Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.
Ülésnapok - 1901-470
218 7 /?Ö. országos ülés Í90í Julius 22-én, pénteken. Elnök: Rátkay László képviselő ur félreértett szavai értelmének helyreigazítása czimén kivan szólni! (Halljuk! Halljuk!) Rátkay László: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A t. miniszterelnök ur a 41. és 43. §§-ra vonatkozólag a tekintetben, hogy a delegáczió határozatait kell-e az országgyűléssel közölni, különbséget tett a határozatok és »egyéb más« határozatok között. Gr. Tisza ístván miniszterelnök: A törvény teszi a különbséget! Rátkay Lászlő: Tegyük fel, hogy a t. miniszterelnök urnak igaza van. Szerintem azonban nincs igaza, mert a mint én néztem a 43. §t ugy alkotásában, mint szövegezésében és szellemében, abból nem lehet egyebet érteni, mint azt, hogy az akkori országgyűlés azt követelte, hogy a delegáczió minden határozata közöltessék az országgyűléssel. De helyezkedjünk a t. miniszterelnök ur álláspontjára, a mely, ismétlem, szerintem nem helyes. Distingválnunk kell azonban bizonyos határozatok között. Én azt a kérdést teszem fel, hogy hogyan jő ez az összeg a mindenkori költségvetésbe? Méltóztassék nekem erre nézve felvilágosítást adni. Ki illeszti bele? Gr. Tisza István miniszterelnök: A kormány. Rátkay László: A kormány? Gr. Tisza István miniszterelnök: Természetesen ! Rátkay László: Nos hát honnan tudja a t. kormány ? Gr. Tisza István miniszterelnök: Ez nagyon naiv dolog! Rátkay László: Bocsánatot kérek, a t, kormány elolvassa a hivatalos lapot? Felületesen nézve ezt a kérdést, mintha akadékoskodás volna részemről, de ha a dolgok mélyére nézünk és alkotmányjogilag tekintjük a kérdést, nem az. A t. kormány csak olyan dolgokat tudhat meg hivatalosan, a melyekről értesítve van. A delegáczió elnökének kellene értesítenie a kormányt. iSzerintem azonban sokkal helyesebb és az 1867 : XII. t.-cz. 43. §-ának jobban megfelel, ha a delegáczió határozatai, mihelyt ő Eelsége által jóváhagyattak, — természetesen nálunk, mert hiszen méltóztatik tudni, hogy odaát szentesítés történik — a miniszterelnökkel közöltetnek és a miniszterelnök közli azokat a ház elnöke utján az országgyűléssel. Akkor azután igenis teljesen törvényes az, hogy a pénzügyminiszter beilleszti ezen tételeket a költségvetésbe. Hiszen méltóztassék elővenni a füzetet és megnézni az indokolást. Egyetlen egy szóval nem mondja sem a pénzügyminiszter, sem a kormány, hogy ennyi a közös költségekből Magyarországra eső rész. Nem indokolja, nem is tudja indokolni. Nem mondja, hogy honnan jut tudomásái*a, hanem egyszerűen mintha csak megálmodta volna, beilleszti a füzetbe az összeget, Nem látom át, hogy ha az 1867 : XII. t.-czikket — és egyáltalában minden más törvényt — magyarázzuk, miért magyarázzuk következetesen és mindig minden törvényünket ugy, hogy az a magyar országgyűlés szuverenitására, működésére, jogkörének határaira korlátozó legyen ? (Ugy van! Ugy van! a széls'óbcdoldalon.) Minden törvényt ekként magyaráznak ; a t. miniszterelnök ur is most igy jár el. Ugyan micsoda veszedelmeket rejt az magában, ha a delegáczió által meghozott határozatok, midőn jóváhagyattak, a miniszterelnökség utján az országgyűlésnek tudomására hozatnak. Veszedelem van ebben, t. miniszterelnök ur? Vagy ez az országgyűlés kisebb annál a bizottságnál, a melyet kiküldött ? Az a bizottság hozhat határozatokat, de ennek az országgyűlésnek, a mely az anyagyülés, a melyik csak bizottságot küldött ki kebeléből, nincs joga megtudni és ellenőrizni a bizottság határozatait? Ezen az ösvényen jár a törvénymagyarázatnak az a módja is, a melyet már, fájdalom, most épen a czivillista-törvóny tárgyalásánál mindig tapasztalhattunk, hogy minden tételes törvényünkből azt veszik ki, a mi a nemzetre nézve hátrányos, a mi az országgyűlés szuverenitását csorbítja, de sohasem magyarázzák a törvényeket ugy, hogy az országgyűlés szuverenitását előbbre vinnék. Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni! Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Én azt hiszem, hogy épen a képviselő ur mostani előadásában nyilatkozott meg olyan felfog melyik a magyar államot és a magyar államot képviselő magyar kormány szállítaná le arról a jogos magaslatról, a melyen ezen kérdésekben is van, akkor, a mikor kérdi, hogyan tudja meg a kormány a delegáczió határozatait. Rátkay László: Hivatalosan honnan tudja azokat ? Gr. Tisza István miniszterelnök: Először is a közös kormány előterjesztései egyúttal a magyar kormány előterjesztései is, tehát a magyar kormány törvényadta kötelességénél fogva befolyt a közös előterjesztések elkészítésébe és osztozik a felelőségben érettük. Másodszor a magyar kormány felelőség mellett vesz részt a delegáczió tárgyalásaiban ós nagyon természetesen hivatalosan értesül a delegáczióknak minden határozatáról és ezek tárgyalásának eredményéről. Hát egyenesen lefokozása a magyar kormány törvényes állásának, hogy a hol a magyar kormány a magyar állam képviseletében jelenik meg... Rátkay Lászlő: De a magyar országyülésről beszélek! Gr. Tisza István miniszterelnök: A magyar országgyűlésről pedig egészen hiába beszél a képviselő ur, mert a 41. §. világosan megmondja, hogy a magyar minisztérium tartozik a költségvetésbe beállítani azokat a tételeket. A törvény egészen világos és a mit ott előir a törvény és a mit a magyar minisztérium kötesességévé tesz, azt a magyar minisztérium pon-