Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-472

kl2. országos ülés 1904 Julius 25-én, hétfőn. 271 Gyógyszertár szintén nincs ezen uradalmi községekben. Egy szóval, a mit sürgetek, az épen az, hogy ezeket az összes uradalmi majorokat a hozzájuk tartozó uradalmi területtel és az ott lakó uradalmi népességgel, ugy a mint a közegészségügyi szolgálat ellátása végett önnön magukat beillesztették azokhoz a községekhez, a melyekhez tervszerűleg tartoznak, a közigazgatás minden ágában, mint az illető községek határterületének kiegészítő részeit oda kell csatolni és jelenlegi közigazgatási különállásukat meg kell szüntetni. Kiváló példája a községi szervezkedésnek Fábiánsebestyén és Magyartés kisközségeknek körjegyzőséggé alakulása. Ennek a két kisközségnek még a községháza is idegen községi határterületen, Szentesen van, még pedig Szentes város belterületén, a megyeház tőszomszédságában. Ezen két község két községi birája, körjegyzője, egész elöljárósága Szentesen lakik, ott működik, ott végzi hivatalos teendőit. Képviselőtestületi közgyűléseit is Szentesen tartja. Magának a községnek a területén csupán a községi kulturális élet van képviselve egy tanyai iskola és az abban működő tanyai tanitó által, a ki egyébként tanyai halottkém. Van ugyan a községnek külön orvosa, egy Szentesen lakó gyakorló orvos, de ettől a költségvetésben évi fizetésül felvett 80 korona ellenében igazán nem lehet kívánni, hogy Szentesről kijárjon Fábiánsebestyénbe a halottkémi teendőket végezni. Hogy ennek a két községnek külön szervezete mennyire visszás és tarthatatlan, elegendő egy pillantást vetni Csongrádmegye térképére, mert már a geográfiai helyzet mutatja, hogy ezen községek Szentes város külterületének egy részét képezik. Ha ezek mint külön községi szervezetek fennállhatnak, ugy Szeged, Szabadka, Hódmezővásárhely, Debreczen, vagy bármely alföldi nagy város külterületén összeállhat egynéhány, ezer hold földdel biró szomszédos birtokos, s azt mondhatja : mi község vagyunk, s külön községi önkormányzatot szerzünk. Ez a két község anynyira nem helység, annyira nem bir semmiféle központtal, hogy a községi elöljáróság számára sem képes alkalmas helyet kijelölni, teljesen be van ékelve Szentes város határterületébe, Szentesen van az egész községi igazgatási szervezete, és közigazgatásilag mégis a tiszántúli járáshoz tartozik. Ha véletlen haláleset, vagy bármi rendészeti, közegészségügyi vagy akármilyen más, hatósági beavatkozást igénylő ügy fordul elő, az érdekelteknek nem Szentesre, a természetes központba, hanem Szentesen keresztül további 17 kilóméter távolságra, Mindszentre, a szolgabírói székhelyre kell menniök. Egyébként mindkét község területe néhány középbirtokos tulajdonában van, a kik jobbára mindannyian állandó szentesi lakosok. A gazdasági cselédség képezi a községi lakosságot. Még csak templomuk és papjuk sincs, annyira Szenteshez tartoznak, hogy lelki szükségleteiket is ott, a saját igazi belterületükön elégíthetik ki. Hanem községi pótadót, azt Szentesen nem fizetnek. A csongrádmegyei uradalmi községek ezen közállapotainak ismertetése után rámutatni kivánok arra, hogy a jogosulatlanul élvezett községi szervezetek megszüntetése folytán miként alakulnának a megyebeli községek adózási viszonyai. A helyes megoldás az lenne, hogy ezen uradalmak községi szervezetei olykép volnának megszüntetendők, hogy 1. Nagymágocs, Fábiánsebestyén, Magyartés egészen, Derekegyháza pedig területének felerészében Szentes rendezett tanácsú város területéhez csatoltatnék és mint ezen községi határ kiegészítő része Szenteshez tartoznék; 2. Derekegyháza területének másik felerésze Szegvár község határterületéhez volna csatolandó; 3. A Sövényháza községet képező Pallavieini hitbizományi uradalom pedig az egyes majorok földrajzi fekvése szerint Tápé, Algyő, Sándorfalva, Kistelek, Tömörkény, Mindszent, Csanytelek nagyközségek határterületéhez mint ezen községek kiegészítő része volna csatolandó. Annak hangsúlyozása mellett, hogy ezen uj községi területi beosztás mellett ezen uradalmi területek adminisztrácziója ép oly jól, sőt jobban volna ellátható, mint a jelenlegi központokból, röviden ismertetem "az uj alakulás folytán a községi adózási viszonyok tekintetében előálló uj helyzetet. Szentes város összes állami egyenes adója, mely az 1886 : XXII. t.-cz. 130. §-a értelmében községi adó kivetésénél alapul szolgál, jelenleg 305,500 korona; a megjelölt uradalmi területek hozzácsatolása esetén 435,000 korona összeg szolgálna a községi pótadó kivetésének alapjául. Szentesen az állami egyenes adók után a folyó évben 74% községi pótadó van kivetve. Figyelembe kell venni már most két tényt. Először azt, hogy Szentes város háztartása alig van meg pótköltségvetés nélkül, s ez rendesen 8—10% pótadónövekedést eredményez; másodszor azt, hogy Szentes város költségvetésében felsorolt puszták és majorok odacsatolása folytán a városra háramló közigazgatási teendők ellátása az iskoiafentartás beleértésével, a jelenlegi kiadásoknak legfelebb öt százalékkal emelkedését vonná maga után. Szentesen a kiadások főösszege ugyanis 500,000 korona és magas számitással veszek fel az összes ujabb közigazgatási költségekre, s az elemi iskolák fentartásära évi 25,000 koronát. Az én számításom szerint tehát a végleges eredmény az volna, hogy mig Szentes város adófizetői jelenleg 305 500 korona állami egyenes adó alapul vétele mellett 80% pótadót kénytelenek fizetni, addig a szóban levő uradalmi területeknek odacsatolása esetén a költségvetésben előálló szükségleti többlet előteremtésére 435,000 korona állami egyenes adó után körülbelül 50%-os községi adó lenne kivetve és így a jelenleginél legalább egy harmadrészszel kisebb