Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1901-459
Í59. országos ülés Í90í Julius 9-én, szombaton. 353 valamit, mely értelmet én azoknak tulajdonítani szoktam. Valamint legyen szabad itt utólag megmondanom, — meg akartam mondani beszédem keretében, — bogy megnyugvással vettem tegnap tudomásul azt, hogy a magyar nemzetből és az osztrák államból kialakult nagyhatalom kölcsönös viszonyára vonatkozó tételeinek értelmét olykép állította fel a miniszterelnök a tegnapi napon, mely megnyugvást kelthetett, és a mely így formulázva, mint az én meggyőződésem, ugy szól, bogy nem feltétlenül életszükfíég, de a magyar nemzet fennállásának biztosítására és erejének érvényesítésére egy igen kedvező, kívánatos és fontos helyzet az a kapcsolat, melyet a pragmatika szankczióban létesített, de ennek a kapcsolatnak és az ezen alapuló nagyhatalomnak fenmaradására nézve feltétlenül szükséges az erős magyar államnak kiépítése. Személyes kérdésben csak ennyit kellene mondanom: az igen t. miniszterelnök ur engem felhív, hogy ismerjem el, hogy az én nézeteim is változtak épen ugy, mint mindenki másé. Hát egyezzünk meg 50 százalékra. (Elénk derültség.) Elismerem, hogy az én nézeteim olykor-olykor változtak, meg is mondom miben, de nem ugy mint mindenki másé. és nem ugy, mint pl. a miniszterelnök uré, (Élénk derültség balfelöl.) Elnök: Tekintettel az idő előrehaladottságára, a ház hozzájárulásával a vitát félbeszakítjuk. Következnék napirend szerint és a ház határozata értelmében határozathozatal gr. Tisza István képviselő indítványa felett. Kérem az uj indítványt újból felolvasni. Szőts Pá! jegyző (olvassa az indítványt). Elnök: Kérem azokat, a kik az indítványt elfogadják. Rátkay László: Kérem, méltóztassék konstatálni a határozatképességet. Elnök: A házszabályok 203. §-ának második bekezdése értelmében ezen indítvány felett egyszerű szavazással kell, hogy döntsön a ház. Rátkay László: Kérem annak megállapítását, vájjon határozatképes számban vagyunk-e jelen? Elnök: Miután egyszerű szavazással dönt a ház, először szavaztatok és azután konstatálom a ház határozatképességét. Kérem azokat, a kik ezen indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Miután a ház határozatképessége kétségbevonatott, kérem Szőts Pál és Kovács Pál jegyző urakat, szíveskedjenek a jelenlévőket megszámlálni. (Megtörténik.) A jegyző urak jelentése szerint csak 97 tagja van jelen a háznak és így a ház nem lévén határozatképes, az ülést egy negyedórára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Felteszem újból a kérdést, s kérem azon képviselő KÉPVH. SAPLÓ. 1901 1906. XXVI. KÖTET. urakat, a kik az imént felolvasott miniszterelnöki indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Tehát a ház a miniszterelnök által beadott indítványt elfogadja. Zboray Miklós: A határozatképességet kérem konstatálni! (Felkiáltások a jobboldalon: Már ki van mondva a határozat! Folytonos zaj.) A határozatképességet kérem konstatálni! Elnök: Most már nem lehet, mivel a határozatot már kimondottam. Zboray Miklós: A házszabályokhoz kérek szót. Az elébb ugy volt, hogy midőn t. képviselőtársam felállt, az elnök ur azt mondotta: előbb megszavaztatom a házat, azután kell konstatálni a határozatképességet. Én ezen interpretácziónak megfelelően megvártam és azonnal felszólaltam. Vagy az első nem igaz, vagy a második interpretáczió nem igaz. (Zaj.) Elnök : A képviselő ur tévedésben van, mert a szünet előtt még, mielőtt a szavazás megejtetett volna, vetette fel Rátkay képviselő ur a határozatképesség kérdését. Erre jelentettem én ki, hogy először felteszem a kérdést és azután fogjuk a ház határozatképességét megállapítani. Most azonban feltettem a kérdést, megállapítottam a többséget, kimondtam a határozatot és a képviselő ur csak azután szólalt fel ós kérte a határozatképesség megállapítását. A határozat kimondatván, az meg nem másítható. (Helyeslés a jóboldidon.) Zboray Miklós: Kérem a ház határozatképességének megállapítását. Rakovszky István: A házszabályokhoz kérek szót. Elismerem, hogy a határozat kimondatott és én ez ellen nem védekezhetem. De hogy a jövőre hasonló eset ne történjék, hivatkozom a házszabályok 203. §-ára. A t. elnök ur eljárása a házszabályok 202. és 203., valamint az 195. § ába ütközik. Két órán túl az ülést csak egyetlenegy esetben lehet folytatni és pedig a 202. §. utolsó bekezdése értelmében, ha a napirend megállapítva nincsen. A 202. §. utolsó bekezdése ekként szól (olvassa): »Az ülés el nem os/latható, a mig a jöő ülés napirendje megállapítva nincs.« (FelMáltcisok a jobboldalon: Nincs megállapítva!) Nincs megállapítva, de ebből nem következik az, hogy az elnök urnak joga volna tovább is együtt tartani a házat, leszavaztatni egy indítvány felett, a mely felett már egyszer szavaztak. A midőn be lett igazolva, hogy a ház nem határozatképes, akkor újból egybehívni a házat nem lehet, mert az egyes képviselőknek csak egy esetre kötelességük itt lenniök, t, i. hogy a jövő ülésre a napirendet megállapítsák. Hiszen ugyanezzel a joggal a t. elnök ur egyes törvényjavaslatok felett is leszavaztathat. Nem akartam felszólalni, mert praktikus czélját nem láttam ennek többé, de nem akarom a dolgot hallgatással mellőzni, nehogy esetleg abból, hogy nem volt ellenmondás, jogszokás fejlődjék, a melyet akármikor ránk olvasnak. 45
