Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-445
358 445. országos ülés 190k június 22-én, szerdán. oldalon. Éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Bernáth Béla: T. ház! Én is ugyanabban a tárgyban kívánok a t. belügyminiszter úrhoz interpellácziót intézni, a melyben előttem szólott t. képviselőtársam interpellált. A m. kir. miniszterelnök ur mint belügyminiszter a galaczi konzulnak megkeresése ügyében Debreczen polgármesteréhez intézett leiratában azt állította, hogy a közös minisztérium hivatalos nyelve ez idő szerint a német és ezen állítását folyó évi június 20-dikán tartott beszédében megerősítette, midőn azt mondta, hogy a mai törvényes állapot szerint a közös diplomácziának a nyelve a német. Beszéde folyamán állítja továbbá, hogy ezt a felfogást akczeptálta 1867 óta minden kormány és többség és minden párt, a mely a 67-es alapon áll. Pap Zoltán: Szép bizonyítvány a 67-esekről! Bernáth Béla: A 67-es alapon álló ellenzéki párt ezt a felfogást nem akczeptálta. Megengedem és elhiszem, hogy a miniszterelnök ur ily nemzetellenes felfogásban mindig következetes lehetett, de ne igyekezzék az 1867-es alapon álló minden ellenzéki pártot e felfogásával azonosítani. (Helyeslés a baloldalon.) Sem törvény, sem törvényes gyakorlat nincä, a mely közös hatóságoknak magyar hatóságokkal való érintkezésében a német nyelhet szankczionálná. (Igaz! Ugy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Külön törvény nem létében az általános törvénynek kell érvényesülnie, a mely szerint az állam nyelve a magyar. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) A magyar hatóságokkal, vagy a magyar állampolgárokkal szemben a közös hatóságoknak oly jogot vindikálni, hogy a német nyelvet használhassák, botrányos állapot. Ez nem felel meg az 1867-diki törvénynek és e törvény szellemének. Ily felfogás a nemzet becsületén ejtett sérelem éB merénylet, (Igaz! a baloldalon.) a mely ellen erélyesen tiltakoznunk kell, és az ily felfogást erélyesen vissza kell utasítanunk. Ilyen felfogással nemzeti politikát csinálni nem lehet, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) és a magyar parlamentben nem lehet eltűrni, hogy a magyar közjogba ily téves, nemzetellenes, nemzetünk létét fenyegető magyarázatok belevitessenek. (Felkiáltások a baloldalon: Belecsempészszenek!) Ily felfogás ellen minden magyar embernek tiltakoznia kell. (Helyeslés a baloldalon.) A közös hatóságok közegei nem is alkalmazhatnak miránk kötelező jogszokást. Ezt magyar ember helyesnek nem tarthatja, és nemzeti politika szempontjából ez nemcsak káros, hanem a legnagyobb veszedelem és a legnagyobb sérelem, a melyet egy államférfiú nemzeti közérzületünkön valaha elkövetett. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez ellen a leghatározottabban kell szavunkat felemelni, tiltakozni és követelni, hogy a nemzet felháborodott jogérzetének elégtétel adassék. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ilyen felfogás a legvastagabb visszaélés a magyar állameszme és a magyar alkotmány ellen, és azért a következő interpellácziót van szerencsém a t. miniszterelnök úrhoz intézni (olvassa): Interpelláczió a magyar kir. belügyminiszterhez. A miniszterelnök ur f. évi június 20-án a képviselőházban tartott beszédében a galaczi konzulnak Debreczen polgármesteréhez intézett német nyelvű átirata tárgyában oda nyilatkozott, hogy a mai törvényes állapot szerint a közös diplomácziának szolgálati nyelve a német. Kérdem a miniszterelnök urat: fentartja-e ezen, a magyar közjoggal és az összes tételes törvényekkel homlokegyenest ellenkező álláspontját ? Ha nem tartja fenn : milyen elégtételt szándékozik adni a megsértett magyar nemzeti szuverenitásnak és a jogosan felháborodott nemzeti közérzületnek? (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház S (Halljuk ! Halljuk!) Nem ugyan azért, mintha a kéjDviselő urak az interpelláczió megtétele által kényszerithettek volna rá, a mint azt Bakonyi t. képviselő ur mondta, hogy ma feleljek, hanem azért, mert ezen interpelláczió tartalmánál fogva olyan, hogy arra a választ azonnal megadhatom, mert semminemű előzetes megvizsgálása valamely tényállásnak nem szükséges, igenis azonnal kivánok mindkét interpelláczióra válaszolni. Meg fogják bocsátani a t. interpelláló képviselő urak, ha válaszomban összefoglalom az úgyis egy tárgyra vonatkozó két interpellácziót. (Helyeslés.) Én azt hiszem, hogy talán leghelyesebb lesz, ha, mielőtt magára a kérdés magvára áttérnék, tisztába hozok bizonyos mellékkérdéseket, eliminálok a diskussziőból bizonyos faktorokat, a melyek zavarólag hatnának a kérdés helyes megítélésére. Először is hangsúlyozni kívánom azt, hogy a diplomácziai képviselet által használt szolgálati nyelv kérdése és ebből kifolyólag az a kérdés, hosv a külképviselet által szerkesztett hivatalos iratok minő nyelven szerkeszthetők, egyáltalában nem abszorbeálja azt a másik kérdést és nem azonos azzal, hogy ugy a diplomácziai, mint a kereskedelmi külképviseletben a magyar elemnek mentül jobban érvényesülnie kell. (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Kérem, én el fogom a magamét mondani nagyon higgadtan, ridegen, objektíve; engem a képviselő urak ebben nem zavarnak meg semmiféle közbeszólással, az ügynek vele szolgálatot nem tesznek és semmiféle czélt vele nem érnek el. Azt hiszem tehát, helyesebb volna, ha méltóztatnának türelemmel meghallgatni előadásomat. Mondom, ezzel a kérdéssel nem áll kapcsolatban az a kérdés, hogy igenis a magyar elemnek a diplomácziai és külkereskedelmi képviseletben mentül jobban érvényesülnie kell. (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A magyar nyelv ismeretének a diplomácziai és külkereskedelmi képviselet nem magyar részében