Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-479

168 Í79. országos ülés Í90k augusztus 2-án, kedden. Molnár János: Most kezdi. (Zaj jobb felöl. Halljuk! Halljuk!) Rohonyi Gyula előadó ... és a ház megcsappant figyelmére is. (Halljuk! Halljuk!) Az igazságügyi költségvetéseket az utóbbi években egymással összehasonlítva, azt tapasztaljuk, hogy valamennyi tárcza költségvetése közül az igazságügyi bir leginkább a stabilitás jellegével. Azt lehetne mondani, hogy már megközelíti a normálbudget természetét, de tekintettel arra, hogy államigazgatási és közgazdasági rendszerünk még végleg felépítve nincs, normálbudgetről a szó tulajdonképeni értelmében nem is beszélhetünk. Lengyel Zoltán: Nagy hiba a takarékosság az igazságügy terén! Katonai téren lehetne sokkal többet megtakarítani. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Halljuk I Halljuk! a jobboldalon.) Elnök (csenget): Ne méltóztassék közbeszólói. Lengyel Zoltán: Olyan unalmas volt az előző tárgyalás, hogy megköszönhetnék. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék meghallgatni az előadó urat. Rohonyi Gyula előadó: Ez a költségvetés is alig tér el a korábbi évek költségvetéseitől és igazán a normálbudget jellegével birna, ha a múltban szervezett egyes állások a fizetési szükségletet némileg nem emelnék. Itt a költségvetésben különben csak arról van szó, hogy bizonyos állások átszerveztettek, tehát nem uj állások szerveztettek. így 12 törvényszéki bírói és 40 jegyzői állásnak felállításáról van szó a törvényszékek és járásbíróságok cziménél, de ennek fejében 47 aljegyzői állás és 10 aljárásbirói állás szűnik meg. Ezért nevezhető tehát ez inkább átszervezésnek. De minden egyes alkalommal, valahányszor uj eljárási törvények lépnek életbe, az uj állások bizonyos számára és azok felállítására szükség lévén, a budgetben előáll az elkerülhetetlen emelkedés ugy a személyi, mint a dologi járandóságoknál. Hogy áttérjek most már arra a különbségre, a mely a mostani és tavalyi budget között fennforog, konstatálnom kell, hogy emelkedés a rendes kiadásokban — csak a fontosabb tételeket veszem — a királyi törvényszékek és a járásbíróságoknál 163.717 K. a kir. ügyészségeknél 67.344 K, nyugdijaknál 133.300 korona. A rendkívüli kiadásokban egyetlen egy czimnél .és egyetlen egy tételnél van lényegesen nagyobb emelkedés és ez a királyi törvényszékek és járásbíróságok cziménél az a 100 korona, a mely az erdélyi birtokrendezési alap gyarapítására van a költségvetésbe felvéve. Ezzel szemben apadás mutatkozik az országos fegyintézeteknél 91.060 koronával, mert a fegyenczlétszám megcsappant. Összegezve már most az eredményeket, a kiadások összege emelkedik 1,807.579 K-val. Ezzel szemben a bevételek is emelkednek 1,328.361 koronával, tehát a valóságos emelkedés a kiadásokban 429.201 koronát tesz ki. Ez mindenesetre olyan összeg, a mely kellő arányban áll egyrészt az államélet fokozódó szükségleteivel, másrészt az ország pénzügyi helyzetével. Ezzel tulajdonképpen főbb eltéréseiben megismertettem a budgetet magát. De hódolnom kell az eddigi szokásnak és némileg foglalkoznom kell igazságügyünk állapotával, egy rövid visszapillantást vetve különösen az elmúlt 1903. évre. (Halljuk! Halljuk!) A korábbi változásokat konstatálnom azért nem tartom szükségesnek, mert a minisztérium működéséről kiadott jelentés egy terjedelmes munka, a mely az 1902. év végéig mindazokat a változásokat az igazságügy menetén feltünteti és ez a könyv a képviselőtársaink között közkézen forog, miért is annak adatait ismételnem teljesen felesleges. A mi magát az igazságügyi szervezetet illeti, két nem nagyjelentőségű dolgot kell előre regisztrálnom, s ez az, hogy hét járásbíróság lett telekkönyvi hatósággal felruházva, s hogy négy uj közjegyzői állás állíttatott fel. Pontosabb természetű talán, a mi szintén az igazságügyi szervezethez, annak tágabb értelmében tartozik, az ügyvédség kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Az ügyvédi rendtartásra nézve a minisztériumban immár két munkálat van benyújtva. Ez a két munka revízió alatt van, s hogyha ezen két munkálatból sikerül, a mint hiszem, hogy sikerül, egy egységes, szerves egészet megalkotni, akkor hovahamarább elérjük azt az időt, hogy az ügyvédi rendtartás reformjára vonatkozó törvényjavaslat a törvényhozás elé kerül. Ugyanolyan fontossággal bir az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet ügye. Az igazságügyi minister ur igen helyesen abból az elvből indult ki, hogy ezt az ügyet csak törvényhozás utján lehet szabályozni, mert az ügyvédeket arra kötelezni, hogy ők ebbe az intézetbe belépjenek, hogy ők abba az intézetbe tagdijakat fizessenek be, csak törvény utján lesz lehetséges. Ennek következtében az igazságügyi miniszter megbízásából a budapesti ügyvédi kamara egy munkálatot is dolgozott ki erre nézve, a mely munkálat kiadatott a vidéki kamaráknak észrevételeik megtétele végett. Az erre a munkálatra vonatkozó észrevételek már egyrészben beérkeztek, s ha az észrevételek az ország összes kamaráitól beérkeznek, akkor ezen észrevételek figyelembe vételével végleges szövegezésében legalább az előadói tervezetet el lehet készíteni. Köztudomású dolog, hogy az igazságügyi minisztériumban lázas, serény tevékenység folyik a törvényelőkészitést illetőleg. Már most talán ismert dolgokat is kell elősorolnom, de olyképen, hogy azoknak a munkálatoknak további fejleményeit, melyek az 1903. év során történtek, a melyek talán a képviselőház" tagjai előtt nem lesznek ismeretesek, is kell megemlékeznem. A polgári törvénykönyv még az 1902. évben elkészült, kiadatott szakembereknek, hatóságoknak és testületeknek észrevételeik