Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-484

hHk. országos ülés 190í augusztus 8-án, hétfőn. 329 fordultak elő olyan jelenségek, a melyek a viczi­nális vasutakat imitt-amott a kelleténél túl, a szükség mértéken túl megdrágították, mindenki tehát, a ki ezen ügyággal valaha foglalkozott, tudni fogja azt, hogy ez a körülmény bizonyos általános természetű pénzügyi viszonyokban leli magyarázatát, tudni fogja, hogy daczára annak, hogy egyes visszás jelenségek fordultak elő, a viczinális vasutak kiépítése Magyarországnak ugy ipari és kereskedelmi, mint mindenekfelett közgazdasági szempontból óriási előnyére szolgált. Méltóztassék csak elképzelni Magyarország mai közgazdasági állapotát a viczinális vasúti hálózat nélkül. (Zaj balfelöl.) Ily viszonyok közt azt mondani, hogy azért, mert a létező törvényeknek bizonyos hiányai vannak, ne építsünk viczinális vasutakat, hanem állítsuk meg a fejlődést . . . B. Kaas Ivor: Nem azt mondtam. Csak a törvényt tessék meghozni! Gr. Tisza István miniszterelnök: Kérem, vagy, vagy. Ha ezt nem mondták a képviselő urak . .. B. Kaas Ivor: Azt nem mondta senki, hogy ne építsenek viczinális vasutakat Magyarorszá­gon. (Mozgás jobbfelöl) Gr. Tisza István miniszterelnök: Kérem le­hetetlen tanácskozni ugy, ha olyan idegesek az urak, hogy a mondat másik felét nem hallgat­ják meg. (Ugy van! jobbfelöl.) Ázt mondtam, hogy a képviselő ur azt mondja, hogy inkább ne építsünk viczinális vasutakat addig, a mig a törvényjavaslat módosítása nincs keresztülvive. Madarász József: Megfordítva. Tessék a törvényjavaslatot megcsinálni. (FelkiáltásoTc jobb­felöl: Hát az nem ugyanaz?) Gr. Tisza István miniszterelnök: Mindjárt meg fogjuk látni, hogy ugyanaz-e vagy nem? Remélem, hogy ebből arra a konklúzióra fognak jönni a képviselő urak is, hogy a törvényjavas­latot megszavazzák. Ekkor azután nem ugyanaz lesz. A viczinális vasúti törvény revíziójával — a mint helyesen emiitette fel a t. képviselő ur — foglalkoztak már hivatalbeli elődeim. Ez a kormány bemutatkozása alkalmával azt mondta: » Égetően szükségesnek véljük a viczinális vasúti ügy reformját abban az irány­ban, hogy olcsóbb vasutak építése és viczinális vasutaknak egyszerűbb, olcsóbb és az illető vidé­kek specziális közgazdasági viszonyaihoz jobban alkalmazkodó kezelése legyen megvalósítható. Nézetem szerint a viczinális vasutakat ki kell egészíteni még egészen olcsón építhető mezei vasutak szervezése által.« Ezt az ígéretet tette a kormány. Az erre vonatkozó előmunkálatok a a kereskedelemügyi minisztérium kebelében folya­matban vannak. De méltóztassanak nekem meg­engedni, hogy ilyen ügyet felfújni általában nem lehet. Már most vegyék figyelembe a képviselő urak, hogy épen a kereskedelemügyi tárczánál, ép azon momentumban, mikor a nyugodtabb foglalkozás és tevékenység előfeltétele, a parla­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 ] 906. XXVIII. KÖTET. menti béke helyreállításával megteremtetett, kö­vetkezett be a vasúti sztrájkmozgalom, mely nemcsak akkor kötötte le a miniszternek és főbb munkásainak egész idejét és erejét, de égetően szükséges, elsőrangú szükségletté tette az állam­vasút szervezetével való behatóbb foglalkozást, olyan reformok megvalósítása mellett, melyek az államvasuti szervezetben mutatkozó hiányosság és bajok radikális orvoslását elősegítsék. Ez ma első feladata t. barátomnak, a kereskedelemügyi miniszternek. Ez is nehéz, időt igényid feladat s addig, mig ez meg nem oldatott, nem hiszem, hogy neki ideje legyen tárczája ügykörébe vágó más nagy szervezeti kérdések felkarolására. (Ugy van! jobbfelöl.) De el fog jönni ennek is az ideje. Addig pedig, mig ez eljön, az én néze­tem szerint is — örömmel konstatálom, hogy a képviselő urak is azt mondják, hogy ők sem kívánnak egyebet —ennek az országnak fejlődését megállítani, viczinális vasutak építésének útját bevágni, ott, a hol arra az előfeltételek meg­vannak, nem szabad, csak őrködnünk kell a felett, hogy a viczinális vasutak lehetőleg taka­rékosan, lehetőleg egészséges pénzügyi alapon, lehetőleg az illető községek és vármegyék anyagi erejének mentül nagyobb kíméletével hajtassanak végre. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék ezen törvényjavaslatot __ ebből a szempontból bírálat tárgyává tenni. Én azt hiszem, hogy ki fogja állani a kritikát, de az egyenesen az ország nagy vidékeinek anyagi ér­dekeit sértené és károsítaná, ha most azért, mert a viczinális javaslat nem készült el, ezen törvényjavaslatokat sutba dobnánk és az élet fejlődését megakasztanők. (Ugy van! jobbfelöl.) Mellesleg jegyzem meg, mert ez is mindegy, a tizenkét javaslatból ötöt még Láng Lajos ke­reskedelemügyi miniszter adott be és ezeket még 1903-ban tárgyalta a közgazdasági bizottság. Csakis az egy vagy másfél évig tartott obstruk­czió tehát az oka annak, hogy eddig törvénynyé nem lettek. Kecskeméthy Ferencz: Az obstrukczió semmi­nek sem volt az oka! B. Kaas Ivor: Az volt az oka, hogy a ja­vaslatok nem készültek el? (Zaj a jobboldalon.) Gajáry Géza: Nem lehetett tárgyalni, pedig ezer meg ezer munkás kereshetett volna. Gr. Tisza István miniszterelnök: Erről be­szélek. B. Kaas Ivor: Én másról beszélek. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ötből lett tizenkettő. Ezt hiába akarja elcsavarintani a t. képviselő ur, ez igy van és ha a t. képviselő urak az obstrukczió által két éven át akadályoz­ták, hogy az országban hasznos törvényhozás folyhasson, most nagyon kérem a t. képviselő urakat, . . . Polczner Jenő: A Bécs előtt való kapitu­láczió akadályozott meg mindent! Gr. Tisza István miniszterelnök: ... most, a mikor a kellő előfeltételek megvannak, a mikor 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom