Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1901-446
446. országos ülés i90?t- június 2J-án, csütörtökön. 23 anyagi ellenértókét nem élvezi, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert habár az, a mivel Magyarország járul az udvartartás fényéhez, ugyanannyi, mint az, a mit Ausztria erre a czélra áldoz, az, a mi a magyar gazdaságnak visszatérül, én nem tudom a számokat megmondani, de mindenki szabad szemmel látja, hogy eltűnőén csekély ahhoz képest, a mi az osztrák közgazdaságnak jut. Az az udvar pedig, a melynek fényéhez hozzájárulunk, nem a magyar királynak udvara, (Igaz! a bal- és a szélsőbaloldalon.) az az a magyar király udvara, de a magyar királynak osztrák császári udvara. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Az az udvari hivatal, a mely itt szerveztetett időközben, nemcsak nem juttatja kifejezésre a magyar király közjogi móltóságának külön szuverén jellegét, hanem ellenkezőleg, az által, hogy alá van rendelve a bécsi főudvarmesteri hivatalnak, inkább egy provincziális kirendeltség jellegével bir. (Igaz! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Én, t. képviselőház, mindaddig, a mig mindkét irányban, ugy az anyagi, mint az erkölcsi ellenszolgáltatás irányában nincsenek meg azon biztosítékaink, a melyek régi törvényeinken alapulnak, mindaddig a magam részéről nem vagyok hajlandó az udvartartás költségeinek felemeléséhez hozzárulni. (Élénk helyeslés a balés a szélsöbaloldalon; taps a szélsöbaloldalon.) Még egy vonást akarok kiemelni a kormány politikájából, a mely tisztán az anyagi téren az én aggodalmaimat fokozza, és ez, hogy ugy mondjam, egy bizonyos antiszocziális irány, a mely a kormány politikájából kitűnik. Hiszen nem sok volt a kezdemény, a mely a társadalmi viszonyok javítása, a társadalmi nyomor enyhítése tekintetében korábban történt. Kezdetén voltunk a fellendülésnek ebben az irányban. De azért, hogy a mit ez az ujabb éra élfagyasztott, csak bimbó volt, azért nem kevésbbé fájdalmasan esik nekem és nem kevésbbé jellemző annak elfagyasztása. Miért kereste ki a jelenlegi kormány, a midőn az u. n. szigorú takarékosságnak terére lépett, miért kereste ki, a mikor előre meg nem szavazás hiányában szigorú szemlét tartott a költségvetésnek tételei között, — már az 1903-ik évi utólagos költségvetésből, a mit beadott — épen a gyermekvédelemre előirányzott összegeket? Talán azt fogják mondani: csekélység, 100,000 korona az egész. De abban, hogy a kormánynak eszébe juthatott itt ezen a téren egy megtörtént kezdeményezést megakasztani, abban megnyilvánul egy egész szellem. (Igaz! a balés a szélsöbaloldalon.) Bizonyos rideg, bizonyos könyörtelen szellem, ellenkezője annak, a mit én a gazdasági és társadalmi politikában látni akarok, ellenkezője annak, a mit Komjáthy Béla t. képviselőtársam hangoztatott és a miben vele tökéletesen egyetértek, hogy ugyanis az egész irányzatnak a gazdasági és társadalmi politikában annak kell lennie, hogy segítsünk azokon, a kik legkevésbbá képesek önmagukon segíteni, (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) nem pedig azokon, a kik úgyis képesek saját emberségükből előhaladni. (Igaz! a bal- és a szélsöbaloldalon.) B. Kaas Ivor: Enrichíssez vous! Gr. Apponyi Albert: Ez az az irányzat, a mely bennem aggodalmat kelt a kormány egész közgazdasági politikájának karakterére nézve, a mely karakterrel különben még lehetetlen, hogy egészen tisztában legyünk. Ha ebben tévedek, nagyon fogok örülni, de ha ez beválik, ha az az előrelátás, az az aggodalom, az a sejtelem, a mely ez elszigetelt jelenségekben elébem áll, ha beválik, akkor a kormány közgazdasági politikájának ez az irányzata, a mely homlokegyenest ellenkezik azzal, a mit én óhajtok, a mit ugy eszemnek világánál, mint szivem egész melegénél fogva kívánok és követelek, rám nézve egyik legerősebb ok volna arra, hogy a kormány politikájától a bizalmat és a kormányzati eszközöket megtagadjam. (Elénk helyeslés balfelöl.) Nem kevésbbé aggasztó reám nézve az a játék, a melyet a kormány az 1899 : XXX. t.-czikkben lefektetett biztosítékokkal folytat. Nagy nehezen jutottunk oda, hogy az egész magyar nemzeti képviselet megállapodott nézete, törvénybe iktatott meggyőződése volt az az 1907. évi terminus, melyet ama törvény kitűz. Törvénybe iktatott meggyőződés az, hogy Magyarország Ausztriával vám- és kereskedelmi szövetséget máskép nem köthet, mint a B7-iki törvényczikkben megállapított módon, t. i. az osztrák parlamentnek beleegyezésével, az osztrák alkotmányban fentartott rendkívüli elintézési módoknak kizárásával. (Helyeslés bal felöl.) Általános meggyőződéssé vált, hogy ezt a játékot pedig és a mi közgazdasági berendezésünknek az osztrák politikai mizériától való függőben tartását legfeljebb 1907-ig tolhatjuk ki, azontúl nem. Nohát, t. képviselőház, mindezekkel a biztosítékokkal az igen t. miniszterelnök ur, ugy látszik, végzett. O felállította azt az elméletet, ő, a ki az 1867 : XII. t.-cz. merev orthodoxiáján nyargal — majd meglátjuk, minő sikerrel — ő, a kinek az az intencziója, hogy azt noli me tangere-nek tekintse, mikor arról van szó, hogy ezen törvénynek szigorú megtartása mellett oda kell jutnunk Magyarország vámterületi önállósításához, akkor ez a törvény egyszerre nem szentély többé, csak addig szentély, mig Magyarországnak valamelyes lekötöttségét lehet annak alapján levezetni. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Én abban az időben, mikor a kormánynyal a legmerevebb ellentétben állottam, mikor a Bánffy kormány megakadt volt az Ausztriában beállott zavarok folytán, igenis segédkezet nyújtottam annak a kormánynak arra, hogy ideiglenesen rendezhesse a közgazdasági viszonyokat