Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-427
427. országos ülés 190b május 13-án, pénteken. 67 segélyezésért folyamodni, bizonyos mérvű megaláztatás; ha pedig kérvényük elutasittatik, az rájuk nézve valósággal megszégyenítő, mert a papi állás tekintélyének rovására megy; már pedig egy anyagi gondokkal küzdő és tekintélyében megalázott lelkész hivatását nem fogja ugy betölteni, a mint arra szükség volna. Pedig a vallásosság fejlesztése legalább az én felfogásom szerint nemcsak egyházi, lianem igen fontos állami érdek is. (Helyeslés halról.) Ugyanazért igen helyes intézkedés volt a törvényhozástól, mikor a nem katholikus lelkészek kongruájának kérdését rendezte és mulasztás, hogy a katholikus lelkészek kongruája mindez ideig rendezetlen maradt. Jól tudom, hogy szorosan véve ez a kérdés nem tartozik a parlament elé, de mivel a vallásügyi miniszter ur már 1898-ban, midőn a katholikus lelkészek kongruáját rendeztük, nyilatkozott és nyilatkozatában kötelezettséget vállalt a katholikus lelkészek kongruája ügyének rendezésére nézve is, és a mennyiben a megalakított kongruabizottságba a kultuszminiszter ur is nevezett ki tagokat, ott kiküldöttei által is képviselteti magát, sőt azokra az alapok és alapítványokra, a melyeknek jövedelmei egyházi jövedelmek is, a melyek ezen kongrua kiegészítésére fognak fordíttatni, szintén bizonyos ingerencziát gyakorol: kétségtelen, hogy a katholikus kongrua kérdésének rendezetlenségeért a kultuszminiszter ur is felelőséggel tartozik. Én magam is óhajtom, hogy a katholikus lelkészek kongruája ne az államsegélyek igénybe vételével eszközöltessék, hanem tisztán és kizárólag az egyház saját jövedelmeiből Én ma természetesen megmondani nem tudom, hogy az egyház jövedelmei elegendők-e ennek fedezésére, de ha az akadályt az képezné, hogy a jövedelem nem elegendő, akkor az államnak kell segélyére mennie és a hiányzó összeget átnyújtania, hogy a katholikus lelkészek kongruája végre valahára rendezve legyen, mert semmivel sem látom indokoltnak, hogy míg a nem katholikus lelkészek kongruáját rendeztük, addig a katholikus lelkészek ügye mindez ideig bizonytalanságban van és a katholikus lelkészek nélkülözéseknek vannak kitéve. Ugyanezért van szerencsém a következő interpellácziót előterjeszteni a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz: Interpelláczió a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz: 1. Mivel indokolja a miniszter ur azt a mulasztást, hogy a katholikus lelkészek segélyezése az 1898. évi XIV. t.-cz. 1. §-ának megfelelőíeg, ez évben mindez ideig eszközölve nem lett ? 2. Szándékozik-e haladéktalanul intézkedni, hogy a segélyösszeg azonnal folyósittassék? 3. Szándékozik-e intézkedni az iránt is, hogy a kongrua kiegészítésére jogosult katholikus lelkészek, ugy mint a nem katholikus lelkészek igényei még ez óv folyamán érvényesüljenek? 4. Felvétetni szándékoltatik-e az intézkedésbe az is, hogy a kik eddig talán a fedezet elégtelensége miatt segélyt nem kaptak, jóllehet arra az országos kongrua-bizottság által megállapított jövedílem után igényt tarthatnak, ebben utólag kárpótoltassanak? 5. Hajlandó-e az 1898 : XIV. törvényczíkk 1. szakaszából kifolyólag addig is, mig a kongrua végleg rendeztetik, a törvényhozásnak előterjesztést tenni, hogy az elégtelen segélyösszeg felemeltessék, hogy minden segélyre igényt tartó lelkész részesüljön segélyezésben és pedig fokozott mértékben, mint az eddig történt? Elnök: Az interpelláczió ki fog adatni a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnak. A legközelebbi ülés napirendje meg lévén állapítva, az ülést ezennel bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 55 percekor) a*
