Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-475

475. országos ülés 19Q!t Simonyi Semadam Sándor: ... de miután a telepítés kérdése maga, mint ilyen a földmivelésügyi minisztérium körébe tartozik, a dolog pénzügyi részét illetőleg sem tudok e kérdésen egyszerűen átsiklani. Nézetem szerint ott, a hol a telepes teljes szorgalma és jó gazdasági képessége daczára sem tudja hosszú időn át lefizetni a restancziát éi évi annuitását, legokosabb lenne ezeket a restancziákat elengedni, mert hiszen erre más mód nincs. Annak az embernek összes gazdasági exisztencziáját tönkreteszi ez a nyűg; elmegy a kedve a munkától, mert azt látja, hogy akármennyit dolgozik, sohasem fog tudni kieviczkélni abból a restancziából. Ha pedig elcsügged és kedvetlen, akkor nem is tud dolgozni és a telepités czélját el nem éri. A telepités gondolatával kapcsolatban figyelmébe ajánlom a t. miniszter urnak az úrbéri erdők kérdését. Ha az ember az úrbéri erdők kiosztásának idejéből származó feljegyzéseket összehasonlítja a mostani lélekszámmal, önkéntelenül arra az eredményre jut, hogy az akkor szétosztott föld nem felelhet meg a szaporodott népesség igényeinek. Szaporodjék is a nép; adja Isten, hogy még jobban is szapyrodjék, de az a föld, a melyet az úrbéri osztály alkalmával kiosztottak, nem szaporítható és nem szaporodik. Vannak azonban ezen földek között bizonyos kötött minőségű földek is, a milyenek a par excellence úrbéri erdők és úrbéri legelők. Vannak erdők, a melyek más gazdasági művelésre is nagyon alkalmasak. Ilyen helyeken — egyéb gazdasági körülmények figyelembevételével — különösen ott, a hol nincs vásárolható föld, mert latifundiumok között vannak az erdők, nem kellene olyan mereven ragaszkodni a törvény azon intézkedéséhez, hogy azok az erdők, a melyek mint úrbéri erdők adattak ki, egyénenként fel nem oszthatók Én ezeket a bajokat közvetlenül ismerem azért, mert kerületemben vannak ilyen erdők, a hol tulajdonképen a felosztások már megtörténtek az úrbéri törvény életbeléptetése előtt, sőt birtokba is vették azokat, de miután az úrbéri törvény meghozatott, az u. n. szakosztálybeli ügybuzgóság oda vitte a dolgot, hogy ezeket az embereket úgyszólván bepréselték ismét a közös gazdaságba, ugy hogy egy egész sereg község — 10 —15 ilyen község van kerületemben is — már harminca év óta viseli a közös gazdálkodás nyűgét; e miatt kénytelenek e községek lakosai Amerikába vándorolni, és visszajővén, fölverik a föld árát. Egy sereg dolgot kellene még a földmivelésügyi miniszter ur figyelmébe ajánlanom. Bátor vagyok kérdezni, hogy mi a sorsa a t. miniszter ur elődje által elkészített telepitéd törvénytervezetnek? Lehet, hogy revideálni kel), mert magam is láttam egyes revízióra szoruló dolgokat benne, de mindenesetre jó volna tudni, hogy alszik-e az idea, vagy foglalkozik-e vele a kormány. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. XXVIII. KÖTET. Julius 28-án, csütörtökön. 33 A földhitel kérdésében egész sereg tennivaló volna, a melyek közül csak arra az egy momentumra mutatok rá, hogy az amortizáczionális kölcsönök mindig azzal a szuppoziczióval köttetnek és adatnak ki, hogy azoknak befektetése folytán a földbirtok olyan mértékben fog több jövedelmet hozni, hogy a többletjövedelem nemcsak az annuitást és a kamatot fedezi, hanem bizonyos pluszt is eredményez. Ezen a bázison adatnak a hosszuéves lejáratú és alacsonykamatú kölcsönök. Ezen kölcsönök nagyon üdvösek volnának, ha nem volna bennük mindig egy nagyon veszedelmes klauzula, tudniillik hogy ha egy annuitást az adós elmulaszt, az egész kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik. Ez a klauzula tökéletesen ellentmond a princzipiumnak és tönkreteszi mind azt a jó reményt, a melyet ehhez a kölcsönhöz fűztünk. Hiszen akkor, a midőn a kölcsönnek ezt az alakját statuálták, az volt az alapgondolat, hogy a gazdasági haszon a befektetés folytán nem azonnal, hanem csak hosszú évek során fog megtérülni, s ezt az alapot egyszerre kidobjuk annak megengedésével, hogy hosszú lejáratú kölcsön azonnal esedékessé válhatik. Ez megöli a gazdát; megöli a czélt, mert hiszen akkor tulajdonképen kiszolgáltatjuk ezt a birtokot a hitelezőnek, holott mi ezt a kölcsönformát a föld javítására statuáltuk. Méltóztassék ezt a körülményt figyelembe venni, s a mennyiben a föld tehermentesítésével és ezen kölcsönök kérdésével, szóval a föld amelioracziójának kérdésével és hasonló kölcsönök statuálásával méltóztatnak majd foglalkozni, szükséges lesz ezt a pontot nagyon figyelembe venni és ki kell zárni még a lehetőségét is annak, hogy a kölcsön egyszerre esedékessé tétessék. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a földmivelésügyi tárczát és budgetet talán a legfontosabb és a nemzet egyéniségének bélyegét leginkább magán viselő tárczánák ismerjük el, és tekintettel arra, hogy a magyar ember ezen a téren kellő támogatásban nem részesül, én minden egyes krajezárt, a mit erre kérnek, eltekintve a politikai bizalom kérdésétől, helyénvalónak tartok és azt szívesen megadom, de annak kijelentésével, hogy a kormány politikájában nem osztozom. Én a földmivelésügyi budget megszavazását bizalmi kérdésnek tekinteni soha sem fogom, és kötelességemnek tartom, hogy mindazt, a mit a kormány jó és helyes czélra kér, megadjam. Ezeknél fogva a földmüvelésügyi tárcza költségvetését elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az idő előrehaladván, a tanácskozást most félbeszakítjuk. A legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag kívánok javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, 0