Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-473

Í73. országos ülés 190k- Julius 26-án, kedden. 297 megtakarítás lesz majdnem minden olyan kórháznál, a mely a vállalati rendszerre van berendezve, és én nem hiszem, hogy itt a t. képviselőtársam ne helyeselné álláspontomat, mert feltűnő dolog, t. ház, hogy a mig házi kezelés mellett nagyon czélszerűen berendezett és jó élelmezéső kórházban is az élelmezési dij 50 fillér vagy 50 filléren alul van, addig vállalati berendezésű kórházaknál 70—75 fillérre is felmegy az élelmezési dij. Azt hiszem, t. ház, itt mindenesetre a czélszerűen berendezett házikezelésű kórházak viszonyait kell alapul venni, és a mint lejártak a szerződések, a melyek sokhelyütt útját állják a vállalati rendszer azonnali megszüntetésének, be kell rendezni a házi kezelésre a többi kórházakat is. (Helyeslés.) Hanem, t. ház, vannak más tételek is. A személyi kiadások pl. egyes kórházakban egy betegápolási napra számítva 20 — 26 fillért, más kórházban pedig 60—66 fillért tesznek. Hogy csak a fontossabbakról beszéljek, itt van a gyógyszer kérdése. Egyes kórházakban 8 —10—12 fillér gyógyszerköltség esik egy betegre, más kórházakban 28—30—32 fillér. Meg kell itt mindjárt jegyeznem, hogy egyes esetekben olyan kórházakban, a hol egy-egy kiváló operatőr van a hol tehát a betegeknek nagy része olyan beteg, a kin nagyobb horderejű sebészeti műtét végeztetik, ott a gyógyszerköltség, miután abba a kötszerek és a deszinficziáló szerek költsége is benfoglaltatik, természetszerűleg több lesz. De, t. ház, ha végérejárunk a dolgoknak, a gyógyszereknél ezen nagy hullámzások onnan erednek, hogy a mig egyes kórházak megfelelő intézkedések által gondoskodnak arról, hogy nagy gyógyszerszükségletüket a rendes tarifális árnál lényegesen olcsóbban szerezzék meg, addig más kórházak ezt nem teszik, hanem egy-egy gyógyszerész úrral olyan viszonyt létesítenek, a mely szerint az ö nagy szükségletük is olyan árak mellett nyer kielégítést, a mely a gyógyszerekre detaile árnak van megállapítva. Azután itt van a világítás, fűtés, mosás és vízfogyasztás berendezése, a melynél olyan óriási eltérések mutatkoznak, hogy a négy tétellel együtt egyes kórházakban a betegápolási nap 30—40 fillérrel nagyobb összeggel van megterhelve, mint más kórházakban, a hol a czélszeríí berendezés által olyan megtakarítások érhetők el, a melyek semmi irányban, semmi tekintetben az ügynek rovására nem esnek. Ezek, t. képviselőház, azok a beható tanulmányok és munkálatok, a melyek alapján én hiszem és remélem, hogy sikerülni fog a kórházi betegápolási dijaknak olyan tetemes leszállítását keresztülvinni, a mely igazán sem a betegeknek, sem az országos közegészségügynek semmi irányban kárára és rovására nem lesz. (Elénk helyeslés.) Még csak egy szót. KKPVII. NAPLÓ. 1901 1905. XXVII. KÖTET. Meglehet, hogy a t. képviselő ur a 8 fillért fővárosi kórházaktól vette; a fővárosi kórházaknál az a betegápolása dij, a melyet a fővárosi kórházak megällapittatni kértek, 16 fillérrel volt magasabb, mint az 1902-iki tényleges eredmények szerint rezultálódó betegápolási dijak. Megjegyzem még, hogy a fővárosi kórházaknak betegápolási dija körülbelül 1 koronával, 40 perczenttel emelkedett az országos átlag fölé. Ez egy olyan körülmény, a mely csak kisebb részben igazolható, mert hogy valamivel drágább a fővárosi kórházak berendezése, azt konczedálom. Ilyen körülmények között ón, épen tekintettel aira, hogy ez már 1904 elején történt, a folyó évre egyebet nem tettem, mint bogy az 1902. évi zárszámadásszerű adatokat véve alapul, a költségvetést ugy állítottam össze, hogy tulajdonképen 2 korona 58 fillér helyett 2 korona 42 fillér, vagyis 16 fillérrel kevesebb eredmény jött ki. Azonban van a fővárosnál egy specziális körülmény: t. i. az, hogy mig a legtöbb helyen a kórházi építkezések az ujabb időben ugy történtek — legalább részben, — hogy a beépített tőke kölcsönből fedeztetett, s ezen kölcsön a betegápolási dijakból nyerte fedezetét, addig a főváros, azon sok millióból, a mit kórházaiba beépített, a betegápolási dijakból semmit meg nem téríttet magának. Ilyen körülmények között én azt gondoltam, hogy méltányos lesz ezt a megtakarítási akcziót a fővárosban kapcsolatban hozni azzal, hogy a főváros is, legalább egy részét megkapja azon nagy áldozatoknak, a melyeket kórházaiért hozott és ezért arról értesítettem a fővárost, hogy én beleegyezem abba, hogy a betegápolási dijaknál mutatkozó megtakarítások és leszállítások felerészben a fővárosnak kórházépitési czélokra fordított kölcsöneinek törlesztésére fordíttassanak mindaddig, mig ez a félmegtakarítás 360.000 koronát el nem ér, mert körülbelül 360.000 koronával van kamatoztatva a fővárosnak az a tőkéje, a melyet az utolsó 10 esztendő alatt kórházépítési czélokra fordított. Tehát kétszeresen sajátságosan érint az, mikor a fővárosi kórházak ápolási dijainak leszállítására vonatkozó törekvésemet ugy igyekeznek némelyek feltüntetni, mintha az a főváros ellen irányult akczió volna, halott ez nemcsak nem irányul ellene, de ellenkezőleg abba a helyzetbe fogja juttatni a fővárost, hogy egy pár év alatt — mert hisz egyszerre ilyen nagy akczió nem vihető keresztül — 300—360.000 korona évi uj bevételi forrása áll elő. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Ezeknek megjegyzése után kérem, méltóztassék a költségvetést elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Vészi József képviselő ur személyes kérdésben kivan nyilatkozni. Vészi József: T. képviselőház! Egész röviden egy félreértés eloszlatása czéljábÓl nyilatkozom. Megvallom, a házszabályokban, elegendő jogczimet nem találok felszólalásomra mert nem 33