Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-442

290 kk%. országos ülés Í90k meljlyel az illető sokat van a

r szabad levegőn, egyike a legegészségesebbeknek. És ha a személyzet fizikailag jól válogattatik ki, vagyis ha fizikailag is arra alkalmas emberek vétetnek fel a szolgalatba, még 80 esztendős korukban sem akarnak nyugdíjba menni. Méltóztassék azt is tekintetbe venni, hogy a nyugdíjban is a mozdonyvezető személyzetnek kiváltságos a helyzete. Hamarább részesül nyudijban; igaz, többet is fizet be. Egyáltalában méltóztassék tekintetbe venni, hogy az államvasutaknál a nyugdíj kérdése más, mint az állami tisztviselőknél. Itt a nyugdíj nem az állam kiadása, mert az államvasutaknak van külön nyudijalapja, a mely bizonyos autonómiával is bir. De tisztában kell lenni azzal is, hogy ha az illetők nagyobb nyugdijigényeket támasztanak a nyugdíjalap iránt, nagyobb fizetéseket is kell teljesiteniök. Itt a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egymással szorosan kapcsolatos. Ha a tisztviselők akarnak az ő nyugdíjigényeiken javítani és ennek megíelelőleg nagyobb terheket akarnak magukra venni, ez ellen a kormánynak természetesen nem lehet kifogása. Ezzel kapcsolatban fel lett említve az is, hogy a munkások számára még mindig nincs nyugbérszabályzat. Hát bocsánatot kérek, már van. Ezelőtt 5—6 nappal adtam ki azt a nyugbérszabályzatot, a mely ugy intézkedik, hogy azon munkások, a kik már munkakörben lettek keresetképtelenekké, akár aggság miatt, vagy pedig bizonyos időt abban a műhelyben eltöltöttek, ezek nyugbérben részesüljenek. Ez a szabályzat most már életben van és alapos okom van hinni, hogy azzal a munkások meg lesznek elégedve. Végre megemlítem még azt, hogy Batthyány Tivadar gróf azt proponálta, hogy az alapfizetés ne 1400 korona, hanem 1600 korona legyen. T. képviselőház, ha valaki, a kinek nincs más képzettsége, mint hogy gimnáziumot végzett, egy évet szolgált, ha mi ennuk az összes viszonyait tekintetbe veszszük, annál 1400 korona alapfizetés megfelel és azt semmiféle szükség sincs magasabbra emelni. Ernszt Sándor képviselő ur azt mondotta, hogy a déli vasút hivatalnokai sokkal jobb helyzetben vannak. De a déli vasútnál 1200 korona az alapfizetés, nem pedig 1400, mint a hogy mi tervezzük és nem 1600 korona, mint a hogy gróf Batthyány Tivadar képviselő ur kívánja. Általában meg kell jegyeznem, hogy egyfelől folytonosan hallom a panaszokat, hogy az államvasuti alkalmazottak fizetése elégtelen, hogy semmiféle arányban sem áll a szolgálattal, a melyet teljesítenek, másfelől pedig, méltóztassék elhinni, alig tudok védekezni azon sok folyamodás ellen, a melyekben az illetők mind azt óhajtják, hogy az államvasutaknál rendkívüli móclon alkalmazzam őket. (Igaz! a szélsöbaloldalon.) A midőn megmagyarázom nekik, hogy nincs üres hely, hogy nem vagyok képes június 18-án, szombaton. alkalmazni őket: akkor azzal ostromolnak, hogy legalább ingyenes, fizetéstelen helyre tegyem őket. (Ugy van! jobbfelöl,) Ez az életpálya tehát nem lehet olyan rettenetesen sanyarú és nyomorult, (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) ha az embereknek olyan nagy tömege tódul oda és szinte erőszakos módon kívánja, hogy alkalmazzák. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl) Azt hiszem, t. ház, hogy a javaslattal szemben felhangzott összes, legalább lényegesebb észrevételekre megtettem a magam megjegyzéseit. Zárószavaimat azzal végzem, (Sálijuk! Halljuk!) hogy kérem a t, házat: szíveskedjék ezt a törvényjavaslatot elfogadni és szíveskedjék a t. képviselőház a kormánynak segédkezet nyújtani abban az igyekezetében, — mert szüksége van rá — hogy az államvasutak személyzetének körében a réginél nagyobb megnyugvás, szolgálatkészség és kötelességérzet mentül erősebb gyökeret verjen. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Még egyszer ismétlem, a mit már a pénzügyi bizottságban is mondtam, hogy sok szó, a mely itt a képviselőházban egészen korrekt értelemben elhangzik, nem mindig azt a magyarázatot találja odakint. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Elénk helyeslés és éljenzés jobbfelöl.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Sturman György jegyző: Hellebronth Géza! HeHebronth Géza: T. ház! A községi és körjegyzők fizetésrendezéséről szóló törvény általános tárgyalása alkalmával tartott beszédemben voltam bátor a t. ház kegyes engedelmével jelezni azon álláspontomat, hogy én örömmel fogadok minden oly törvényjavaslatot, ha mindjárt előttem nem a legrokonszenvesebb kormány részéről tétetik is, a mely hivatva van a magyar elemet erősíteni és eszközölni azt, hogy az ország pénze az ország határain belül maradjon, akkor, mikor milliókat és milliókat dobunk ki a külföldnek, különösen Ausztriának minden visszatérülés nélkül, örömmel fogadom tehát azon törvényjavaslatokat, melyek ezen czélt szolgálják, ha ezek által az ország pénzügyi helyzetében valami rendkívüli rosszabbodás nem áll be. Mivel pedig ez a törvényjavaslat, melyet a t. kereskedelemügyi miniszter ur beterjesztett, épen ezeket a czélokat szolgálja, mivel látom, hogy épen azt az elemet, a magyar állampolgárok azon nagy tömegét iparkodik erősíteni, a kikre az országnak milliárdokra rugó vagyona van bízva, a mely, ha mindjárt nem is oly sokat, mint a t. miniszter ur mondta, de mégis milliókat jövedelmez és a kikre az állampolgárok élete és vagyonbiztonsága feletti felelőség óriási súlya nehezedik: én ezt a törvényjavaslatot elfogadom. Elfogadom pedig álta-