Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-427

427. országos ülés 2904 május 13-án, pénteken. 65 ben csak akkor járhat el, ha először az érték az 1000 koronát meg nem haladja; másodszor, ha az van a telekkönyvben tulajdonosként he­jegyezve, a ki a jog átruházását vagy a teher­tétel bekebelezését megengedi, vagy a ki a terhes szerződést szenvedőleg köti, önként értet­vén, hogy e rendelkezés a közjegyzői törvény kivételes intézkedéseit nem érinti.« Én ezen módosításom elfogadását annál is inkább kérem a t. kormánytól és a t. háztól, mert ha ez nem történnék meg, a mint azt általános felszólalásomban mondottam, az az eredmény következhetnék be, hogy szaporodná­nak a rossz okiratok és szaporodnék a rossz beadványok száma és ezzel a törvényhozás segéd­kezet nyújtana ahhoz, hogy szaporodjék a perek száma; már pedig a közérdek nem azt kívánja, hogy a perek száma szaporodjék, hanem hogy a jogkereső felek viszonyai és jogai biztosan rendeztessenek. Ismételve kérem módosításom elfogadását. Elnök: Kérdem: kiván-e még valaki szó­lani ? Ha senki sem kivan szólani, a vitát be­zárom. A miniszterelnök ur kíván szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Én azt hiszem, egyáltalában nem volna helyes itt, hol a jegyzők illetményeiről beszélünk, anyagi dispozicziókat állapítani meg a jegyzők u. n. magánmunkálatait illetőleg. A kérdés egy kissé bonyolultabb, mint t. képviselőtársam gon­dolja, és azzal, hogy a telekkönyvi ügyeknél egy dispozicziót törvénybe iktatunk, a kérdés terré­numának talán egy századrészét sem oldot­tuk meg. Én tehát azt gondolom, hogy leghelyesebb, ha marad ennek az ügynek kezelése azon a nyomon, a melyen megindult, hogy t. i. az 1901. évi XX. t.-cz. alapján kibocsátott végrehajtási rendelet bizonyos elveket kimondott, ezen elvek alapján most átdolgoztatnak a vármegyei sza­bályrendeletek és folyamatba tétetik azon ellen­őrzési eljárás, a melyet az általános vita során röviden jellemeztem. Ezek után kérem a t. házat, hogy az in­dítványt ne méltóztassék elfogadni, hanem a 12. szakaszt eredeti szövegében pótlás nélkül méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a szavazás. Először fel­fog tétetni a kérdés a 12. §. eredeti szövegére és azután a módosításra. Kérdem a t. házat, hogy a 12. §-t eredeti szövegében méltóztatik-e elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Tehát a ház a 12. §-t eredeti szövegében egyhangúlag elfogadta. Következik a szavazás Darányi Ferencz képviselő ur azon módositványa felett, a melyet a 12. §-hoz benyújtott és a mely következőleg szól (olvassa): »A községi és körjegyző telek­könyvi ügyekben csak akkor járhat el, ha elő­ször az érték az ezer koronát meg nem haladja; másodszor, ha az van telekkönyvi tulajdonosként KÉPVH. 1ÍAPLÓ. 1901 1906 XXV. KÖTET. bejegyezve, a ki a jog átruházását vagy a teher­tétel bekebelezését megengedi vagy ki a terhes szerződést szenvedőleg köti, önként értetvén, hogy e rendelkezés a közjegyzői törvény kivéte­les intézkedéseit nem érinti.« Kérdem a t. házat, hogy a most felolvasott módositványt elfogadja-e, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a módositványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A t. ház a módosítást nem fo­gadja el. Következik a 13. §. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 13. §-t). Elnök: Kivan valaki a szakaszhoz szólani? Rákosi Viktor jegyző: Szalay László! Szalay László: T. képviselőház! Most, a midőn a községi és körjegyzők fizetésének javí­tását czélzó javaslatnak végére értünk, méltóz­tassanak nekem megengedni, hogy ugyancsak községi tisztviselőknek, nevezetesen a községi és körorvosoknak fizetésrendezési ügyét ajánljam a t. képviselőháznak figyelmébe. Nem akarok hosszasan a kérdéssel foglal­kozni, hanem csak főbb vonásokban és rá akarok mutatni arra, hogy az államnak egyik főfeladata a közegészségügyi intézményeknek istápolása, azoknak kellőj szervezése, és rá akarok mutatni arra, hogy ezeknek a községi és körorvosoknak a fizetése a lehető legrende­zetlenebb állapotban van, megy r énként nagyon eltérőleg és egyáltalában nem az orvosok igényei­nek megfelelőleg van megszabva, a mit bizonyít az, hogy több százra rug azon körorvosi ál­lomások száma, a hol körorvost alkalmazni egy­általában nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldálon.': Ezek a körorvosi állások leg­inkább a főbb közlekedési vonalaktól távol eső községekben vannak üresedésben, a hol tehát a betegek orvosi segélyhez egyáltalában nem képe­sek jutni. (Ugy van! a szélsöbaloldálon.) Konkrét indítványt ebben az ügyben nem teszek, hanem igenis ajánlom a t. háznak figyel­mébe azt, hogy a mennyiben a többi községi tisztviselőknek fizetése immár rendezve van, méltányos lenne a községi ós körorvosok fizeté­sének ügyét is mielőbb foganatba venni. (He­lyeslés a bal- és a szélsöbaloldálon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat: kiván-e valaki a szakaszhoz szólani? (Nem!) Szólani senki sem kívánván, következik a szavazás. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a 13. §-t, igen vagy nem? (Igen!) A ház a szakaszt el­fogadja. Ezzel, t. képviselőház, a községi és kör­jegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott és elfogadtatott. Mielőtt Buzáth Ferencz képviselő ur sür­gős interpellácziójára áttérnénk, a legközelebbi ülés napirendjére volnék bátor előterjesztést tenni. (HáüjuTc!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom