Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1901-460
4-60. országos ülés 1904- Julius 11-én, hétfőn. 373 még sem jött vissza Ausztriát megtanítani, hogy: nyomorult, ki volt kötve, hogy amnesztiát adjunk, hogy mered őket kivégeztetni! Van miért emelni a czivillistát! Azért ontol ták azt a rengeteg vért, végeztették ki nagyjainkat s bizony mondom, a Bach-korszak nem volt roszszab a mostani helyzetűéi. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloläalon.) 67-ig tartott ez a korszak. Az ország lecsendesedett s egyszer a kormányok azt a hirt hozták, hogy ő Felsége fátyolt akar borítani a multakra, feledjen el a nemzet is mindent, koronáztassa meg őt királyának s akkor Magyar ország igy és igy lesz. Persze a szegény magyar nép vágyott is rá, hogy legyen egyetértés a király és az ország között. Kivitték 1867-ben, hogy ő Felségét megkoronázzák. Meg__ is koronázták, Az egész nemzet fellélegzett. 0 Felsége akkor a következő esküt tette: »Esküszöm az élő Istenre s annak minden szentjére, hogy Magyarországot mint önálló, független országot fogom kormányozni, a magyar országgyűlés, a főrendiház és képviselőház által hozott törvények értelmében. Esküszöm az élő Istenre, hogy a törvényt megtartom, s azt mindenki által meg is tartatom.« Hát vájjon megszegte az esküjét vagy nem? Azt mondta 1867-ben, hogy mint önálló, független országot fogja kormányozni az országot. Önálló, független Magyarország ma ? Ma nem akarunk egyebet, csak a vezényleti nyelvet, a mely az 1868: XII, t.-cz.-hen benne van. Örült ember szerintem, a ki az ellenkezőt vitatja. Tegyük fel, hogy a királynak felségjoga a vezérleti, vezényleti nyelv és a belszervezet. De hát a magyar királynak csaknem lehet Magyarországon felségjoga a német vezényleti nyelv, vagy a japán nyelv, hanem csak a magyar lehet. Mikor az esküt letette, a magyar nemzet fellélekzett, hogy, ha megesküdött ő Felsége, azt meg is fogja tartani. Mi következett belőle ? Akkor állapították meg, hogy a királynak mi fizetést adjanak. Az osztrák kormány a magyar kormánynyal állapította meg beszélgetés közben, hogy 9.300,000 forint fizetést adjanak ő Felségének. Ebből esett volna Ausztriára körülbelül 5.800,000 forint, a többi ránk, mert Ausztria területileg és lélekszámra sokkal nagyobb, és vagyonra nézve is sokkal gazdagabb volt. Most mondom meg már, hogy miért nem szavazom meg a javaslatot, és nem regula, hogy önök le nem veszik a napirendről. A magyar kormány a képviselőháznak ezt előterjesztette és azt mondta, a mibe a kormány is beleegyezett, hogy ő Felségének a magyar királyi udvartartásra megadjuk a 9.300,000 forintnak a felét, még pedig azért adjuk meg daczára annak, hogy Magyarország szegényebb, kisebb és kevesebb a lélekszáma, hogy a magyar királyi udvartartás fényét Budán ne múlja felül az osztrák császári udvartartás fénye. Tehát szentül ki volt mondva, hogy a magyar király udvartartásának magyarnak kell lenni és az évnek felét is itt kell töltenie. Mivel pedig a magyar király udvartartást nem rendezett be, nincs magyar királyi udvartartás, s igy nem lehet a magyar királyi udvartartásra fizetést sem adni, nem 2 millióval emelni, hanem még a régi összeget sem kell megadni, (Helyeslés a sz> ; !söbaloldalon.) Azt mondta volna ő Felsége ezelőtt 15—20 évvel, olvastam az újságban, hogy nem jön Magyarországra lakni, mert nincs rangjához illő királyi lak. No hát most már van megfelelő királyi lak, sőt ugy volt, hogy ő Felsége építteti és minden évben a czivillistából, gondolom, egy millió koronát ad a királyi lak építésére. 14 éve építik, még egy krajczárt sem adott, sőt most kisül, hogy a czivillista nem elég, még emelni kell a király fizetését. Az országgyűlést sem nyitotta meg azért, mert a Főherczeg Sándorutczai képviselőház nem volt olyan hely, a hol a király megnyithassa az országgyűlést vagy a képviselőházat. íme most van, 40 millióból csinálták ezt a hamis márványpalotát, (Derültség.) ott van az a nagyszerű kupolaterem, és hogy nyitotta meg ? Berendelte Budára őket és a hős mamelukok görnyedve be is állítottak. (Derültség.) Tessék már most annak a királynak a fizetését emelni. Hiszen akkor nekünk mintha nem is volna királyunk. Ez mégis borzasztó állapot. (Derültség.) A milyen jeles szónokok itt már beszéltek, mint gr. Apponyi Albert és Rátkay László t. képviselőtársaim, borzasztóan ki van fejtve, hogy mennyire törvénytelen és jogtalan, hogy az esküjót megszegte, nem tiszteli az esküjét. (Nagy zaj jobb felöl.) Elnök: Kérem, esküszégésről nem szabad beszélni. (Mozgás a szélsobaloläalon.) A képviselő ur esküszegést említett; e szónak értelmét szíveskedjék megmagyarázni, Gr. Károlyi György: Meggondoltan mondta, hogy esküszegést követett el. Gaoányi Miklós: Amint előbb kifejeztem magamat, 67-ben ő Felsége ezt az esküt tette, hogy esküszik az élő Istenre stb,, hogy önálló, független Magyarországot fog kormányozni, a magyar országgyűlés által hozott törvények értelmében. Tehát ez megvan-e most? Elnök: Ez, kérem, a képviselő urnak lehet felfogása, de esküszegéssel ő Felségét itt nem vádolhatja, ezért a képviselő urat rendreutasítom. (Zaj a baloldalon. Egy hang: A tényeket meghamisítani nem lehet!) Figyelmeztetem a szónok urat, hogy ő Felsége személye szent és sérthetetlen, azt r ebben a parlamentben sem lehet megsérteni. És ha a szónok ur még egyszer ilyen kifejezést használ, megvonom tőle a szót. Nessi Pál: Majd fogok én holnap különbeket mondani! (Zaj a baloldalon.) Elnök: Nessi képviselő urat kérem, méltóztassék az elnöki figyelmeztetést türelemmel és csendben elfogadni és azt tudomásul venni. Én az elnöki székből vitába nem bocsátkozom. Én csak arra ügyelek, hogy a házszabályoknak és törvényeknek elég tétessék, A törvény világosan
