Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-481
222 481. országos ülés Í ( M augusztus 4-én, csütörtökön. Piósz Sándor igazságügyminiszter: Hiszen mondom, alkalmas helyen szándékozom életbeléptéim ez intézményt, arra alkalmas járásbíróságok több szakaszra való felosztásával, ugy hogy időnkint minden szakaszban megjelenik majd a biró birói székek tartására. Áttérek most az ellenem felhozott panaszok másik ágára, t. i. az adminisztrációra. (Halljuk ! Halljuk! bal/elől.) Itt mindenek előtt legyon szabad megemlítenem azt, hogy nem oszthatom Bizony Ákos képviselő urnak azt a nézetét, hogy biróink létszáma túlságos nagy. Ne méltóztassék Angliával összehasonlítani a mi állapotainkat. Itt van előttem egy londoni statisztikus által egybefoglalt kimutatás, a mely szerint egyedül az angol királyságban van 464 fizetéses biró, ellenben nem fizetett biró 22.145, bele nem értve Skócziát, a hol ezek száma nem állapitható meg egészen határozottan, ugy, hogy egyedül Angliában minden 100.000 lakosra esik 54 biró, Írországban pedig 111 biró. Ezek egészen specziális viszonyok. Egyáltalában nagyon nehéz itt összehasonlítást tenni. Ez függ először attól, hogy kit tekintünk bírónak. Pl., ha mi a községi biráinkat is hozzáveszszük, akkor tetemesen nagyobb lesz a biráink létszáma. És azután attól is függ, hogy mivel foglalkoznak azok a birák. Ausztriában pl. több a biró, mint minálunk. Igen, de azok egy része a gyámügyekkel ia foglalkozik, a melyek nálunk külön árvaszékekre vannak bizva. Én általában azt hiszem, hogy valamivel csökken thető "talán a létszám, de ez elenyésző csekélység. Itt valami nagy eredmény nem érhető el. Szeretném tudni, hogy méltóztatik képzelni azt, hogy az ügyeknek ezt a nagy tömegét el fogja intézni 2 — 300 biró. Ez lehetetlen. Németországban, Francziaországban és Ausztriában több a bíró, Olaszországban valamivel kevesebb, mint nálunk, de ott is nagyon sok fizetetlennel van pótolva. Mindenesetre törekednünk kell arra, hogy a birói létszámot, a mennyire lehet, apaszszuk, és apaszsznk a birói segédhivatali és kezelő-személyzetet is. Azt, hogy albirákul fiatalembereket ne alkalmazzunk; alig lehet követelni, valamint azt sem, hogy csak tízéves ügyvédeket nevezzünk ki birákul, mert hiszen valahol csak el kell kezdeni a bíráskodást. Visontai Soma: Meg be is válnak azok a fiatal emberek. Plósz Sándor igazságügyminiszter: Havalaki 28—30 esztendős korában nem tud egy sommás ügyet megítélni nagyban és egészben jól, hát méltóztassék meggyőződve lenni, hogy az 60 éves korában sem tudja jól megítélni. (Uqy van! Ugy van! a jobboldalon.) Visontai Soma: Elméleti képzettségük több van ezeknek a fiatalabbaknak, mint sok öregnek. Olay Lajos: Többet tudnak, mint a régi táblabirák. Plósz Sándor igazságügyminiszter: Az igazságügyi kormányzat felett mondott kritikák szerint soha ilyen rossz dolguk nem volt a bíráknak, mint most. Pedig 1899 óta én 308 magasabb állást szerveztem és 165 alacsonyabbat megszüntettem. Ez nem arra mutat, hogy nem történik sorsukról gondoskodás. Továbbá az ügyészségeknél szintén 51 magasabb állást szerveztem és valami 12 alacsonyabb állást megszüntettem. Igaz. hogy 13 alügyészi állást is kenj telén voltam szervezni, de ennek oka az volt, mert a vidéken ügyészi állást nem szervezhetek, ennek a törvény állja útját, vidéken csak egy ügyész lehet és csak Budapesten lehet több ügyészt alkalmazni. Budapesten tényleg az ügyészek számát tetemesen megszaporítottam. És hogy itt szóljak mindjárt egy sokat emlegetett témáról, a telekkönyvvezetőknek és a segédtelekkönyvvezetőknek száma is tetemesen csökkent. Míg 1899-ben 363 telekkönyvvezető volt és 367 segédtelekkönyvvezető, tehát az utóbbiak száma négygyei meghaladta az előbbiek számát, addig 1904-ben 428 telekkönyvvezető és csak 330 segédtelekkönyvvezető volt, azaz most már a telekkönyvvezetőknek a száma 98-czal meghaladja a segédtelekkönyvvezetőknek a számát, az összes szaporodás pedig mégis csak 34. A mi különösen a segédtelekkönyvvezetőket illeti, azokkal kell valaminek történni, mert az uj fizetésrendezés szerint a segédtelekönyvvezető többé semmiféle fizetési előnyben nem részesül az írnok felett, tehát tulajdonképen ezen intézmény létalapját jóformán elvesztette. Bizonyos átrendszeresités az idei költségvetésben is történik. A mi a birák helyzetét, különösen a mi az alsóbb birák helyzetét illeti, elismerem, hogy azokon még sok javitani való van. Azok az óhajok, a melyeket Ssbess Dénes t. képviselő ur előadott, részben már meg vannak valósítva. O ugyanis azt mondja, hogy az első folyamodásu birák óhaja az, hogy egy tizedrészük a VI. fizetési osztályba kerüljön és hogy az elnökök curiai birói czim és jelleggel is elláthassanak. Kérem, ez már 1891 óta igy van. (Ugy van! jobbfelöl.) Másik kívánalomként emiitette meg azt, hogy külön státusba helyeztessenek a birák. Ennél a fizetésrendezésnél a birák a mozgalom megindulásánál együtt kívánták fizetésrendezésüket a többi államhivatalnokokkal. (Egy hang balról: A szervezéskor külön státusban voltak!) Annyiban, mert a többi egyáltalán nem volt státusban. (Derültség jobb felöl.) Mindenesetre tetemesen javult a birák fizetése a régi időhöz képest. Azt mondja Sebess képviselő ur, hogy dédelgetett gyermekei voltak a birák a törvényhozásnak és társadalomnak. Kérem, most sokkal jobban vannak dédelgetve, mint azelőtt. Az 1871 : XXXI. t.-cz. szerint egy vidéki biró fizetése volt 1500 forint és 200 frt lakpénz, egy albiróé 1000 frt és 200 frt lakáspénz. Most mégis jobban állanak, a mennyiben 1800 — 2000 forint fizetésben és megfelelő lakáspénzben részesülnek a birák és az albirák 1300 — 1450 forint fizetésben és megfelelő lakáspénzben,
