Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.
Ülésnapok - 1901-474
>uk. országos ülés 190í Julius 27-én, szerdán. 339 hívni a t. miniszter urnak figyelmét egy olyan abnormis helyzetre, a milyen talán Magyarországon sehol sincsen. Ez az állapot Beregszász városának környékén áll fenn. Ezen az útvonalon van a vásárosnaményi tiszai hid, azután ott van a csarodai hid. s harmadszor Beregszász városának is van egy hidja. Tehát alig egy háromnégyzet mértföldnyi területen állt elő ez a helyzet. Pedig tudjuk nagyon jól, hogy egy városnak fejlődését és élelmezését nagyon elősegíti és megkönnyehbiti az, hogy mentül olcsóbban lehessen odaszállítani élelmiczikkeket, és Szabolcs vármegyének, Szatmár vármegyének és Beregmegye alsó részének tulajdonképeni kereskedelmi góczpontja Beregszász. Ve3zem mindjárt a vásárosnaményi állami vashidat. Ez került körülbelül 250.000 frtba. A komáromi nagy dunai vashid belekerülhetett egy pár millióba, s ennek daczára, a vásárosnaményi hidon egy üres szekér után fizetendő vám 42 kr., míg a komáromi, milliókba került vashídon ez a vám 18 kr. Már bocsánatot kérek, micsoda abszurdum az, hogy egy 250.000 frtba került hidon a vám több mint kétszer olyan nagy, mint a dunai nagy vashídon, különösen, ha tekintetbe veszszük azt, hogy mennyivel szegényebb vidéken fekszik az a vásárosnaményi hid, s mennyivel gazdagabb forgalmi helyen van a komáromi vashid. 8 hozzá még ez a 42 kr. nyi vám is felmegy sokszor 56 krra is. Ezt ma a modern korban és a XX-ik században tűrni mégis csak abszurdum. Arra kérném tehát az igen t. miniszter urat, hogy ugy Beregszász városának kereskedelme, mint annak a vidéknek termelői érdekében méltóztassék ugy intézkedni, hogy legalább a méltányosság szem előtt tartassák, s a vásáros-naményi hídnak a tarifája legalább felényire lejebb szállíttassák. Ez az egyik. A másik pedig egy megyei hid, a csarodai hid; ez a földbirtokosoké volt és átadtuk a vármegyének azért, hogy csináltassa meg. A vármegye megcsináltatta, körülbelül 4—5000 forintjába került annak a pár méter hosszú beton-hidnak az elkészítése, és fizetnek 24 krajczár vámot ezen a hidon. Tehát a vásáros-naményin 42-őt, itt 24 et, ez már több mint 60 krajczár. Beregszászban az állami úttestre valamikor, anno 1700-ban, csináltak egy kőhidat, amely már vámban jövedelmezett annyit, hogy csupa ezüst téglákkal ki lehetne rakni az egész hidat. (Derültség.) Ez a város kellő közepén van, ugy hogy a lakosság örökös zaklatásnak és adóztatásnak van kitéve. Én tehát csak fel akarom hivni az igen t. miniszter ur figyelmét arra, hogy még van egy olyan hidunkon is vám, a mely tulajdonképen nem is hid, csak útrész, mert egy patakon volt valamikor, a mely ma már teljesen kiszáradt, nincs is más, csak a sorompó, a mely mutatja, hogy ott valaha viz volt és ott vámot is szedtek; most is szednek csak azért, hogy akadályozzák a forgalmat. Ez mintegy 4 - 5 quadrát méternyi úttest a vármegye területén. Arra akarom felhivni a t, kereskedelemügyi miniszter ur figyelmét a csarodai hidrám ügyében, hogy a vármegye most hozott egy határozatot, mely szerint azt a vámot szüntessék meg, miután ez az ügy 14 esztendeig járt egyik fórumról a másikhoz. A vármegye nyolcz hónappal ezelőtt hozta ezt a határozatot, a melylyel ezt a vámot a csarodai hidon eltörli. De én Beregszász városnak és annak a vidéknek az érdekében arra kérem a t. miniszter urat, hogy tanulmányozza ezt a kérdést és sürgősen, mennél előbb méltóztassék intézkedni, hogy a vásárosnaményi , hidvám a költségnek megfelelőleg mérsékeltessék. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan-e még valaki szólani? (Nem!) Ha nem kivan senki szólani, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólani. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szóló t. képviselő urnak azt akarom felvilágosításul megjegyezni, hogy egyik hid sincs az én kezelésemben, A vásáros-naményi hid tudtommal a kincstár tulajdonát képezi. Uray Imre: Az az államé! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Igen, igen, de kincstári és a pénzügyminiszter kezelése alatt van. Uray Imre: Isten tudja itt, mi hova tartozik ! (Derültség.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Kérem, rögtön megmagyarázom. Engedelmet kérek, méltóztatik azt nagyon jól tudni, hogy az u. n. magyar kamarának, vagyis a kincstárnak voltak régi privilégiumai. Ezeket a privilegizált hidakat ma is a pénzügyminiszter ur kezeli. Uray Imre: Azért olyan drága a vámjuk! (Derültség.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Lehet; de tény, hogy a pénzügyminiszter kezelése alatt van. A beregszászi hid pedig ugy tudom, hogy a községé. Uray Imre : A közbirtokosságé! A városé ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Hát t képviselő ur, ha bárkinek ilyen vámos hidak vámja ellen panasza van, az 1890: 1. t.-cz. értelmében minden ilyen panasz esetén én a kérdést megvizsgáltatom, de arra szükséges, hogy panasz adassék be és én biztosítom a t. képviselő urat, hogy nem fogok hat esztendeig tárgyalni, hanem nagyon rövid idő alatt elvégzem. Uray Imre: 14 esztendeig tárgyalták! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Nem tehetek róla, hogy 14 esztendeig tárgyalták. Én csak arról biztosítom a képviselő urat, hogy én hamar el fogom intézni. De kell, hogy panasz adassék be nálam, mert nem az én kezelésem alatt vannak ezek a hidak; ha az én 43*
