Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-425

16 í25. országos ülés Í9()k május 10-én, kedden. és midőn a kabinetiroda főnöke neki ezt a jelentést tette, nyomban intézkedett, hogy magyar blanketták nyomassanak. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ennek folytán nekem azután semmiféle okom és^ alkalmam a dologba beavatkozni nem volt. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Madarász József: Hiszen ez igen helyes és csak az, a mit én kértem ; természetes tehát, hogy ebbe nekem is bele kell nyugodnom és mindenkinek, hogy ezentúl ilyen nemzetellenes tény nem. fog történni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: Az elnöki előterjesztések kapcsán az elnök ur azon véleményt hangoztatta, mintha a képviselőház azért, mert alelnökei és jegyzői megválasztva nem voltak, határozati jogának hatalmában nem lett volna. Ezt a felfogást én nem osztom, sőt ellene tiltakozom ; (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) tiltakozom azért, mert a képviselők meg vannak választva és igazolva vannak akár a második, akár a harmadik ülésszak kezdete alkalmával. A ház elnöke is működésben van, mert ő az egész országgyűlés tartamára van megválasztva. Továbbá a házszabályok 23. §-a a következőket mondja (olvassa): »Az 1848-ik évi IV- t.-cz. 8-ik §-a szerint a ház elnöke az országgyűlés egész folyamára, többi tisztviselői pedig csak egy-egy évi ülésszakra választatván, az alelnökök, jegyzők és a háznagy minden évi ülésszak első három ülésének egyikében a fent irt módon újból választatnak. Ezen uj választás eredményének kihirdetéséig az előbbi ülésszakban választott alelnökök és jegyzők folytatják hivatalos működésüket.« Tehát a ház egész tisztikara a maga épségében fennáll, csupán csak az a különbség van, hogy a ház bizottságait fogja újra választani. Ezért a képviselőház hatalmi körében semminemű olyan hiányosság nem állott be, a melynek az lenne a következménye, hogy a ház határozatokat ne hozhasson. Nem áll a képviselőháznak érdekében, hogy épen a maga határozatképességének képzelt okokból, a melyeket sem a szükség, sem a törvény, sem a házszabályok nem igazolnak és nem indokolnak, korlátokat emeljünk. Ebből az okból tiltakozom az elnök urnak nyilatkozata és felfogása ellen; tiltakozom pedig azért, hogy védelmezze meg a képviselőháznak jogát, védelmezze meg a törvényhozásnak hatalmát. (Helyeslés a baloldalon,) Elnök: A képviselő ur felszólalására csak azt kivänom megjegyezni, hogy természetes, hogy a ház határozhat. Hisz az, hogy a ház napirendet állapit meg, a következő ülés idejét meghatározza, szintén határozatot képez. De az volt eddig az állandó szokás, hogy az ilyen, nem annyira égető szükséget képező ügyeket akkorra halasztottuk, a mikor a ház teljesen megalakult. (Felkiáltások balfelöl: Joga van!) E joga megvan, de a szokás és a gyakorlat szerint ezt nem gyakorolta addig, a mig teljesen meg nem alakult. A miniszterelnök ur kivan előterjesztést tenni. Gr. Tisza István miniszterelnök: Van szerencsém egy határozati javaslatot beadni a quóta megállapítása végett kiküldendő országos bizottság megválasztása iránt. Továbbá a m. kir. állami számvevőszék pótjelentését az 1903-ik évi számadási év negyedik negyedében előfordult utalványozásokról és a budgettel szemben való eltérésekről. Kérem ennek kinyomatását, szétosztását és a zárszámadási bizottsághoz utasítását elrendelni. Végül van szerencsém a kormánynak az 1902. évről szóló jelentését benyújtani. Elnök: A miniszterelnök által beadott határozati javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és tárgyalása annak idején fog napirendre tűzetni, A magyar királyi állami számvevőszéknek az 1903-ik számadási év negyedik negyedében előfordult utalványozásokról, illetőleg a költségvetéssel szemben az 1903. évben mutatkozó eltérésekről, valamint ugyanazon év május 1-étől ugyanaz év végéig költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról szóló pótjelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadási bizottsághoz utasittatik. A kormány nevében az 1902. évről előterjesztett jelentés ki lévén nyomatva, a ház tagjai közt szét fog osztatni. T. ház! Következnék most a bizottságok megválasztása. Mielőtt azonban erre rátérnénk, kérem, lenne szives a t. ház hozzájárulni ahhoz, hogy a pénzügyminiszter urnak alkalom adassék az 1904. évi állami költségvetésre vonatkozó előterjesztését megtenni. (Helyeslés.) Annak megtörténtével térnénk át a bizottságok megválasztására. (Helyeslés.) Hozzájárul a ház ? (Igen !) Akkor a pénzügyminiszter ur fogja megtenni előterjesztését. Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! {Halljuk! Halljuk!) Midőn az 1904. évi állami költségvetést a hozzá tartozó indokolással és jelentésekkel együtt szerencsém van a t. képviselőháznak bemutatni, azt hiszem, nem követek el kötelességmulasztást, ha nem bocsátkozom bővebb indokolásába és mentegetésébe annak a késedelemnek, a nielylyel ez az előterjesztés történik. A t. képviselőháznak minden tagja előtt ismeretesek azok a sajnálatos állapotok és viszonyok, a melyek a múlt év nagy részén ós a jelen év egy részén át a parlamentben uralkodtak, a melyek minden haladást megakadályoztak, és a melyek nemcsak a parlamentnek, hanem egyszersmind az adminisztrácziónak tevékenységét is megbénitották. (Félkiáltások a szélsöbaloldalon: Chlopy!) Tudva van az is, hogy midőn ez az állapot megszűnt, oly sok sürgős, halaszthatatlan, terminushoz kötött feladat megoldása nehezedett a kormányra; az elmúlt küzdelemnek oly sok romját és törme-