Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-474

V7í. országos ülés 190b j berek érdekeiről van szó, a kik gazdasági téren nem hagyják magukat egykönnyen legyőzetni. Egészen más természetű az, a mit a t, kereskedelemügyi miniszter ur főképen Krasznay Ferencz t. képviselőtársam beszédére vonat­kozólag az ipar jelenlegi helyzetéről mondott. A t. miniszter ur mindig azt hangoztatja, hogy az iparűzőknek egyéni értékét kell emelni, és akkor meglesz minden. A midőn kon­krét dolgokról van szó, ő mindig olyan térre viszi át a kérdéseket, a mely konkrétnek nem mondható; a mely, bocsánatot kérek a ki­fejezésért, már inkább a frazeológia birodalmába tartozik. (Derültség a jobboldalon.) Mert hiszen annak szükségét, hogy iparosaink szakképzett­sége nagyobb legyen, mindnyájan elismerjük, de hogy ez egyedül képes lenne annyira javítani ipari viszonyainkat, hogy mi Ausztriával szem­ben versenyképesekké válhassunk, ebben legalább is kételkedem. (Egy hang a szélsőbaloldalon: A fogyasztás majd emeli a szakképzettséget!) Ma is felemiitette a t. miniszter ur, hogy mily ke­vesen lépnek nálunk az ipari pályára. ÉQ ezzel szemben az ipari munkásközvetitő intézet egy­némely adataira vagyok kénytelen hivatkozni, a melyek szerint végzett gépészek jelentkeznek fiitői állásokra, mert nem kapnak alkalmazást. A midőn ilyenek Magyarországon a munka­alkalmak, akkor természetes, hogy kevesen adják magukat az ipari pályára. (Ugy van! balfelöl.) Ezek tények, t. ház, a melyeket a leghivatottabb tényező bizonyít. Rámutattam tegnapi beszédemben arra is, hogy milyen rengeteg Budapesten állandóan a munkanélküliek száma; hogy az ipari munkások munkahiánya olyan óriási, a melyhez hasonló Európa egyetlenegy városában sem tapasztal­ható. Ily körülmények között nem lehet azt mondani, hogy a hiba és a baj oka egyedül abban rejlik, hogy nagyon kevesen adják magu­kat az ipari pályára. Azt méltóztatott mondani, hogy a mezőgazdasági és ipariskolákban arány­lag nagyon kevés a tanuló. De méltóztassék el­hinni, hogy a mezőgazdasági iskolát végzettek ép oly kevéssé tudnak alkalmazást kapni, daczára annak, hogy agrár állam vagyunk, mint az ipari pályán lévők. Igaz, hogy sohasem szabad semmit exagerálni és túlságba vinni, és épen olyan hibába esném, ha azt akarnám bizonyí­tani, hogy ezen az utón semmit sem lehet el­érni, mint a milyen hibába esnék, a minő exagerácziót követne el az, a ki más oldalról azt bizonyítgatná, hogy csak ezen az utón és ezen eszközökkel lehet ipart teremteni és azt verseny­képessé tenni. Végül csak azt kívánom még megjegyezni, hogy egyébként hálás köszönetemet fejezem ki a kereskedelemügyi kormánynyal szemben azért, hogy végre-valahára szerencsések vagyunk az ipartörvény revíziójának előmunkálatait láthatni. Igaz, hogy a t. miniszter ur, midőn erről beszélt, óvatosan őrizkedett attól, hogy bennünket meg­íilius 27-én, szerdán. 341 ismertessen azon alapelvekkel, a mely alap­elvekre vonatkozólag ugy én, mint Mukits Simon t. képviselőtársam tegnap itt néhány megjegy­zést tettünk volt. Lehet, hogy tulajdonképen, a miket mi óhajtunk, azokat feltaláljuk ebben az előmunkálatban. Én azonban nem lévén abban a helyzetben, hogy ezt láthattam volna és arról nyilatkozhatnám, azon reményemnek adok kife­jezést, hogy azon alapelvek, e melyeket okvet­lenül figyelembe veendő alapelveknek tartottunk, okvetlenül figyelembe is vétettek. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván-e még valaki szólni? (Nem.) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Magára a tételre semmi kifogás nem lévén, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 522.775 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 3. rovat. Országos ipari és kereskedelmi oktatási tanács 14.200 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 4. rovat. Egyéb ipari és kereskedelmi oktatási czélok 98.200 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 5. rovat. Ipari és kereskedelmi oktatási ösztöndijak 3117 K. Elnök: Megszavaztatik. Az előadó ur kivan szólni. Heltai Ferencz előadó: T. ház! A pénz­ügyi bizottság, tekintettel a felsőbb ipariskolák, mint az ipari szakiskolák küszöbön álló újjá­szervezésére, javasolja, méltóztassék ezen czim összes rovatai között az átruházási jogot meg­adni. Elnök: Kérem a t. házat, méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen.) Ha igen, akkor ha­tározatkép kimondom, hogy a ház az átruhá­zási jogot ezen czim egyes rovatai között en­gedélyezi. Nyegre László jegyző (olvassa): Rendes ki­adások összege 1,689.459 K. Rendkívüli kiadá­sok. Beruházások. Állami ipariskolák uj épüle­teinek emelésére és a már meglévő iskolaépületek kibővítésére 200.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevéteíek 217.135 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Ipari és kereskedelmi czélok. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 5. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások: IX. fejezet, 2. czim. Rendes bevételek: VII. fejezet, 5. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1, rovat. Kereskedelmi múzeum 175.750 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 2. rovat. Iparfejlesztés. 2,800.000 K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom