Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-479
156 479. országos ülés 1904 40 km.-en belül fekszenek, kielégíthetik ennek a vármegyének kulturális szükségleteit. Ezzel szemben azonban tény az, hogy a kolozsvári és nagyenyedi gimnáziumok eddig legnépesebb középiskolák, melyek vagy alig, vagy épen nem képesek a mainál több tanulót befogadni. Hogy ez igy van, annak oka Kolozsvárnak egész országrészre kiterjedő emporiális jellege, mely őt nemcsak történelmi múltjánál, de magas intelligencziájánál fogva is az erdélyi részek fővárosává teszi, ugy az enyedi kollégium dicső törtönelmi múltja és előkelő hírneve, melyet a közelmúltban történt megcsonkítása sem volt képes elhomályosítani. Ezenkívül mindé középiskolák felekezeti jellegűek, hol az iskolafentartó felekezetek áldozatkészsége által saját felekezetbelieiknek adott vagyoni kedvezmények a tanulók magas számát és felsőbbségét is örök időkre biztosítják. És nem lehet figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy bármily közel legyen az idegen körben fennálló középiskola, az még sincs otthon, a mi azért fontos körülmény, mert a míg otthon majdnem minden költség nélkül iskoláztathatok a növendékek, s igy a vagyoni tehetség hiánya csak a legritkább esetben emel gátat a tehetséges ifjak képzésénél, addig az idegenben a vagyoni kérdések játszszák a főszerepet, s zárják be legtöbb tanuló előtt a továbbhaladhatás útját Kolozsvár maga, hová e tekintetben leginkább vergálhatnánk, az erdélyrészi városok legdrágábbika, hol egy idegen tanulónak egy évi neveltetése legkevesebb 1000 koronába kerül. Sajnos, de bizony kevés azoknak száma, kik bár önmegtagadással is, ez összeget elő tudnák teremteni és gyermekeik jövőjének biztosítására áldozatot tudnának hozni. Ellen lehetne vetni az általam ismertetett statisztikai adatoknak, hogy a középiskolák felállításánál nem lehet egyedül döntő sulyu a népesség száma, mert az köztudomású, hogy a polgári népesség nem minden osztálya keresi fel egyenlő előszeretettel a középiskolákat, s a czentrális igények nem mindenütt fejlettek anynyira, hogy magasabb tagozatú iskolák felállítását tennék szükségessé. A nélkül, hogy e különbözőségek okait kutatnám, mag'iknak e különbözőségeknek fennállását magam is elismerem. De utalok arra, hogy köztapasztalat szerint a városokban összegyűjtött intelligenczia és az ott élő ipari foglalkozást űzők leginkább azok, a kik gyermekeiket, ha csak tehetik, nagyobb mértékben tovább iskoláztatják, s legszívesebben a középiskolákat keresik fel. A városi lakosság tehát e tekintetben a legerősebb tényező, s hogyha ily szempontból vizsgáljuk a felvetett kérdést, akkor is feltétlenül szükséges és teljesen indokolt egy középiskolának Torda-Aranyos vármegyében való felállítása, mit igazol az, hogy székhelye, Torda, az augusztus 2-án, kedden. erdélyi részeknek néjsességie 5-ik, tehát a legelsők legnagyobb városa, hol minden irányú teljes hivatalok konczentráltattak, s a lakosság vagy szellemi vagy tiílnyomó nagyrészben ipari pályákon működik. Nem vetem fel azt a kérdést, hogy mekkora igazságtalanság és mily súlyos nemzeti veszteség és pedig magukra az állami feladatokat teljesítő közszolgálati ágakra való tekintettel is, ha a Tordán lévő több mint 100 tagot számláló hivatalnoki kar oly helyen kell hogy szolgáljon, hol gyermekei neveltetéséről kellő módon nem gondoskodhatik, sőt azon város történelmi múltját sem állítom előtérbe, melynek falai között az egész Európában először mondatott ki a vallás és lelkiismeret szabadsága, mely városban tehát először gyűlt fel és terjesztett az egész emberiségre kiterjedő világot az a fáklya, melynek fénye eloszlatta az elfogultság által teremtett sötétséget, s az emberiség haladásának egy igazán szabadelvű fejlődésének útját megmutatva, azt bevilágította. Mindezek helyett kizárólag arra akarok rámutatni és pedig a statisztika meggyőző erejével, hogy a tanulók számára való tekintettel is szükség van a középiskola felállítására és ha felállíttatnék, nem kell attól félnünk, hogy az elnéptelenedve ne lenne fentartható, mire nézve elég biztosítékot nyújt az, hogy a ma fennálló polgári iskola első osztályába a múlt évben, még pedig fokozatos fejlődés szerint is 82 tanuló iratkozott be, jóval több tehát, mint a mennyit egy osztály befogadni képes, ugy hogy tényleg parallel osztályt is kellett felállítani. Pedig e szám megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy polgári iskoláról, tehát nem valódi középiskoláról van szó, s igy a szülők ama része, kiknek vagyoni viszonyai azt megengedik, a gyermekeik nevelésének felfogott érdekében mindjárt az első osztályba oda viszik gyermekeiket, a hol ezek minden átlépés nélkül be is fejezhetik tanulmányaikat; tehát még a megye területén kivül fekvő középiskolába, és hogy nagyon sok szülő, ki előre tudja, hogy idegenbe nem vihetne, a polgári 4 osztályának bevégzése után amúgy is kénytelen az iskoláztatást félbeszakítani, eleve lemond arról, hogy esetleg tehetséges gyermekét is a kötelező néposztályokon túl taníttassa. Mindezek tehát azt igazolják, hogy az iskoláztatásra kész tanulók száma, mely amúgy is nagyobb legtöbb erdélyrészi középiskola belépőinek számánál, kedvező körülmények között tetemesen nagyobbodnék. Végül nem hagyhatom figyelmen kivül a financziális szempontokat sem, melyek eddig is legnagyobb akadályául szolgáltak ama régi vágyunk teljesedéséhez, hogy végre-valahára egy középiskolát kaphassunk. Jól tudom, hogy számolni kell az állam anyagi erejével is, s e tekintetben nem állitha-