Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-487

4S7. országos ülés 190b augusztus il-én, csütörtökön. 395 Már most kérdés általánosságban az, hogy a képviselőháznak valamely bizottsága akkor, midőn ugy a törvényt, mint a házszabályokat szigorúan megtartja, — mert ezt a kisebbségi vélemény sem vonja kétségbe — megsértheti-e a mentelmi jogot épen akkor, midőn a részére kiadott ügyben a törvényt és a házszabályt alkalmazza? Nézetem szerint ez meg nem történhetik. (Ugy van.' jobbfelöl.) Azon bizottságnak eljárása lehet hibás, az általa hozott határozat lehet téves s akkor erről lehet beszélni, nem pedig arról, hogy a mentelmi jog megsértve lett. Ezen hibának a ház abszolút jogánál fogva mindenesetre megvan a maga remediuma. Még néhány megjegyzést kívánok tenni a nélkül, hogy az összeférhetlenségi bizottságnak eljárását bírálat tárgyává tenném. Polónyi Géza: A zsűri ítéletét nem reparálhatja a ház! Maróthy László előadó: Egyszerűen maga nak a bejelentést tevő orsz. képviselőnek bejelentésében foglaltakra óhajtom alkalmazni a házszabályokat és a törvényt. A házszabályok 156. §-a kötelességévé teszi az állandó összeférhetlenségi bizottságnak ép azt az eljárást, a melyet bejelentő Győrffy Gyula orsz. képviselő a mentelmi jog megsértése gyanánt bejelentett, mert a házszabályoknak jelzett szakasza elrendeli, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság a vele közölt öszszes összeférhetlenségi esetekben a tényállást tisztába hozni tartozik. Minthogy pedig sem a törvényben, sem pedig a házszabályokban arra vonatkozó rendelkezés nincsen, hogy egy megszűnt mandátum idején keletkezett, illetőleg bejelentett összeférhetlenségi eset ugyanazon öt évi cziklusban szerzett ujabb mandátum idején bejelentés tárgyát nem képezheti, ennélfogva törvénytelen eljárásról egyáltalában nem beszélhetünk. Téves az a nézet is, hogy itt itélt dologgal állunk szemben, mert először is az ügy érdemileg elintézést nem nyert; másodszor mert nem ezen, hanem egy más, egy korábbi bejelentés alapján indított eljárást szüntetett be az összeférhetlenségi bizottság. Ha mindez nem igy volna, akkor egyáltalában nem lehetne az összeférhetlenségi törvényt végrehajtani és a mentelmi bizottság működése megakaszthatná az összeférhetlenségi bizottság működését; mert szívesen és, a/t hiszem, örömmel venné a legtöbb képviselő igénybe a mentelmi jognak védőpalástját, ha valaki összeférhetlenségi bejelentéssel mandátuma ellen törne és mandátumát ez által veszélyeztetve látná. Ha igy okoskodunk, kimondhatnók azt is, hogy az összeférhetlenségi bizottság a képviselőnek mentelmi jogát sérti meg akkor, ha őt mandátumának letételére kötelezi, mert ez által a választók százainak és legtöbbször ezreinek bizalmából a képviselő kezébe letett kötelességek gyakorlásában a legnagyobb mértékben akadályozza meg. De ez az okoskodás szerintem, igen t. képviselőház, szofisztikus okoskodás lenne. A törvényhozás törvény utján hatályon kivül helyezheti az 1901 : XXIV. t.-czikket, azt törvény utján módosithatja és magyarázhatja is, de addig, mig ez be nem következik, annak a törvénynek végrehajtását felfüggeszteni nem lehet, (Helyeslés a jobboldalon.) A képviselőház az összeférhetlenségi bíráskodás jogát önválasztotta bizottságára ruházta át, azt ez által gyakorolja s annak eljárását és működését, midőn az a törvény és a házszabályok betartásával történik, be nem f ol} ásolhatja és meg nem akaszthatja. (Helyeslés a jobboldalon.) Tisztelettel kérem mindezeknél fogva a t. házat, hogy a kisebbségi vélemény félretételével a mentelmi bizottság r javaslatát határozattá emelni méltóztassék. (Elénlc helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Ezzel a tanácskozás be van fejezve. Következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház a kérdéses ügyben a mentelmi bizottság jelentésében foglalt javaslatot, szemben azon különvéleménynyel, a melyet Szivák Imre, Szatmári Mór, Sebess Dénes és Kubinyi Géza képviselők adtak be ? Polónyi Géza: Szabad a kérdés feltevéséhez szólnom ? Elnök: Tessék!, Polónyi Géza: Én ugy tudom, hogy halasztási indítvány adatott be, (Ellenmondások jobbfelöl.) Hogy ez megfelel-e a házszabályoknak, az más kérdés ; de ez iránt méltóztassék intézkedni. Én ugy hallottam, hogy Eötvös Károly képviselő ur ily értelmű indítványt terjesztett a ház elé. Maróthy László előadó: Nem indítvány volt az, csak kérelem! Polónyi Géza: Tessék kérelemnek nevezni, de e felett mégis kell dönteni, mert vagy azt kell kimondani, hogy a házszabályoknak meg nem felel az az indítvány, vagy pedig el kell fogadni mint indítványt ós akkor kérdés tárgyává kell tenni, hogy a ház mit határoz? Én ebben a kérdésben szavazni óhajtok és azért kérem a t. elnök urat, méltóztassék e tekintetben a házhoz kérdést intézni. Én ugy tudom, hogy az indítvány ugy szól, hogy a ház, tekintettel arra, hogy a kisebbségi véleményt aláirt tagok közül senki sincsen itt, a ki véleményét motiválni tudná ... (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Az nem akadály!) — én nem érdemlegesen vitatkozom, én csak reprodukálom, hogy micsoda indítvány történt, — a ház függeszsze fel ezen ügy tárgyalását. Ezt a kérdést tehát igy vagy amúgy, de elkeli intézni. Elnök: Én ezt csak mint óhajt hallottam, de nem mint formális indítványt. Eötvös Károly: Nevezem hát indítványnak! Elnök: írásban sem adta be a képviselő ur, de ha mint indítványt kívánja kezeltetni, akkor természetes, hogy mivel ez halasztó természetű, 50