Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-482
262 482. országos ülés 1904 augusztus 5-én, pénteken. márczius hó 21-iki felszólalásom alkalmával mondottam (olvassa): »A mi már most az anyagi katonai büntetőjogot illeti, kétségtelen, hogy az 1855-ből származó anyagi büntetőjog már elavult és uj katonni büntetőtörvény megalkotása legalább is olyan kívánatos, mint a perrendtartás reformja, a mi csak forma, mert a tartalom, a lényeg, az anyagi jog marad. A múltban azonban a közvélemény és a törvényhozás elsősorban, sőt majdnem kizárólag mindig csak a katonai perrendtartást kívánta, — Itt Bakonyi képviselő ur közbe is szólt, hogy: »Mi ezt is sürgettük*. — Azok miatt a rendkívüli nehézségek miatt, a melyek az anyagi katonai jogra vonatkozó törvény létrejötte elé tornyosultak, a mérvadó tényezők az anyagi büntetőtörvény szabályozásának kérdésével nem is foglalkozhattak. Nem mulaszthatom el azonban e tekintetben is a kezdeményező lépést megtenni és mihelyt a magyar büntetőtörvényhez jelenleg az igazságügy minisztériumban készülő novella, mely a magyar büntetőtörvény egynémely rendelkezésein is változtat, elkészül és ekképea meg lesz a kellő alap, hogy a katonai anyagi büntetőtörvény reformja is megkezdessék, a magyar kormány az uj katonai büntetőtörvénynek ezen elvek szerinti reformjára komolyan törekedni fog,« Bakonyi Samu: íme, eddig nem történt semmi! Én sem mondtam egyebet! Nyíri Sándor honvédelmi miniszter: Ezt márcziusban mondottam! A t. képviselő ur szemrehányólag megemlíti, hogy a katonai perrendtartás a közmegvitatás elől elzáratik, Ez nem áll. Természetes, hogy addig, mig a törvényjavaslat nincs készen, nem lehet azt a közvélemény elé bocsátani, de mihelyt készen lesz, ide fogjuk hozni a törvényhozás elé. Hát kell-e ennél nagyobb nyilvánosság? Hiszen akkor majd méltóztatnak megvitatni. A nyelvkérdésre nézve pedig azt a szemrehányást teszi, bogy nem meri a kormány megoldani. Hát igenis fogja merni, csak méltóztassék bevárni. B. Kaas Ivor: Mellettünk, vagy ellenünk fogja-e merni? Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Ugy. a hogy a kormány programmjában van, hogy a magyar nyelv érvényesüljön a perrendtartásban, (Helyeslés.) A mi végül a t. képviselő ur határozati javaslatát illeti, a mely az önálló magyar hadsereg felállítását sürgeti, az az ő pártállásánál fogva indokolt, a mi nézetünk szerint azonban, a kik a 67-es alapon állunk, nem az, és azért azt természetesen el nem fogadhatjuk és kérem annak mellőzését. TJdvary Ferencz képviselő urnak azon panasza, hogy a tábornoki kar nagyon elidősödött és az az aggálya, hogy háború esetén nem lesz képes kellő tevékenységet és aktivitást kifejteni; azonban mindjárt hozzáteszi, hogy ezeknél a magasabb csapatvezetőknél igen szükséges, hogy kellő emberismerettel és tapasztalattal bírjanak. Ez persze már igy is ellentétben áll egymással, de rámutat egyúttal ennek a kérdésnek a helyes felfogására. Méltóztassék a történelembe visszatekinteni, nem voltak-e hires hadvezérek, a kik vakok voltak, a kiket kocsin alig birtak a hadsereg után vinni és egyik győzelmet aratták a másik után. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Méltóztassék tehát annak a megítélését, hogy ki tűlöreg és ki nem bír kellő aktivitással, azokra bizni, a kik arra hivatottak, azok azt jobban tudják megítélni; ez mindenesetre individuális dolog és a felelőség sem a t. képviselő úron, hanem azokon az irányadó körökön van. Nem szabad elfelejteni e kérdésnél azt sem, hogy igen fontos, sőt döntő fontosságú, hogy hadi tapasztalatokkal is kell birni azon magasabb tábornokoknak és csapatvezetőknek és e tekintetben örülni kell azon, hogy van még egynéhány öreg tábornokunk, a ki háborúban volt, mert a hosszú béke e tekintetben nagyon hátrányos. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ugron Gábor: Beck ur nem volt hadjáratban! 0 levélhordó volt 1866-ban! 0 vitte Benedekhez a levelet! Azt a bizonyosat! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Kifogásolja ezután a t. képviselő ur, hogy a magyar elem a hadiiskolában nincsen kellőleg képviselve. Ebben én tökéletesen igazat adok a képviselő urnak. De mi ennek az oka? Hogy kellő számmal nem jelentkeznek a magyarok a közös hadseregbeli tiszti helyekre ós a képzőintézetekbe sem mennek elegendő számban. Épen ezt akarjuk megváltoztatni ós meg is változtattuk, ugy a magyar oktatás behozatalával, mint a tömérdek alapítványi hely létesítésével. Előrelátható tehát az idő, a midőn e tekintetben is megváltoznak a viszonyok, s a midőn a hadiiskolában is el fogja foglalni a magyar elem az őt megillető helyet, ennek következtében a vezérkarban is nagyobb számban lesz képviselve. Nem sivár tehát ezen alapítványok eredménye, hanem igen szép, mert épen ezeken a bajokon fog igen alaposan segíteni, Udvary Ferencz: Csak az a íeitende Stelle megváltoznék, akkor minden másként volna! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Legyen szabad most még Egry Béla t, képviselő ur némely megjegyzéseivel foglalkoznom. Kolossváry volt honvédelmi miniszter illetékeire nézve kifogásolja, hogy ezek a költségvetésbe lettek beállítva. Igaza van a t. képviselő urnak, nem is állítja senki, hogy ez törvényben gyökerezik; de az már csak feltétlenül bizonyos, hogy igen méltányos ezt megszavazni, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Miért ?) Zboray Miklós: Három hónapi miniszterségért ily horribilis összeget! Arányban áll ez?
