Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-441

Hí. országos ülés 190í június 17-én, pénteken. 259 Heltai Ferencz előadó: T, képviselőtársaim kívánták, hogy ismertessem meg a fizetési sza­bályzatot, nekem tehát először a fizetéseket kell ismertetnem és csak azután térhetek át a lak­bérekre vonatkozó intézkedések ismertetésére. (Elénk helyeslés.) Az államvasuti alkalmazottak legnépesebb szolgálati osztálya a szolgák osztálya. A fizetésren­dezés a jövőre való tekintettel elkülöniti a tulajdon­képeni szolgákat az őri szolgálatot teljesítő szol­gáktól, a kikre nézve az őrszemélyzet elnevezése alatt külön fizetési illetmények állapittatnak meg. A szolgák kezdőfizetése, a mely jelenleg a IV. fizetési osztály 2. fokozatában 500 korona és 1. fokozatában 540 korona, a mely 2. fize­tési fokozatot is a jelenleg alkalmazott szolgák csak hosszú várakozás után érhették el, most az 500 és 540 korona helyett 700 koronában álla­pittatik meg, és pedig ugy fog a besorozás tör­ténni a 700 koronás fizetési osziályba, hogy valamennyi szolga, a ki 660 korona, vagy azon alul lévő illetményt kapott eddig, mind egyszerre átmegy a 700 koronás fizetési osztályba, és a kik a 660 koronás fizetési fokozatban négy esz­tendőnél hosszabb szolgálati időt töltöttek el, átmennek a 800 koronás fizetési fokozatba. Az őrszemélyzet kategóriája alatt a pálya­őrök, sorompóőrök, éjjeli őrök, nappali őrök, egy­általán az őrzési szolgálatot teljesítő szolgák egyesittetnek, a kiknek kezdő fizetése 540 koro­nában állapittatik meg, a mely 720 koronáig emelkedik, a maximális fizetés elérése öt éven­kint 60—60 korona pótlék élvezetével 840 koro­náig. Az őrszemélyzet kategóriájába sorozott szolgák fizetése mértékének megítélésénél a pénz­ügyi bizottság véleménye szerint a közönséges mezei napszámosmunkás keresete veendő zsinór­mértékül, mert ezen az őrszemélyzet kategóriá­jába tartozó szolgáktól nem kívántatik nagyobb minősítés, mint a közönséges mezei napszámos­munkástól, a kikkel szemben még figyelembe kell venni, hogy az őrszemélyzet részben természet­beni gazdaságot folytat, mi által jelentékeny mértékben feljavíthatja gazdasági helyzetét. A pénzügyi bizottság a fizetési tervezet alapos megvizsgálása után azon eredményre jutott, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur által előterjesztett fizetésrendezési tervezet viszonyainknak megfelel, összhangban áll azon fizetésrendezési tervezettel, melyet a törvényhozás bölcsesége az állami szol­gálat egyéb ágaiban alkalmazott tisztviselőkre és altisztekre, valamint szolgákra nézve meg­állapított. A kereskedelemügyi miniszter ur a fizetésren­dezési tervezettel kapcsolatban bemutatja a most megállapítandó lakpénzilletményi táblázatot is. Ezen lakpénz-táblázatra vonatkozólag van sze­rencsém megjegyezni, hogy az államvasuti al­kalmazottak ma érvényben lévő lakpénzszabály­zata csak két lakbérosztályt ismert; az egyik volt a budapesti, a fiumei és az ország határán kivül fekvő állomáshelyekre nézve megállapított u. n. központi lakbér, a mely hat fokozatban 600 koronától 1600 koronáig volt megállapítva, a másik lakbérosztály volt a vidéki állomás­helyekre megállapított lakbérosztály 300 koro­nától 800 koronáig terjedő fokozatokkal. Kivé­telesen az u. n. központi lakbér volt engedé­lyezve az üzletvezetőségek székhelyén szolgáló vidéki városoknak és más 9 városnak, mely vá­rosok a bizottsági jelentésben fel vannak sorolva, de az ötödik és a hatodik fizetési osztályban való eltéréssel, a VI- osztályban ezen 16 vidéki városban nem 600, hanem csak 400 korona volt eddig a megállapított lakbér, az V.-ben nem 700, hanem 600 korona. A kereskedelemügyi miniszter ur által elő­terjesztett lakbérszabályzat, mely teljesen egyezik az állami tisztviselőkre nézve érvényben lévő lakbérszabályzattal, most négy, lakbérosztályt különböztet meg. Az elsőbe tartoznak: a buda­pesti, a fiumei és az országon kivül fekvő állomás­helyek, a másodikba a törvényjavaslat mellék­letében külön felsorolt városok. Ezek közt van néhány, a mely eddig alacsonyabb lakbért élve­zett, ezek most a kereskedelemügyi miniszter ur tervezete szerint magasabb lakbér élvezetéhez jutnak. Az üzletvezetó'ségek székhelyéül szolgáló hét vidéki város és másik kilencz város hasonló­képen alacsonyabb lakbérbe lett volna sorolandó. A pénzügyi bizottság azonban nem tartja sem a szolgálat érdekeivel, sem a vidéki városok fejlődési érdekeivel megegyeztethetőnek, hogy azon városokban, a melyekben a vasúti személy­zet nagyobb tömegben van alkalmazva, a mai lakbérek leszállittassanak, s ezért azon határo­zati javaslatot terjeszti a t. ház elé: méltóz­tassék utasítani a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a rendeleti utón kibocsátandó illet­mény i szabályzatban tartsa fenn az üzletvezető­ségek székhelyéül szolgáló vidéki városokban a jelenleg fennálló lakbéreket. (Felkiáltások bal­felöl : Hát a többire!) A többire nézve a pénz­ügyi bizottság ezt a határozati javaslatot ki nem terjesztette. (Felkiáltások balfelöl: Ez hely­telen !) Egyénileg az a véleményem, hogy ha a t. ház elfogadni méltóztatik az üzletvezetőségek székhelyéül szolgáló városokra nézve a jelenleg érvényben álló lakpénzeket, akkor lehetetlen, hogy a többi kilencz városban is ne tartassanak fenn a ma érvényben álló lakbérek, (Zaj balfelöl.) mert azon szempontok, a melyek annak idején az igazgatást arra indították, hogy ezen egyen­kint felsorolt kilencz városban az u. n. központi lakpénzeket engedélyezte, minden egyes enge­délyezésnél a legszigorúbb vizsgálat alapján mér­legeltettek . .. Szatmári Mór: Most is megvan, Heltai Ferencz előadó; ...megvizsgáltattak az illető városok lakásviszonyai és ezen viszo­nyok kedvezőtlensége vitte az igazgatást arra, hogy ezen kilencz városra nézve, nem mondom a budapestit, mert ez helytelen kifejezés, hanem az u. n. központi lakpénzeket eredményezte. 33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom