Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-484

334 b8í. országos ülés l'JOí augusztus 8-án, hétfőn. T. ház! Az 1902. számadási év L, II., III. és IV. évnegyedeiben előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról szóló állami számvevőszék jelentéseivel, valamint az ezekre vonatkozó zárszámadási bizottság jelentéseivel ma már felesleges, hogy a t. ház külön foglalkozzék, mivel az 1902. évnek összes és végleges eredményei a t. házzal időközben közölve lettek és azok a mai napra tűzettek ki egyidejűleg megvitatás végett. Ennélfogva mellőzve az ezen év egyes évnegyedeinek eredményeiről szóló állami számszék jelentéseinek és az erre vonatkozó bizottsági jelentéseknek külön-külön leendő méltatását, csupán az 1902. év eredményeivel fogok foglalkozni. Egyszersmind kérem a t. házat, miszerint az 1902. év pótnegyedében előfordult kiadásokról szóló számszéki jelentést, mely mai napra kitűzve nem lett, de szuperálva van az 1902. évi jelentéssel, hogy ez a napirendről levétessék. — Az 1902. évi költségvetés az 1902. évi XII. t.-cz. szerint az összes kiadásokat 1086 millió 866 ezer koronában, az összes bevételeket 1087 millió 53 ezer koronában, a felesleget tehát 187 ezer koronában állapította meg. Miután azonban a költségvetési előirányzatokon kivül a kormány jogot nyert még külön törvényes felhatalmazások alapján kiadásokra 37 millió korona, a bevételekre pedig közel 5 millió korona erejéig, igy tehát összesen rendelkezésére állott kiadásokra 1124 millió korona, bevételekre pedig 1092 millió korona. Ezen előirányzattal szemben a tényleges kiadási utalványozás volt 1132 millió korona, vagyis 8 millióval több, az összes bevételi járandóság pedig 1105 millió korona, azaz 13 millióval több volt, vagyis 27 millió koronával haladta meg a tényleges utalványozás a be^ vételt. Ha a pénztári eredményt vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az összes bevételek 1086 millió koronát, az összes kiadások pedig 1111 millió koronát tettek ki, vagyis a tényleges pénztári hiány közel 25 millió koronára rúgott. Tekintve azonban, hogy ugy a bevételek. mint a kiadások köpött olyan összegek is vannak, a melyek részint kölcsönből, részint alapszerü kezelésből származnak, ha ezen összegeket az előbb emiitett összegből levonjuk,akkor a bevételek az előírásnál 1096 millió 599 ezer koronát; a kiadásoknál pedig 1097 millió 460 ezer koronát tesznek ki és igy az előírásnál a hiány 861.178 korona 37 fillér. Ha ugyanezen levonási müveletet teszszük a pénztári eredménynél, akkor a bevétel 1082 millió 413 ezer korona volt, a kiadás pedig 1076 millió 167 ezer korona, vagyis a tiszta felesleg 6 millió 245,843 korona 4 fillér. Az 1902-ik évben előfordult kiadások között 57 millió a túlkiadás, mely összegből 26 millió korona előirányzat nélküli kiadás volt, mindezek az egyes minisztériumok által zárszámadásilag indokoltattak. Ezen túlkiadásokkal szemben az államháztartásban megtakarítások is voltak és pedig 49 millió korona erejéig. Ezen számcsoportok egybevetéséből megállapíthatjuk, hogy a tényleges kezelés már akkor is kedvezőbb az előirányzatnál, ha kölcsönökből és az alapszerü kezelésből eredő bevételeket és kiadásokat is számbaveszszük, a mennyiben az előirányzott 32 millió korona hiánynyal szemben az előírásnál csak 27 millió K, a pénztári kezelésnél pedig csak 25 millió korona hiány van. És még kedvezőbb az eredmény, ha a kölcsönökből és alapszerü kezelésből eredő bevételeket és kiadásokat levonjuk, a mennyiben az összesen előirányzott 23 millió korona hiánynyal szemben az előírásnál csak 861 ezer korona hiány áll, a pénztári kezelésnél pedig 6 millió koronát meghaladó felesleg van. Az átfutó kezelésnél a bevételi többlet 22'4 millió korona, a mennyiben a követelések 400 ezer koronával csökkentek, a tartozások pedig 22 millió koronával emelkedtek. Az 1902-ik évben az állami leltár szerint: Az ingatlan vagyon gyarapodása 74 millió K. Az ingatlan vagyon fogyatkozása 10 millió K volt. Igy tehát az ingatlan vagyon állaga 64 millió K-val növekedett, ugy hogy az 1902-ik év végén az ingatlanok összes értéke 3794 millió K-át tett ki. Az ingatlan vagyon 74 millió K-nyi gyarapodásából 72 millió K a pénztárból fedeztetett, a többi 2 millió az alapokból ós más forrásokból. Az ingó vagyon az 1902-ik évben 72 millió K-ával gyarapodott és 57 millióval apadt, igy tehát az ingó vagyon 15 millióval gyarapodott. A gyarapodásból 60 millió K a pénztárból fedeztetett, más fonásból pedig 12 millió. Az ingó vagyon 57 millió K csökenéséből 31 millió K pénzbevétellel van ellensúlyozva, a többi 26 millió K értékcsökkenésre esik. Az ingó vagyon összes értéke 1902-ik év végén 381 millió K. A hasznos jogoknál 47.000 K a gyarapodás, mely összeg egészen a pénztárból fedeztetett. A pénzmaradvány az előző 1901. évi álladékkal szemben 2 millió 302 ezer koronával apadt. Az értékpapír-állomány 2 millió 67 ezer koronával gyarapodott. Az államadósságok az 1902. évben apadtak 2 millió 844 ezer koronával, ugy hogy az összes államadósságok összege az év végén 4611 millió korona volt. Állami készpénzkövetelésben a gyarapodás 1 millió korona; a cselekvő hátralékok gyarapodása 18 millió korona; a terhelő hátralékok gyarapodása 43 millió korona. Ezen adatok kétségteletné teszik, hogy az 1902. évben a vagyonkezelés kedvező volt, mert ha a különböző vagyonrészek gyarapodását össze-