Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-427

58- U27. országos ülés 190b május l3-án, pénteken. ha azon termény- és földhaszonélvezetben rejlő járandóságait a jegyzőknek, a melyek egyes községben vagy épen nem, vagy csekély mérték­ben vannak meg, másutt pedig jelentékeny faktort képeznek, nem a valóságnak megfelelően ven­nénk fel, és igazságtalanságot követnénk el azokkal a jegyzőkkel szemben, a kiknek illet­ményei nem földhaszonvételben, de pénzben vannak már előre kifejezve. Ugy gondolom, t, ház, ebből a szempontból is, eltekintve az állam pénzügyi érdekétől, de az igazság szempontjából és abból a szempontból, hogy ne jogos elége­detlenség forrása legyen ez a javaslat, helyesebb ugy eljárni, hogy a jegyzők ilyen járandóságai­nak is letetőleg reális értékét puhatoljuk ki. Ennek folytán én kérném a szakasznak válto­zatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Horváth Gyula: Módosításomat visszavonom, Elnök: Horváth Gyula képviselő ur vissza­vonja módosítását. Kérdem a t. házat, hogy az 5. §-t változatlanul elfogadja-e? (Felkiáltások: Igen!) így a szakaszt egyhangúlag elfogadott­nak jelentem ki. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 6. §4). Elnök: Kivan valaki a szakaszhoz szólani? Horváth Gyula: T. ház! A 6. §. utolsó be­kezdésének elhagyását kérem. Ezen bekezdésben az van mondva, hogy a mennyiben a jegyzőnek korpótlékra is szüksége van, személyi pótléka csak azon összeg erejéig jár, melylyel ez a kor­pótlék összegét is meghaladja. T. ház! Eltekintve a szerzett jogoknak teóriájától, ez a bekezdés teljesen igazságtalan a jegyzőkkel szemben, mert azt a korpótlékot a községi jegyző a szolgálati évei után kapja, a személyi pótlék pedig egy szerzett jogot képez, a melyet ő a törvényjavaslat alapján kap. Mél­tánytalannak tartom tehát azt, hogy ez a kor­pótlék a járandóságba beszámíttassák, illetve hogy a személyi pótlékából a korpótlék levonas­sék és az ő legszemélyesebb munkája után neki jogosan járó összeg ez által kevesbbittessék. Tisz­telettel kérem ennélfogva a 6. §-hoz a következő módosítás elfogadását (olvassa): »A szakasz harmadik bekezdése elmarad.« Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem: kíván-e valaki szólani ? Miután szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszter­elnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Itt ismét azt hiszem, hogy a módosítás elfogadásá­val igazságtalanságot követnénk el. Mert mi tör­ténnék akkor? A törvényjavaslat értelmében állami hozzájárulással kiegészíttetik a jegyzők fizetése 1600 koronára és a megfelelő 4 kor­pótlékkal együtt legmagasabb összegben 2000 koronára. Ha már most van egy olyan jegyzői fizetés, a melyiknek mai értéke mondjuk 1650 korona és ha a korpótlékba nem számítanánk be az állami hozzájárulást, akkor egyenlően meg­kapná a 100 korona korpótlékot az is, a kinek csak 1600 korona fizetése van, és az is, a kié az 1600 koronát meghaladja. Miért adjuk meg tehát az állami hozzájárulást egy olyan jegyző­nek, a kinek az illetménye az 1600—1800 ko­ronát is meghaladja, mikor a másik jegyző, a ki­nek fizetése ennél kevesebb, r állami hozzájárulás­ban még sem részesül? Én azt hiszem, itt a princzipiális álláspont csak az lehet, hogy az állami hozzájárulásnak csak a ma élvezett illet­ményeket kell kiegészíteni arra az összegre, mely az illetőnek járna szolgálati idejéhez képest. Abban az esetben pedig, hogyha a korpótlékot nem számitanók be a ma élvezett illetménytöbb­letbe, akkor vennénk állami hozzájárulást igénybe arra, hogy az illető fizetését nagyobbra egészít­sük ki, mint azt a törvény kontemplálja. (Ugy van! jobbfelöl.) Ily körülmények között kérem e javaslat változatlan elfogadását. Elnök: Következik a szavazás. Egy módo­sitványt adott be Horváth Gyula képviselő ur, mely a szakasz harmadik bekezdésének elhagyá­sát indítványozza. Tekintettel arra, hogy ezen módositvány ellentétben áll a szakaszszal, a kérdést ugy kívánom feltenni, hogy a mennyiben a szakasz eredeti szövegében elfogadtatik, Horváth Gyula módosítása elesik. Hozzájárul a ház ? (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, hogy a 6. §-t eredeti szövegében kívánja-e elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a 6. §-t eredeti szövegében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt eredeti szövegé­ben fogadván el, Horváth Gyula képviselő ur módósitványa elesik. Következik a 7. szakasz. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 7. szakaszt). Elnök: Kivan valaki szólani? Rákosi Viktor jegyző: Horváth Gyula! Horváth Gyula: T. ház! Az adott körül­mények közt jelenlegi felszólalásom talán nem fog czélra vezetni, (Halljuk! Halljuk !) azonban már most rá kívánok mutatni arra, hogy a jegyzői fizetések országos rendezését más alak­ban tartanám szükségesnek, mint a minőben azt a jelenlegi javaslat kontemplálja. Különösen kiküszöbölendőnek tartanám a jegyzői fizetések­ből a földhaszonélvezetet és a terménybeli já­randóságokat, A földhaszonélvezet, a mely a legtöbb helyen a jegyző törvényes fizetését ké­pezi, nem megfelelő ennek az állásnak dotáczió­jára és igazságtalan is, mert nem egyforma a jegyzők fizetése, ugy hogy megtörténik, hogy az egyik jegyzőnek dus javadalma van, a másiknál az állami kiegészítés válik szükségessé és igy ha elfogadjuk is ezt a javaslatot, azért a jegyzők javadalma még mindig nagyon igazságtalan ma­rad, Különösen a földhaszonélvezet az, a melyet én helytelennek találok, mert az a községi jegyző egészen más kvalifikáczióval bir és egé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom