Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-472

>Ö4 Julius 25-én, héljőn. 2(52 472. országos ülés 19 ban létező, közegészségügyi szempontból hátrányos állapotok megszüntetése tették elodázhaíatlanul szükségessé. A nyugdijaknál 94,000 korona az emelkedés. Az 1904: XIV- t.-ez., az úgynevezett beruházási törvény értelmében 1.820,000 koronával emelkedett a költségvetés, a melyből fél millió a tüdőbetegek szanatóriumára lesz forforditva, 1.320,000 korona j)edig a székesfővárosi államrendőrség elhelyezésére szolgáló épület megszerzésére és átalakitási munkálataira. A belügyi költségvetés egyéb czimeinél a kiadások részint nem változnak, részint csak kisebbszerű változásokat mutatnak, a melyeknek szüksége a költségvetés indokolásában részletesen ki van fejtve és azért azokkal a t. ház türelmét nem veszem igénybe. Ezekben voltam bátor nagy vonásokban jellemezni a belügyi tárcza költségvetését és kérem azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon-) Sturman György jegyző: Szalay László! Szalay László: T. képviselőház! A függetlenségi és 48-as párt nevében ós megbízásából szólalok fel a belügyi költségvetés tárgyalása alkalmával, a mely párt a kormány iránt bizalommal nem viseltetvén, a maga bizalmatlanságának az által is kifejezést ad, hogy megtagadja a kormánytól azokat a kormányzati eszközöket, a melyek nélkül alkotmányosan fenn nem állhat. Ebből kifolyólag már most, felszólalásom kezdetén ki kell jelentenem, hogy a függetlenségi és 48-as párt a belügyi tárcza költségvetését általánosságban sem fogadja el. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) T. képviselőház! Mi, a kik a 48- as törvények alapján állunk és a kiknek az a törekvésünk, hogy visszaállítsuk Magyarország teljes függetlenségét és önállóságát, mi a lefolyt időszak alatt sohasem támogattunk oly kormányt és nem is viseltettünk bizalommal oly kormány iránt, a mely a 67-es alapon, a kiegyezés alapján állott, a mennyiben mi ezen az alapon Magyarországnak nemcsak a jelenlétét látjuk vigasztalannak, de a jövendőjét is reménytelennek látjuk. (Igaz! a szélsőbaloldalon.) A jelen kormány iránt táplált bizalmatlanságunkat tehát már a fenforgó közjogi áthidalhatatlan ellentétek is igazolják; csak természetes tehát, hogy ennek a kormánynak sem bocaájtjuk rendelkezésére a kormányzat eszközeit, és pedig tennünk kell ezt annál is inkább, mert oz a jelenlegi kormány a legridegebb közjogi konzervativizmus zászlaja alatt alakult meg és ebből folyólag mi ezen kormánynak működését veszedelmesnek, sőt egyenesen végzetesnek is tekintjük. (Igaz! a szélsobaloldalon") T. ház! Ha az előbbi kormányok működésére tekintünk vissza, azt látjuk ugyan, hogy a kiegyezési alap, a melyet annak támogatói bölcsnek és üdvösnek hirdetnek, mindenkor csak kopár és sziklás talajnak bizonyult, a melyen a nemzeti intézmények gyökeret verni, annál kevésbbé erőteljes sarjakat hajtani képesek nem voltak; csak lejtő volt az, melyen a kormányok a nemzeti jogok védelmében képtelenek voltak megállni. (Igaz! a szélsobaloldalon.) De még nem láttuk azt a hanyatlást, a melyet most, a jelenlegi kormány működésének kezdeténél is tapasztaltunk. (Igaz! a szélsobaloldalon.) Mert ez a kormány czéltudatosan és szándékosan igyekszik félremagyarázni és elhomályosítani a nemzet jogait. Elmagyarázta a legközelebbi múltban is a hadseregre, az udvartartásra nézve a magyar nyelv jogát, gazdasági kérdésekben pedig a tételes törvényekkel szemben és azokon keresztül gázolva is meg akarja teremteni, illetőleg fenn akarja tartani azt a kapcsolatot, a melynek mi csak a terheit viseljük és a melynek következtében a nemzet gazdasági erejének gyökerei is elsorvadnak. (Igaz! a szélsobaloldalon.) De nem viseltetünk bizalommal, sőt a leghatározottabb bizalmatlanságunknak kell kifejezést adnunk, e közjogi ellentétektől eltekintve a kormánynyal szemben, mert ez a kormány már-már letünőben levő korrupcziós kormányzati szellemet akarja újból meghonosítani és a rideg párturalomnak képes mindent feláldozni. Ebben jellemeztem általánosságban és körvonaloztam a közjogi ellentéteket, a melyek minket a kormánytól elválasztanak és ezek után áttérek magának a költségvetésnek tárgyalására és erre nézve kívánom lehető rövidséggel előadni észrevételeimet. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) T. kéj)viselőház! A költségvetés, illetve a péazügyi bizottság jelentése szerint és az előadó ur véleménye szerint a belügyi tárcza költségvetése az 1903. évi hitelekkel szemben 8.952.000, tehát nagyjában 9 millió koronával mutat kedvezőbb állapotot. A magam részéről a számoknak ezt az összeállítását és csoportosítását helyesnek el nem ismerem és nekem az a véleményem, hogy a belügyi tárcza költségvetése a többletként kimutatott összegnél egész 14 millió koronával kedvezőtlenebbnek mutatkozik. Kedvezőtlenebbnek mutatkozik pedig azért, mert a bevételi előirányzat többlete az 5.401,000 korona, legnagyobb részben burkolt adóemelésből áll elő, nevezetesen ennek az összegnek legnagyobb részét a betegápolási alap bevételei adják meg. Nem tartom a helyzet hű képének ezen költségvetést azért sem, a mennyiben ezen költségvetésben az átmeneti kiadások czimén oly kiadási tétel szerepel, mely a helyes számvitel szabályai szerint csakis rendes kiadásnak tekinthető. {TJgy van! balfeläl.) Értem ez alatt a rendkívüli átmeneti kiadások között a vármegyék, közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásai czimén felvett 4.680,000 koronát, a mely kiadási tétel előáll a vármegyei tisztviselők, szolgák és kezelőszemélyzet fizetéseinek rendezése tárgyában hozott törvény folytán. Én