Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-486

386 d-86. országos ülés 1904 zetközi kereskedelmi tranzakcziónak a legtöbb kedvezmény klauzulája, hogy egyáltalában kivül esik minden lehetőség határán, hogy ezen rést lehessen ütni. Miután már most kétségtelen, hogy egy olyan állam, mint Németország vagy Francziaorezág, vagy bármilyen más fogyasztási terület külön feltételeket nem fog engedélyezni a mi búzánkra, a vám, legyen az kisebb vagy nagyobb, kizárólag csak az illető állam fogyasztóira fog különbséget tenni. A behozóra nézve ez különbséget nem tesz, ennek meg kell küzdenie az illető tengerentúli vagy azon keleti, nagy nyerstermeléssel foglalkozó területek versenyével, a mely a nyerstermelés árait rendes körülmények között oly alacsonyra nyomja le, a melyek mellett a magyar gazdáknak a megélhetés lehetetlen. (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felől.) A czél tehát, a mit el kell érnünk, az, hogy egy olyan gazdasági területet szerezzünk meg és biztosítsunk, a melynél a mi nyers termelésünk czikkei a külföldi czikkekkel szemben előnyben részesülnek. Ezt pedig csakis vámszövetség utján érhetjük el, s elérhetjük vámszövetség utján azért, mert az osztrák ipar teljesen olyan helyzetben van, mint a mi mező gazdaságunk. Az osztrák ipar sem versenyképes nálánál erősebb és fejlettebb iparokkal, az osrtrák ipar is csak akkor élhet meg, ha biztosit magának egy olyan fogyasztási terűletet, a hova különbözeti vámokkal, illetőleg olyan viszonyok között juthat be, a melyek előnyben részesitik más területnek importjával szemben. (Helyeslés a jobboldalon.) Az érdek tehát köLcsönös és kölcsönös lévén az érdek, megvan az objektív bázisa egy mindkét érdeket egyenlő méltányossággal kiegyenlítő igazságos és helyes kiegyezésnek, csak azt nem szabad engednünk itt és csak azt nem volna szabad engedni ott, hogy politikai jelszavak játszszanak bele a kérdésbe és politikai jelszavak homályosítsák el a társadalom éleslátását, (Ugyvan! Vgy van! a jobboldalon.) s vigyék bele egy olyan áramlatba, a mely azután gazdaságilag a legvégzetesebb következésekkel járhat itt és Ausztriában. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Megengedem, hogy a bajok Ausztriában még súlyosabbak lennének, különösen gazdasági tekintetben, mert kétségtelenül áll az, hogy a külön vámterület behozatala az osztrák iparra nézve egy állandó természetű végzetes csapást jelentene, s megengedem azt, hogy a külön vámterület behozatala, bár a világért sem olyan könnyen, olyan gyorsan és olyan általánosan, mint a hogy a képviselő urak hiszik; de mégis a magyar iparnak fokozatos erősödésével járhatna, fokozhatná a belfogyasztást (Igaz! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) s ezzel egy hosszú, küzdelmes, kinos átmeneti időszak után talán gazdaságilag ki lehetne a csorbát köszörülni. (Ugy van! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De már most azt kérdem, t. képviselőauguszius íO-én, szerdán. társaim, hogyha az ország valamikor egy bosszú átmeneti idő után kiköszörülné ezt a csorbát, vájjon, kik látnák hasznát az akkori gazdasági fellendülésnek? Bizonyára nem azok és nem azoknak a gyermekei, a kik most birják Magyarország területét. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) Gondolják meg a képviselő urak ezt a vonatkozását a kérdésnek! Annyit beszélnek a képviselő urak a kisgazda és középbirtokos helyzetéről; nézzék meg azokat az iszonyú rázkódtatásokat, a melyekkel kivált a középbirtokosokra, a kisgazdákra nézve is járna a külön vámterület és azután vessenek számot magukkal ós gondolják meg, elég erősek, elég virágzók és elég konszolidáltak-e a magyar birtokos osztály viszonyai arra, hogy ilyen iszonyú krizis rázkódtatásait kibírják. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a báloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Gr. Tisza István miniszterelnök: Ezek azok az indokok, illetőleg ez a főindok, a mely engem arra vezet, hogy egész nyíltan és határozottan kijelentsem, miszerint egy megfelelő alku, egy megfelölő kiegyezés gazdaságilag százszorta üdvösebb és előnyösebb az országra nézve, mint a külön vámterület felállítása. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Élénk ellenmondások balfelöl.) Ha pedig az gazdaságilag jobb és előnyösebb, akkor az áll az ország érdekében, az mozdítja elő a nagyhatalmi érdek szempontjait s az mozdítja elő a magyar nemzetnek függetlenségi törekvéseit is. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb/elöl. Elnök csenget.) Rákosi Viktor: A miniszterelnök ur köti össze a politikát azzal a kérdéssel! Gr. Tisza István miniszterelnök: Végül, t. ház, csak egy pár szóval emlékszem meg Gulner Gyula t. barátom beszédéről, a ki, elismerem, parlamentáris modorban és teljes joggal, de álláspontját kizárólag a személyem iránti politikai bizalmatlansággal indokolja. Ehhez t, képviselőtársamnak teljes joga volt, viszont azonban én arra a szerepre a dolog természeténél fogva nem vállalkozhatom, hogy elmondjam az én csekély személyem megannyi jó tulajdonságait és azután, inint Nebántsvirág kisasszony odaálljak, hogy: »Én már ilyen vagyok, anyám!« (Élénk derültség.) Én azt hiszem, nekem személyemre vonatkozólag a védelmet tisztán éa kizárólag tetteimre kell rábíznom, (Helyeslés a jobboldalon.) Jelenleg olyan állásban vagyok, a hol kénytelen vagyok tetteimmel számolni be nézeteim, törekvéseim, talán képességeim felől is és én azt hiszem, hogy a ki azokat a tetteket, azokat a törekvéseket, a melyek a kormány egész akcziójában megnyilatkoznak, nem a pártszenvedólyek szemüvegén, de elfogulatlanul szemléli, az talán kevesebb bizalmatlansággal és talán némi megnyugvással fogadja ennek a kormánynak kezéI ben látni a hatalmat.