Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-485

4<S5. országos ülés Í9Ö4 augusztus 9-én, kedden. 347 Péter ezen szolgabírói felhívásról Luby Géza országgyűlési képviselőt értesítvén, Luby Géza képviselő az alispánhoz nyolcz nap alatt a kérvényt beadta a hatósági engedély elnyerése czéljából. A járási főszolgabírónak azonban arról, hogy a kérvény beadatott, tudomása nem lévén, Kalós Péter ellen az eljárást megindította és őt I-ső fokulag kihágásban vétkesnek mondván ki, 10 korona pénzbirsággal büntette. Ezen Ítélet ellen Kalós Péter felebbezéssel élven, a vármegye alispánja, tekintettel arra, hogy Luby Géza országgyűlési képviselő hasonló kihágást követett el, a mely ezen kihágással egyidejűleg és kapcsolatosan történvén, ezzel együttesen bírálandó el, az I-ső fokú járási főszolgabírói határozatot feloldotta és utasította a járási főszolgabírót, hogy Luby Géza és Kalós Péter ellen együttesen indítsa meg az eljárást, minek következtében a járási főszolgabíró Luby Géza képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A mentelmi bizottság, eltekintve attól, hogy Luby Géza orsz. képviselőt a gyűjtés megindítására hazafias, nemes indok vezérelte, és a hatósági engedély előzetes kieszközlését nem rossz szándékból mulasztotta el; de különösen tekintettel arra, hogy a hatósági engedély e czélra azon 8 napon belül kéretett ki, a melyet a járási főszolgabíró az engedély kikérésére kiszabott: azon javaslatot terjeszti a t. képviselőház elé, hogy ez ügyben Luby Géza orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztése megtagadtaBsék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki SZÓIDÍ? (Senki!) Ha szólni senki sem kíván, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, a mely szerint Luby Géza képviselő mentelmi jogának felfüggesztése ez ügyből kifolyólag megtagadtassák, igen vagy nem? (Igen!) Határozatképen kimondom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és igy ez ügyben a nevezett képviselő mentelmi ügyének felfüggesztését megtagadja. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, (írom. 591) testi épség elleni kihágás miatt feljelentett Chernel György orsz. képviselő mentelmi ügyében. (Az elnöTci széket b. Feilitzsch Arthur foglalja el.) Mayer Károly előadó: T. ház! Chernel György országgyűlési képviselő, tömördi birtokos gőzkazánjának használati engedélye 1903. Julius hő 14 én lejárt s minthogy nevezett képviselő ugyanazon év augusztus hó 23-án gőzkazánja engedélyének meghosszabbítása iránt még nem folyamodott: a soproni magyar királyi iparfelügyelő a járási főszolgabírót átiratban megkereste, hogy a gőzkazán működését szüntesse be s a nevezett képviselő ellen a kihágási eljárást indítsa meg. A járási főszolgabíró közölte ezen átiratot Chernel Györgygyei, a ki kijelentette, hogy ezen vizsgálatok azelőtt mindig hivatalból eszközöltettek és ő sohasem köteleztetett arra, hogy önmaga kérje a vizsgálat elrendelését. Másrészt ezúttal 55 korona és néhány fillér kívántatott tőle előre, holott ő azelőtt utólag és sokkal kevesebbet fizetett. Ezek alapján ő nem vette tudomásul a beszüntetés iránti intézkedést, hanem tovább is működtette kazánját, annyival inkább, mert a legnagyobb munka idején történt a dolog, A mentelmi bizottság, tekintettel arra, hogy ezen vád teljesen lényegtelen és eléggé meg sem is indokolt, továbbá mint hogy a mentelmi bizottság nyomós ok nélkül nem tartja megengedhetőnek azt, hogy egyes képviselők törvényhozói tisztjük gyakorlásától elvonassanak és zaklattassanak: ez ügyben a mentelmi jog felfüggesztésének megtagadását hozza javaslatba, Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senki!) Ha szólni senki sem kíván, következik a határozathozatal, Kérdem a t. házat: elfogadja-e a mentelmi bizottság javaslatát, a mely szerint ez ügyben Chernel György orsz. képviselő mentelmi ügyének felfüggesztése megtagadtassák, igen vagy nem ? (Igen ') Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a mentelmi bizottság javaslata elfogadtatik és Chernel György képviselő mentelmi joga ezen ügyből folyólag fel nem függesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése, (írom. 592) a király megsértésének nyomtatvány utján elkövetett vétsége miatt feljelentett Lengyel Zoltáa or3z. képviselő mentelmi ügyében. Mayer Károly előadó: T. ház! A »Eüggetlen Magyarországi 1903. évi szeptember 18-án megjelent 540-ik számában »Válasz a hadiparancsra* felírás alatt egy vezető czikk jelent meg, a mely czikknek egyes részeiben a királyi főügyészség felségsértést látott. Az czikk ilyen részei az ügyész indítványa szerint a következők (olvassa): >Ez a ház nem azon törekedett, hogy népét nagygyá tegye, de hogy megölje, elpusztítsa, megsemmisítse. Gyermekeit elrabolja s felhasználja saját czéljaira. Földjét pusztává tegye s benépesítse ellenségekkel.« »Nem kell és nem kellett . , .« »E1 vagyunk kergetve. A császár ur tanácsosai sok hazugsága után végre nyíltan és őszintén beszél. A chlopyi hadiparancsban le. tárgyal bennünket nyilvánosan . . .« (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Igaza van!) Azt mondja, hogy: »a haderő fennálló és jóknak bizonyult intézményeit fenn akarja tartani «, hogy »mivel a mi egyoldalú törekvéseink lazíthatnák a szilárd szervezetet, soha sem fogja feladni azon jogokat és jogosultságokat, a melyek a legfőbb hadúrnak biztosítva vannak«. »Közös és egységes, mint a milyen, maradjon hadseregemé »Esküjéhez hiven fog összes fegyveres erőm a komoly kötelesség-teljesítés utján tovább haladni, áthatva az egyetértés és összhangzat azon szellemétől, mely minden nemzeti sajátságot tisztel és minden ellentétet megold, valamennyi 44*