Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-482
264 Í8$. országos ülés 190í augusztus 5-én, pénteken. felhozni. Nekem nincs tudomásom róla, hogy a közös hadseregbe tiszteket áthelyeznének. Szabó István: Nem helyeznek, hanem augusztus 18-án beosztanak! Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy nincs joga beszéd közben kérdéseket intézni! Nyíri Sándor honvédelmi miniszter: A nevelőintézetekből ! Zboray Miklós: 1848. évi III. törvényezikk! Szabó István: Igen, a nevelőintézetekből. Elnök: Kérem a honvédelmi miniszter urat, kegyeskedjék beszédét folytatni! (Zaj a jobbés a baloldalon.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Ha tiszteket bocsátunk át, annak először is az az oka, hogy . . , Szabó István: Tehát tényleg mégis történik átbocsátás! (Zaj.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Igen, megtörténik bizonyos számban, hogy a kik önként jelentkeznek, a hadsereghez lesznek beosztva. Ezzel is szaporítjuk a közös hadseregben a magyar elemet. Zboray Miklós: De a másik oldalról is engednek át! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Majdnem semmit sem engedünk át. (Az elnöki széket Perczel Dezső foglalja el.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Az nem áll, hogy olyanok lesznek a honvédséghez áthelyezve, a kik a közös hadseregnél már nem használhatók. A legnagyobb rigorozitással választatnak ki ezek a tisztek és a legjobb elemeket veszik át a honvédséghez. Méltóztassék példákat felhozni, mert én nem tudok egyet sem. Hogy a nyugdíj szaporodik a honvédségnél, az igen természetes, ennek oka abban rejlik, a mit most voltam bátor épen fejtegetni. Azelőtt ugyanis igen nagy volt a tiszti hiány, s most mindig jobban és jobban betöltjük a kereteket, a melyek maholnap már teljesen be lesznek töltve, a tisztek száma megkétszereződött és természetesen a nyugdijasok száma is nő, a mikor az általános szám nő és ezentúl is nőni fog. Ez ennek természetes magyarázata. Ezek után kérem a t. képviselőházat, hogy a honvédelmi költségvetést ugy általánoEságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következnek a zárbeszédek. A zárszó joga illeti meg először az előadó urat. Nem tudom, kivan e élni vele? (Felkiáltások jobbfelöl: Nem!) Az előadó ur e szerint a zárszó jogával élni nem kívánván, Bakonyi Samu képviselő urat illeti a szó. Bakonyi Samu: T. képviselőház! Csak azért élek a zárszó jogával, hogy az igen t. honvédelmi miniszter urnak egy pár megjegyzésére válaszoljak. (Halljuk! Halljak!) Azt mondja a t. honvédelmi miniszter ur, hogy mi azt követeljük tőle és a kormánytól, hogy máról-holnapra valósítsa meg a reformokat. Mi ezt sohasem követeltük, hanem önökkel szemben most is hangoztatjuk, hogy a máról-holnapra való kifogással önök nem élhetnek, mert maholnap 40 esztendeje lesz, hogy az ügyeket kezelik, mi pedig nem teszünk különbséget a mai és az előző kormánypárt, a mai kormány és annak elődei között, mert valamennyien egy politikai rendszerből, valamennyien az általunk egyformán és következetesen ostromolt 67-es alapból nőttek ki. (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) De nagy hivalkodással — bocsánatot kérek — méltóztatik rámutatni arra, hogy milyen komolyan megy végbe a kilátásba helyezett reformok foganatosítása, ezek közt a tisztek viszszahelyezése. Hogy ez a kérdés eddig mikép kezeltetett, ugyanazzal a felelőséggel, a mely alól nem menthetjük fel a mostani kormányt sem, arra legélénkebb világot vet (Zaj. Elnök csenget.) magának a hadügyminiszter urnak az osztrák delegáczióban elmondott és tudomásulvétel végett a magyar delegáczió tagjai közt korrigált fordításban kiosztott beszédének egy helye, a melyben pure et simple őszintén beismeri, hogy az 1868-iki legfőbb hadiparancs, a mely a magyar tisztek visszahelyezését rendeli el, egyszerűen elkallódott »az idők folyama alatt és a változott vezető személyek annak tartalmáról talán tudomással sem birtak». íme, ilyen volt eddig a hadügyi kormányzat szelleme még a legfelsőbb hadúr rendelkezésével szemben is. Ha mi tehát most tényeket követelünk a kormánytól annak bizonyítására, hogy az ő vezetése alatt más lesz a szellem, azt ne méltóztassék nekünk rossz néven venni annál kevésbbé, mert bizony nem is valami nagy komolysággal vették foganatba most sem ennek a hadiparancsnak, ámbár ránk nem is ez tartozik, hanem törvényeinknek rendelkezését, mert hiszen, a mint látjuk a jelentésekből, eddig mindössze 117 magyar tiszt helyeztetett vissza a magyar csapatokhoz. (Zaj. Elnök csenget.) Azt mondja a t. honvédelmi miniszter ur, hogy jogtalan az a vád, mintha homály fedné a kormány katonai politikáját, mert nyíltan kifejtetett minden. Mit fejtettek ki nyíltan ? Megmondták, hogy a katonai perrendtartás majd meglesz. Megmondták, hogy a véderőtör vény revíziója meglesz. Megmondták, bár a miniszterelnök ur a delegáczióban világosan kijelentette, hogy ezt a kérdést kikapcsolja, hogy a jelvények és zászlók kérdése is megoldást fog találni, de hogy miképen, mi módon, mi lesz a megoldás elvi tartalma és iránya, arról mélységesen hallgatnak és ezt a homályt a honvédelmi miniszter ur mai felszólalása sem oszlatta el. És a mi a leglényegesebb kérdés a legközelebbi múlt tapasztalatai után a véderőtörvény revíziójával szemben, az a létszám kérdése. Erről is mélységesen hallgatnak, a honvédelmi miniszter ur ma sem szólt semmit.
