándor, Hieronymi Károly, Tallián Béla, Cseh Ervin és Papp Elek miniszteri tanácsos. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Daróczy Aladár jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Nyegre László, a javaslatok ellen felszólalókat Sturman György jegyző ur. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Daróczy Aladár jegyző (olvassa az 1904. évi Julius hó 28-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki Az elnökségnek jelenteni valója nincsen. Következik napirend szerint a földmivelésügyi tárcza 1904. évi költségvetés (írom. 559) tárgyalásának folytatása. Az első tételnél ki következik? Sturman György jegyző: Bernáth Béla! Bernáth Béla : T. ház! Nem lehet elzárkózni azon nagy szerencsétlenség elől, a mely az ország gazdáit az ez évi folytonosan tartó nagy szárazság miatt érte. Kiszámíthatatlan azon kár, a mely ennek folytán az országot sújtotta. Különösen veszélyes ez az állapot a kisgazdákra. A takarmányhiány megfosztotta őket keresetforrásuktól és megfoszthatja őket esetleg megélhetésüktől is. A mellett, t. ház, a burgonyatermés hiánya, valamint a hüvelyesvetemények hiánya is, a melyek pedig a nép főtáplálékát képezik, komoly megfontolást igényelnek. A kormánynak oda kell hatni, hogy a bajokon, a hogy lehet, segítsen. Meg kell tenni a legmesszebb menő intézkedéseket, nehogy ezek a bajok katasztrófává fejlődjenek. Gondoskodni kell a kormánynak arról, hogy e bajokon segítendő, közmunkát adjon a népnek télire, hogy legyen akkor a népnek elég foglalkozása és keresetforrása. T. ház! Többször volt alkalmam felhívni a t. ház figyelmét az agrártörvény módositásának szükségességére. Az 1896 : V. Vcz. megalkotása kétségtelenül nagyon fontos, szükséges és üdvös volt, mert e törvény segítségével lehetett Magyarországon a szőlő regenerálását véghezvinni. A nép szegény volt és a baj épen a nép azon részét sújtotta, a melynek egész vagyona szőlejében feküdt, s a mely a maga emberségéből a megújítás munkáját eszközölni nem volt képes. Ekkor jött az állam segítségére, meghozták az agrártörvényt, s olcsó kamat mellett engedélyeztek kölcsönöket a szőlők felújítására. Ennek hatása kétségtelenül igen előnyös volt, mert elősegítette a szőlők rekonstruálását, emelte a szőlők felújításával a hitelt, emelte a kipusztult szőlőterületek értékét. Azonban azóta a viszonyok változtak. Tudjuk, hogy azok a remények, melyeket egyesek a szőlő felújításához fűztek, ma már nagyon megváltoztak. Az értékesítési viszonyok igen elszomorítók lettek, ugy hogy az a szőlő, a mely abban az időben jövedelmezőnek ígérkezett, ma nem jövedelmező. És ezért, t. ház, ha a népnek a további megélhetésre módot akarunk nyújtani, szükséges, hogy e törvénynek azon intézkedései, melyek a népet nyomják, anyagilag terhelik, lehetőleg enyhittessenek. A törvény szerint ugyanis a kamat ö^/o. Ezt nem bántanám, mert hiszen a törvény 1910-ig terjedő hatálylyal van megalkotva, de igenis módosítanám a törvényben 5*
