Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-449

60 U9. országos ülés 190í június 27-én, hétfőn. szűk, hogy 3 évtized óta sok változás az egyes helyi viszonyokban és különösen äz oly városok életében állott be, a melyek ezéltudatosan előre haladtak és földrajzi fekvésük, élénk forgalmuk, valamint előnyös vasúti összeköttetésük révén, nemkülönben a szomszédos vidékre gyakorolt vonzó erejöknél fogva kiválóan alkalmasak arra-, hogy a nagy jogkereső közönség igényei minél jobban és gyorsabban kielégítést nyerjenek, A mai kerületi beosztásnak helylyel-közzel czélszerütlen voltát épen az ujabb jogszolgáltatási vívmányok, p. o. a szóbeliségről avagy az esküdtbiróságokról szóló törvény domborították ki, melyek folytán majdnem nélkülözhetetlenné vált, hogy a törvényszékek nagyobb jelentőségű városokba helyeztessenek át, melyek az illető kerületbeli esküdtbiráknak majdnem felét szolgáltatják és minden oldalról könnyen való megközelíthetőségüknél fogva az illető kerület hivatott központját képezik, hol a jogkereső közönség igényei legegyszerűbben, legcsekélyebb idővesztegetés nélkül kielégítést nyerhetnek. Erre a körülményre különösen bátor vagyok a t. kormány és főleg az igen tisztólt igazságügyiminiszter ur figyelmét felhívni azzal, hogy elsősorban nem is a régi jogok ledöntésével a jelenlegi törvényszékeknek egyes esetekben leendő áthelyezését, mint inkább a törvényszékek számának a viszonyok 'által indokolt felemelésével próbáljunk — több város eddig még el nem intézett felterjesztésekben kiemelt — bajokon segíteni oly módon, hogy ha nem is egyszerre, ugy legalább az egyes városok indokolt kérelmeiben kifejtett szükséghez képest. Ha azonban a jogszolgáltatás előnye, a nagy jogkereső közönség érdeke rendkívüli intézkedéseket igényelnek, nem szabad habozni a fennlévő helyzetnek a megváltoztatásával is odatörekedni, hogy ezen igények kielégittessenek és épen ezért bátorkodom Verseez városának már több izben küldöttségileg benyújtott felterjesztéseit az igen tisztelt igazságügyi miniszternek figyelmébe ajánlani azon kéréssel, miszerint az azokban felsorolt indokokat beható tanulmányozás tárgyává téve, az ott fennlevő türhetlen és elviselhetlen bajok orvoslása iránt bölcs belátása szerint intézkedni kegyeskednék. Jól tudom, hogy ily nagyszabású szervezések rendkívüli költségekkel járnak, de viszont nem szabad elzárkóznunk még nagy áldozatok árán sem az égetően szükséges intézkedések foganatosítása elől, főleg akkor, ha a költségek egy bizonyos részét az érdekelt városok magukra vállalják és az uj intézkedések által indirekt utón állandó megtakarításokat érhetünk el. Az igazságügy terén oly nagy sikerrel járt deczentralizácziónak fenti értelemben való kezdeményezését és fokozatos folytatását jó lélekkel merem a t. igazságügyminiszter ur szives figyelmébe ajánlani annál is inkább, mivel több város ezen tarthatatlanná vált állapotok szanálását több izben felterjesztésekkel kérelmezte, a melyek eddig azonban elintézést nem nyertek. Egyes ágak deczentrálizácziójáról szólva, a kereskedelemügyi tárczához tartozó javaslatot is bátorkodom felvetni a t. ház előtt. Addig is, mig a vasutügynek általánosan szükségesnek ismert és külföldön kitűnő hatásúnak bevált deczentrálizácziója nálunk is megérik, megfontolandónak tartanám oly kisebb hatáskörű szervek létesítését, melyek a vasúti igazgatás utolsó lánczszemeként a helyi viszonyok kellő megismerése és azokhoz való simulás végett oly helyeken volnának felállitandók, hol a forgalom intenzivitása a gazdasági életnek és a vasút vezetőségének a kisebb ügyekben való sűrű érintkezését elkerülhetlenné teszi. Ilyen szervük, úgynevezett s-üzletvezetőségük« már van is a m. kir. államvasutaknak Nagyváradon és noha ez utóbbi korlátolt hatáskörrel bír, mégis előnyösnek bizonyult egyrészt azért, mert Nagyvárad élénk üzleti élettel és nagy forgalommal bír, másrészt az emiitett üzletkezelőség rajonjába tartozó helyi érdekű vasutaknál a bürokráczia körülményessége és egyéb hátrányai kevésbbé érezhetők s a helyi érdekkel jobban és gyorsabban kielégíthetők. Ez annyival fontosabb, mert hazai vasutépitkezésünk a legutolsó évtizedek alatt majdnem kizárólag helyi érdekű vasutak létesítésére szorítkozott, melyek kevés kivétellel az érdekeltség nagyfokú áldozatai révén a hozzájuk fűzött várakozásoknak, különösen díjszabási és menetrendi szempontokból meg nem feleltek, főleg azon okból, mert a czentralisztikus kezelés — melyet elvileg ugyan üdvösnek tartok — nem mindenütt és mindig képes arra, hogy kellőképen és gyorsan a helyi viszonyokhoz alkalmazkodjék. Nem szándékozom ezúttal behatóbban a vasutügy tárgyalására kiterjeszkedni, csupán felvetni bátorkodtam az üzletkezelőségek szaporításának kérdését, mely intézmény a tervbe vett deczentralizácziónak és az ezzel kapcsolatos reformoknak eléjük nem vág, sőt annak idején szükségesnek fog bizonyulni és mostanában már alig nélkülözhető, főleg oly helyeken, melyek az utóbbi időben keresztülvitt vasútépítések folytán valóságos vasúti csomópontokká és kereskedelmi, illetve ipari góczpontokká váltak. Molecz Dani t. képviselőtársam az 1902. évi költségvetés letárgyalása alkalmával igen érdekes felszólalásában a vidéki városok hivatását és fokozódott fejlődését részletezvén, azoknak támogatására kérte fel a t. kormányt, ezen kéréséhez a magam részéről is csatlakozom, mivel erős meggyőződésem, hogy fentemiitett, nemkülönben egyéb közgazdasági ágak deczentrálizácziója által a vidéki városok fejlődését és fellendülését hathatósan elősegitenők, mi által az állam előhaladását is mozdítjuk elő társadalmi, közművelődési és közgazdasági szempontból. Hisz a ki hazánk fejlődésének történetét I ismeri, az nem zárkózhatik el azon valódi érdé-