Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-473

473. országos ülés 19C Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Országgyűlési képviselők választása és a választók névjegyzékének kiigazítása alkalmával felmerülő költségek 60.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa) : Katonai előfogati dijpótlékokra szükséges költségek 19.000 korona. — Szalay László ! Szalay László: T. képviselőház! Én a tétel ellen kifogást tenni nem kívánok, hanem ennek kapcsán szóba akarom hozni a katonai előfogatozás ügyét. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A magam részéről szégyenteljes állapotnak tartom azt, hogy 36 évi alkotmányos kormányzás után a katonai előfogatozás ügye egy 1850. évben kibocsátott császári rendelet alapján kezeltetik. Ettől eltekintve is sok kár származik abból, hogy ennek az 1850. évben kibocsátott rendeletnek intézkedései hézagosak és igen sok visszaélésre nyújtanak módot és alkalmat a katonai hatóságnak, mig a polgári hatóságnak egyáltalában nincs módjában, hogy a katonai hatóságok visszaéléseit bármilyen úton-módon megtorolhassa. Én ebben a kérdésben az 1902. évi költségvetés tárgyalása alkalmával is felszólaltam és azon alkalommal részletesen kimutattam azon konkrét eseteket, a melyek egyes vidékeken panasz tárgyává tétettek; azoknak a panaszoknak orvoslását a közigazgatási hatóságok szorgalmazták is, a katonai hatóságok részéről azonban nem szolgáltattak elégtételt olyan esetben sem, a mikor a katonai hatóság által elrendelt és foganatosított vizsgálat bebizonyította annak a panasznak a valódiságát, hogy egyes kirendelt fogatosokat sokkal, de sokkal hosszabb ideig vette igénybe a katonai parancsnokság. Szóvá kívánom tenni azt a körülményt is, hogy a katonai előfogati dijak a közös hadi kiadások czimén lesznek fedezve és e téren is olyan különbség van Magyarországon és az ausztriai tartományok között, hogy mig Magyarországon egy kilométer után 14 fill. fizettetik, addig az ausztriai előfogatok után 37 fill, Tirolban és Salzburgban pláne 40 fillérben réBzesül az, a kit a katonai hatóság igénybe vesz. A törvényhatóságok ezen visszaélések megszüntetése és általában az ügy rendezetlensége miatt már a 80-as években feliratot intéztek részben a kormányhoz, részben a törvényhozáshoz, ennek azonban csak annyi eredménye lett. hogy az 1885. vagy 1886-ik évben a honvédelmi miniszter leirattal értesítette az egyik törvényhatóságot, hogy ezen kérdés rendezése iránt a honvédelmi és belügyminisztérium között tárgyalások folynak és kilátásba helyezte a kérdés mielőbbi rendezését. Fájdalom azonban, eme rendezés mindekkoráig be nem következett. A mint említem, én ezt a kérdést már az 1895-iki költségvetés alkalmával itt e képviselőházban szóba hoztam Julius 26-án, kedden. 303 és az akkori belügyminiszter azt az ígéretet tette itt a képviselőház előtt, hogy záros terminushoz nem köti ugyan a kérdés megoldását, de megigéri azt, hogy még ez országgyűlés folyama alatt a kérdés rendezve lesz és a kellő munkálatokat már most meg fogja kezdeni. Nekem nincs tudomásom, nincs is módomban, hogy megtudjam, vájjon tényleg tétettek-e már e tekintetben kezdeményező lépések és ép azért, mert az ügy megoldását gyakorlati szempontból és a kisemberek érdekében szükségesnek és fontosnak tartom ós mert a magam részéről megszüntetni kívánom azt az állapotot, hogy a mi alkotmányos hatóságaink egy idegen császári rendelet alapján legyenek kénytelenek eljárni: ezt a kérdést most szóba hoztam és arra kérem a miniszterelnök urat, mint belügyminisztert, hogy az előtanulmányokat, ha eddig még nem történtek volna meg, tegye meg és az ügy rendezése iránt, minthogy ez közérdekű, sürgős intézkedéseket tegyen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván valaki szólni? Ha nem kíván, akkor a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kíván szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök, mint belügyminiszter : Mindiárt hivataloskodásom legelején láttam egy törvényjavaslat-tervezetet a belügyminisztériumban, mely e kérdést akként oldotta volna meg, hogy kiszámíthatatlan és előre meg nem állapitható anyagi áldozatok ^származtak volna belőle a magyar kincstárra. Én ezt nem találtam alkalmasnak az ügy megoldására, s ezért akkor ezt az ügyet félretettem. Őszintén megvallom, azóta nem volt alkalmam a kérdéssel behatóbban foglalkozni, de igazat adok t. képviselőtársamnak abban, hogy ez egy megoldandó kérdés ós fel fogom e tekintetben a tárgyalások fonalát venni. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Miután a tétel ellen észrevétel nem tétetett, az megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Központi tisztviselők, főispánok, anyakönyvi felügyelők és közbiztonsági közegek államvasuti bérletjegy költségeire: 25.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Életmentési dijak: 4000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Hullakifogásokért, vagy egyénként talált hullák feljelentéseiért járó jutalomdíj 6000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): A községi közigazgatási tanfolyamok szükségleteire 160.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Különféle kiadások 12 00Ü K. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Rendes kiadásuk összege 474.0U0 K. Rendkívüli kiadá-