Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-459

350 459. országos ülés Í90k Julius 9-én, szombaton. toztatni. Ne méltóztassék tehát a t, miniszterelnök urnak magát ebben a kérdésben megmakacsolni. (Derültség jobbfelöl.) Sem ő Felsége nem fog egy garassal kevesebbet kapni, sem az udvar nem fog éhen pusztulni e miatt, egyáltalában nem lesz baj. sőt a miniszterelnök ur presztízse sem fog Bécsben csorbát szenvedni. Tárgyaljuk tehát e törvényjavaslatot ugy, a mint a ház határozott. A mint aztán ebből törvény lesz, fogjuk tárgyalni a királyi udvartartás költségvetési tételét, de félbeszakítani nem lehet azt, a mit megkezdeni sem lehet. A kisebb tárczák költségvetésének tárgyalását nem lehet megkezdeni, mert első pont az udvartartás. Aztán meg egy megelőző kérdés a törvényjavaslat. Tehát — ismétlem — félbeszakítani nem lehet azt, a mit meg nem kezdettünk. Kár tehát az ország idejét pocsékolni (Helyeslés jóbbfelöl.) azzal, hogy magjarázgassuk azt, a mi teljesen tiszta és világos. (Nagy zaj a jobboldalon. Helyeslés a szélsobahldalon.) Elnök: Ebben a dologban határozat nem hozható, mert a t. ház nemcsak tegnapi, hanem azt megelőző ülésben igy határozott ós ezen sorrendet állapította meg. (Ugy van! jobbfelöl. Ellenmondások a szélsobahldalon.) Én magam is kijelentettem tegnap, hogy a mint a napirend szerint áttérünk a kisebb tárczák tárgyalására, a ház határozatának megfelelően a költségvetés tárgyalása felfüggesztetik és ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására térünk át. Ez tehát lényegében egyáltalában nem érinti a napirend kérdését. (Helyeslés jóbbfelöl.) A mit a képviselő ur felhoz, az a törvényjavaslat részleteinek tárgyalásához tartozik, nem a napirend megállapításához. (Zaj és ellenmondásolc a szélsobahldalon.) Ugron Gábor: Kérem a t. elnök urat . .. Elnök: Nem fejeztem még be, méltóztassék megvárni, a míg befejezem, (Hall)uk! Halljuk!) A napirend kitűzése teljesen a ház határozatának megfelelően történt. A kisebb tárczák költségvetése az egész költségvetésnek részletét képezi, tehát a költségvetés tárgyalásának felfüggesztése nélkül a szóban forgó javaslat tárgyalására áttérni épen nem lehet. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Lengyel Zoltán t. képviselő ur második kifogását egyenesen a ház elnökéhez intézte; szerinte ugyanis az irományok szétosztása körül helytelen rendszer uralkodnék. Érre vonatkozólag tisztelettel jelentem a háznak, hogy valahányszor a ház egy jelentésnek, törvényjavaslatnak, indítványnak kinyomatását, szétosztását elhatározza, a kézbesítés vagy személyesen, vagy posta utján történik; azonkívül, a mint az illető törvényjavaslat vagy jelentés napirendre tűzetik, — méltóztassék a ház nagyirodájába elfáradni és meg fog róla győződhetni — az illető törvényjavaslat vagy tárgyalandó jelentés mindig ki van téve az iroda nagy asztalára, azt senkitől kérni nem kell. Ha pedig nem volna igy, akkor az illető tisztviselő, a kinek ez kötelessége, követett el mulasztást, ezt vizsgálat tárgyává fogjuk tenni és a megfelelő intézkedések meg fognak tétetni, hogy az illető törvényjavaslat a képviselő ur rendelkezésére álljon. (Helyeslés a jobboldalon.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Egy ténybeli rektifikáczióval tartozom, mert az elnök ur informácziója nem áll. Itt van a kisebb tárczák költségvetése. Elmentem a nagyirodába, ott tudomásomra hozták, hogy ez az egyetlenegy példány. Én kérdem a t. elnök úrtól, mit fog kézhez kapni az a többi, a ki szintén hozzá akar jutni? (Mozgás jóbbfelöl.) Ez igy van. Elnök: Csak azt vagyok bátor a t. képviselő urnak felvilágosításul adni, hogy az állami költségvetést, a mely sok füzetből áll, s a melynek kinyomatása nagy költségekbe kerül, a pénzügyminisztérium részéről kapja meg a ház annyi példányban, a hány képviselő van. Ez a példány minden egyes képviselő urnak elküldetett. (Mozgás a baloldalon.) Ha azután a t. képviselő urak két-három-négy példányt óhajtanak, erre a ház költségvetésében nem találok fedezetet, de nem is a ház elnökének a dolga az, hogy a képviselők által esetleg elhányt irományokat folyton és állandóan pótolja. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Mozgás balfelöl) Ugron Gábor: Az elnök ur tegnapi enuneziácziója hiány nélkül fenmaradhat s az általam tett indítványt a báz mégis elfogadhatja. Az elnök ur ugyanis azt mondotta ki, hogy azután a kisebb tárczák költségvetésének tárgyalása fog következni. Nem hiszem, hogy ebben a képviselőházban legyen valaki, a ki ő Felsége udvartartásának költségét valamely tárcza keretébe tartozónak ismeri. Magában a költségvetésben is külön, önáUóan foglal helyet. De kisebb tárczának nem nevezhető már azért sem, mert mégis az a czivillista, a melyre akkora összeg van előirányozva, ha tárcza-számba is megy, nem a kisebbek közé tartozik. (Igaz! Ugy van! a balés a szélsobahldalon.) Tiszta és világos enuncziáczió mellett másként értenem nem lehetett, s akként értettem és kellett értenünk, hogy ha a királyi udvartartás költségeinek felemeléséről szóló törvényjavaslat letárgyaltatott, akkor a kisebb tárczák fognak következni, nem pedig az udvartartás költségeinek tárgyalása. Arra kérem tehát a t. elnök urat, hogy a kisebb tárczákat és az udvartartást ne méltóztassék összezavarni, a kettőt külön kell választani és a rendet meg kell tartanunk. (Helyeslés a baloldalon. Mozgás jobb felöl.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni! Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Hattjuh!) Az egy uzus a költségvetésnek azt a füzetét, a melyben az állami kiadásoknak tárczába be nem osztott tételei, továbbá a miniszterelnökség, ő Felsége személye körüli minisztérium s a horvát minisztérium költségvetései foglaltatnak, kisebb tárczáknak nevezni. A kifejezés nem helyes, nem