Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-472

248 Í72. országos ülés Í90í Julius 25-én, hétfőn. Nyegre László jegyző (olvassa): Állami számvevőszék. Rendes kiadások: XII. fejezet és VI. fejezet 2. szim. Kiadás. Rendes kiadások 1. rovat. Személyi járandóságok 310,640 K. Elnök: Megszavazta tik. Nyegre László jegyző (olvassa): Dologi ki­adások 29,000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Együtt (XII. fejezet.) 339,640 K. Nyugdijak 96,470 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Közigazga­tási bíróság. Rendes kiadások: XIII. fejezet és VI. fejezet. 3. czim. Kiadás. Rendes kiadások, 1. rovat. Személyi járandóságok 530.348 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Dologi ki­adások 34,500 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Együtt (XII. fejezet.) 564,848 K. Nyugijak 51.400 K. Elnök : Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Miniszter­elnökség. Rendes kiadások: XIV. fejezet. 1 — 3. czim ós VI. fejezet. 4. czim. Rendkívüli kiadá­sok: Átmeneti kiadások. IV. fejezet. 1 — 5. czim. Kiadás. Rendes kiadások, A miniszterelnökség költ­ségei. 1. rovat. Személyi járandóságok 257,838 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 378,970 K. Elnök : Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Együtt (1. czim.) 636,808 K. 2. czim. A fiumei és a magyar­horvát tengerparti kormányzó, kormányzói ta­nács és személyzete költségei. 1. rovat. Személyi járandóságok 116,443 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 26,600 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Együtt (2. czim.) 143,043 K, 3. czim. Rendelkezési alap 400,000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Együtt (XIV. fejezet, 1—B. czim.) 1.179,851 K. Nyug­dijak 96,156 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre ^László jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. czim. Gróf Andrássy Gyula emlékszobrára (az 1890. évi III. t.-czikk alapján) 130,000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 2. czim. Millenniumi műemlékre (az 1896 : VIII. t.-czikk alapján) 1. rovat. Szent István lovas szobrára és a szobor körüli tér rendezésére 30,000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 2. rovat. A honalapító Árpádot és a nemzet történelmi múltját megörökítő emlékműre 200,000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 3. czim. 1848/49-iki honvédek segélyezésére és az azzal kapcsolatos kezelési költségekre 800,000 K. Sturman György jegyző: Illyés Bálint! Illyés Bálint: T. képviselőház ! Nem akarom a már is messzire benyúlt tanácskozásnak folya­mát meghosszabbítani, de nem mulaszthatom el, hogy az 1848/49-iki honvédekre vonatkozó nyug­dijtételnél nagyon röviden fel ne szólaljak. (Halljuk! Halljuk !) Kötelességem ezt teljesíteni részint azon pártnak megbízásából, a melyhez tartozni szeren­csém van, de kötelességem ezt megtenni azon benső viszonynál fogva is, a mely az 1848/49-iki honvédekkel szorosabban összeköt. (Éljenzés a szélsöba.tloldalon.) Hogy a szabadságharcz bevég­zése után mennyire összezsugorodott a ma még életben lévő honvédek száma, erre nézve leszek bátor egy kis kimutatást felolvasni (olvassa): 1904. év február hó végével volt tábornok 3, ezredes 8, alezredes 10, őrnagy 33, százados 190, főhadnagy 274, hadnagy 489, őrmester 751, tizedes 1270, közvitéz 9359, összesed 12,396. Ugyancsak ez év június hó végéig, tehát négy hónap alatt 285-tel apadt le ezen szám, ugy hogy folyó hó 1-én az igazolt honvédek összes létszáma 12,111 volt, a kik közül kerek számban mintegy 11.000 közvitéz és altiszt — mert a főtisztekről nem szólok — emeli fel esdő szavát a képviselőházhoz és kér nem megélhetési esz­közt, hanem csupán csak némi pótlékot a részükre kiutalt alamizsnához. Hogy az alamizsna szó nem kicsinylésből csúszott ki szájamon, erre nézve bátor vagyok ki­mutatni, milyen járadékokat kapnak az altisztek és a közvitézek. Az őrmester kap évenkint 144 koronát, a tizedes 96 koronát, a közvitéz 72 koronát. Hát, t. uraim, nem méltó-e a fel­jajdulás, az évről-évre megújuló panasz ? És ez a panasz nem az egyes honvédek ajkáról kél csak, de jelentékeny hangot adnak ennek a vidéki honvédegyletek is, a kik közelebbről látják a nyomort. Annak az országos honvcdközgyülés­nek jegyzőkönyvei, mely Budapesten szokott tartatni évenkint Budavár bevételének napján, május 21-én, tanúságot tesznek róla, hogy mily melegen érdekli ez az ügy a vidéki honvéd­egyleteket, de úgyszólván az egész társadalmat, az egész magyar nemzetet is! (Helyeslés a szélsöhaloldalon.) Tanúságot tesznek erről az épen most lezajlott honvédgyülés alkalmával Arad, Debrecen, Kassa, Temesvár városok, Csik­megye, Beregmegye és több más megye feliratai az országos honvédgyüléshez, a melyekben esdve kérik a közgyűlést, hogy ezen tarthatatlan álla­poton némileg javítani teljes erejével igyekezzék. Sajátságos állapot, hogy ezt kérni kell a nemzettől azoknak, a kiknek köszönhetjük, általános beismerés szerint ma már, hogy itt a házban tanácskozhatunk, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldahn.) hogy az idegen népek vihara

Next

/
Oldalképek
Tartalom