Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-472

472. országos ülés 1904 Julius 25-én, hétfőn. 269 azok folytonos emelkedései, a mely általánosan észlelt bajnak orvoslását a lielyi viszonyok és közállapotok szerint lehet sokféle és különböző módokon megkisérleni, de épen Csongrád vármegyében a községek legtöbb részében a pótadók tetemes csökkentése, ezzel kapcsolatban az összes lakosság nyomasztó helyzetén való könnyítés érdekéből a t. kormánynak egy egészen egyszerű, egészen természetes, feltétlenül igazságos, a jogrend által egyenesen megkövetelt eljárási mód kínálkozik, az t. i., hogy a közös teherviselés elve a községi adózás terén is keresztülvitessék és megvalósíttassák. A közös teherviselésről szóló 1848 : VIII. t.-cz. megállapítja, hogy Magyarország, s a kapcsolt részek minden lakosai minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik. Közel 60 év múlt el azóta, hogy alkotmányos, modern állami berendezkedésünk sarkkövét képező ez a törvény meghozatott, de Csongrádmegyében ez a törvény még ma sincs végrehajtva. Nincs pedig végrehajtva, nincs megvalósítva azért, mert a vármegye területén lévő latifundiumok birtokosai magánbirtokaiknak külön községekké alakításában találták meg a módját annak, hogy csak állami egyenes adót fizessenek, s a valódi községi terhek viselése alól magukat mentesítsék. Mialatt tehát általános követelménynyé érlelődik a közteher viselésének a progresszív adózási rendszer alapján történő megoldási módja, a mikor maga a miniszterelnök ur és a pénzügyminiszter ur odanyilatkozDak, hogy a kormány programmját képezi az egyenes adók reformjának a progresszivitás elvének érvényesülésével keresztülvitele, azalatt Csongrádmegyébeu a fokozatos adóviselésnek minden jog- és igazságérzetet felháborító az a módja van tényleg élet ben, hogy nagy vagyon visel fokozottan kevesebb terhet, aránylag sokkal kevesebbet, mint a közép és kis vagyon, Csongrádmegyében az a tényleges állapot van, hogy a kis vagyonú emberek nyögnek több közteher alatt, a nagy uradalmak tulajdonosai pedig aránylag kevesebb közterhet viselnek, mint bármely más adózó polgár. Ezen állitásom igazolására részletes adatokat terjesztek elő. Elsősorban Derekegyháza, Nagymágocs, Sövényháza nagyközségek adózási, telekkönyvi, illetve birtokmegoszlási viszonyairól, azután röviden Eábiánsebestyén és Magyartés kisközségekről fogok szólni. Derekegyháza és Nagymágocs nagyközségek a gróf Károlyiak tulajdonai, Sövényháza nagyközség őrgróf Pallavicini Sándoré; az anomália lényege, a miről beszélek, az, hogy ezek a főurak az ő magántulajdonaikat képező gazdasági területek részére közigazgatási autonómiát szereztek, községi önkormányzattal ruházták fel uradalmaikat, megkerülték a törvény intézkedését, mely szerint minden területnek, mint a községi határ kiegészítő részének valamely községhez kell tartoznia, megakadályozták, hogy az ő magánbirtokuk valamely valódi község határterülete legyen, azt mondották: nekem van 30,000 holdam, nekem van 80,000 magyar hold földem egy tagban, én község vagyok, az én uradalmam egy külön községi területet képez, holott ezen uradalmi községek, melyeknek határterülete vagy a teljes egészében, vagy 24/25. részében egyetlen földbirtokosnak magánbirtokát képezi, önálló községi szervezetre, közjogi különállásra, közigazgatási önkormányzatra semmiféle jogczimmel sem birnak. Ezen községek uradalmi gazdatisztekből, a földesúrnak bérlőiből, a földesúrnak, a nagybérlőknek szolgálatában álló cselédségből és ezek hozzátartozóiból, családtagjaiból állanak. A község egész területén lévő összes épületek, tisztán és kizárólag uradalmi épületek, tiszti lakások, majorok, gazdasági épületek, cselédiakások. Derekegy háza, Nagymágocs, Sövényháza egy szóval nem helység, nem falu, nem község, ott nincs belterület, ott nincs egyetlen utcza, hanem ezek szétszórtan fekvő uradalmi majoroknak a tulajdonos egységével összefűzött, egymáshoz tartozó komplexumai. Derekegyháza nagyközség 20,407 katasztrális hold területtel bir és 1969 lakossal. Nagymágocs nagyközség 21,597 katasztrális hold területtel és 3950 lakossal. Derekegyháza és Nagymágocs községek telekjegyzőkönyvei, mint derekegyházai telekkönyvek a szentesi kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál őriztetnek; ezen telekkönyvi adatok igazolása szerint Derekegyháza nagyközség egész határterületének két földtulajdonosa, két birtokosa van : gróf Károlyi Sándor és gróf Károlyi László, kiknek birtokait mint elsőszülöttségi hitbizományi uradalmak vannak felvéve. — Nagymágocs községben pedig a községet képező 21,597 katasztrális hold területből Károlyi Zsófia grófnő, féijezett gróf Károlyi Imréné és Károlyi Eerdinanda grófnő, férjezett gróf Berchtold Lipótné 21,300 katasztrális hold földet birnak; 297 hold terület pedig 5 holdas parczellákban, ezelőtt néhány évvel eladva mintegy 35 kisebb birtokos nevére van a 7—42. számú telekjegyzőkönyvekben felvéve. Ezen telekkönyvi birtokállapotnak megfelelően, miként a szentesi kir. adóhivatalnál kijegyeztem, Nagymágocs 55,394 korona földadójából a két mágocsi uradalom birtokosa 54,322 korona földadót fizet, a 35 többi kisbirtokos pedig összesen fizet 1062 koronát. Sövényháza község területe 56.718 kat. hold, lakosainak száma '60P6. Ezen község határterületéből több mint 53.000 katasztrális hold a szegedi kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál »őrgróf Pallavicini család által 1869. évben alapított mindszenti és ányási elsőszülöttségi hitbizomány* jelenlegi tulajdonos őrgróf Pallavicini Sándor nevére van felvéve. Körülbelül 2000 hold pedig nem régen történt eladások folytán apró parczellákban mintegy