Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-451

138 45Í. országos ülés 1904 június 30-án, csütörtökön. Elnök: Kérem Kaas képviselő urat, ne méltóztassék külön beszédet tartani! (Nagy zaj.) Csendet kérek! Gr. Tisza István miniszterelnök: És végül, t ház, •— mert hiszen már is visszaéltem a ház türelmével — (Halljuk! jobbfelöl.) csak egy szót az Ígéretek témájáról. Komjáthy Béla t. barátom egy határozati javaslatot adott be, a melynek második pontja szerint a ház számonkéri a kormánytól ígéretének beváltását. Én nagyon kérem és biztatom arra t. képviselőtársaimat, hogy csak méltóztassék a kormánytól ígéreteit számonkérni, mert biztosithatom a képviselő urakat arról, hogy mindazon kijelentésekhez, a melyek a kormány nevében tétettek, a kormány tagjai általában, de különösen és első sorban én, teljes mértékben ragaszkodunk, az azoknak megvalósítására vonatkozó kijelentéseket fentartjuk. Áll ez különösen a választási reform kérdésére nézve is. Én ahhoz sem hozzátenni semmit nem fogok, sem abból elvenni semmit nem fogok, a mit a választási reformra nézve mondottam, és igenis egész igyekezetemmel azon leszek, hogy az időpontra nézve is betarthassam azt a terminust, a melyet kilátásba helyeztem korábbi nyilatkozataimban. Már egy más alkalommal is megjegyeztem, hogy ebből a szempontból ne méltóztassanak megütődni azon, ha az uj javaslat nem jöhet létre oly időben, hogy az 1906. évi választói névjegyzék elkészítésére vonatkozólag már törvénybe beállított terminusra, vagyis 1905, évi márcziusra már az uj törvény alapján történhessék az összeírás, Ily irányban és ily értelemben garancziát és kötelezettséget nem vállalok. De ez nem tesz semmit. Mert ez a törvény sok hónappal később is létrejöhet ugy, hogy 1906-ra, vagyis akkorra, a mikor a •mostani parlament megbízatása lejár, az uj választás az uj javaslat törvénynyé válta alapján eszközölhetővé váljék. Ne méltóztassék tehát abból semmi következtetést levonni. Én a kérdést elhamarkodni nem fogom ; de az adatgyűjtés és összeállítás befejezése után, a mi, remélem, legközelebb megtörténik, igenis a legkomolyabban fogok foglalkozni ezzel a kérdéssel és rajta leszek, hogy a kormánynak erre vonatkozó javaslata mielőbb kerüljön a ház elé. (Helyeslés jobbfelöl.) Gabányi Miklós: Most októberben nem lesz választás? (Derültség. Mozgás.) Elnök {csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Tisza István miniszterelnök: Hát kérem, emberileg nagyon érthető, ha a t. képviselő ur ez iránt érdeklődik. (Derültség jobbfelöl.) De hát talán ő jobban tudja mint én, hogy mikor lesz választás, mert nagyon sok függ ő tőle. (Derültség jobbfelöl.) Én a magam részéről csak azt jegyzem meg, hogy én semmiféle látszólagos, vagy valószínűnek tekintett taktikai előnyök kedveért a választás kiírását Magyarországon megengedhetőnek nem tartom, mert azt tartom, hogy Magyarországon egy választás a kedélyeknek oly mélyreható felzavarásával szokott járni, hogy parancsoló szükség nélkül komoly hazafinak az országot ilyen mélyreható izgatásoknak kitenni nem szabad. Ennélfogva azt mondom, hogy csak akkor és annyiban lesz választás az ötévi cziklus befejezte előtt, a mennyiben azt a politikai szituáczió feltétlenül szükségessé fogja tenni. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a bal- és a szélsobaloläálon.) Szóval, t. ház, választás lesz, ha muszáj; nem lesz, ha nem muszáj. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselőház ! Polónyi Géza: A fogyasztási adóról szeretnék tudni valamit! Gr. Tisza István miniszterelnök: Kérem, nagyon komikus ez a szereplése a képviselő urnak, hogy a fogyasztási adót a saját különös privilégiumának tekinti. Én privátim is megmondottam már és itt is megmondottam a képviselő urnak a fogyasztási adóra nézve nézetemet; méltóztassék elolvasni, a mit a kormány nevében elmondottam; attól, a mit mondtam, egy jottányira sem állok el. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza: Ez egy nagy semmi! Gr. Tisza István miniszterelnök: Felfogás dolga! Gajáry Géza: Akkor meg volt vele elégedve! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Hogy a kormány azokból a nyilatkozatokból, a melyeket tett az ország szine előtt, még keveset válthatott be, hogy eredményre mentül kevesebb mértékben nyilatkozhatik, azt senki sem érzi nálamnál jobban. De utóvégre, méltóztassanak nekem megengedni, annak még nincs egészen nyolcz hónapja, hogy átvettük az ország kormányzatát ; elmondhatom jó lélekkel, hogy meglehetősen gyors tempóban tudok dolgozni, elmondhatom azt is, hogy napjában 10—12, néha még több órát, de annyit legalább naprólnapra munkában töltök; ennyit tudok dolgozni, többet nem, tehát hiába próbálom. De méltóztassék megengedni, ez alatt az aránylag rövid idő alatt a kormány idejének mily nagy részét vették igénybe a nagy parlamenti csaták, a melyeket itt kellett vívnunk, mielőtt a tulajdonképeni munkához láthattunk volna? Méltóztassék fontolóra venni, mily helyzetben vette át a kormány az ország közviszonyait? (Mozgás a szélsőbaloldalon. Egy hang: Ki az oka ?) Mily repedések mutatkoztak a falakon mindenütt ? Mily odaadó és igazán fáradságot nem kímélő kormányzati tevékenységre volt szükség, hogy helyreállítsuk a rendet és fegyelmet a tisztviselői karban; (Mozgás a szélsobaloläálon. Felkiáltások: A fegyelmet?) igenis, a fegyelmet, — hogy helyreállítsuk a törvénytiszteletet és az állami rend tiszteletét a társadalomban. (Mozgás.