Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-435
136 435. országos ülés 190í június 10-én, pénteken. érdekekből mindig kikapcsolva látom. Hogy miért van az, hogy mig Magyarországon az egyéb agrár kérdések képssek annyira megvetni a lábukat és képesek mégis annyira közvéleményt teremteni maguk mellett, hogy Magyarország gazdasági érdekeit ezen agrár érdekekkel teljesen azonosoknak tekinti a közvélemény, addig ezt a borkérdést csakis örökös nógatással, lótás-futással, csak tisztán és kizárólag az érdekelt körök fellépésével lehet előbbre vinni, hogy épen ezt a rendkívül nagy fontosságú gazdasági kérdést, a mely Magyarországnak szintén gazdasági kérdése, a nagy agrár kérdésekbe nem látom bekapcsolva. És ezen okoskodásomban fájdalommal arra a meggyőződésre jutottam, hogy valamint minden téren, a hol kisebb gazdasági körök vannak érdekelve, hogy ott sokkal nagyobb erővel és vehemencziával lehet csak érdekképviseletet elérni a kormányzat körébeD, ugy a borászat kérdésében is, a hol latifundiumok, nagybirtokosok nincsenek érdekelve, a hol inkább a kisember, a középbirtokos és a középpolgár van érdekelve, a kik nagy áldozattal, odaadással és önfeláldozással, minőségre és mennyiségre való örökös figyeléssel és gondolkodással képesek csak ezt a gazdasági ágot Magyarországon fentartani, mondom: itt, a hol kisemberek vannak érdekelve, az agrár kérdéseknek nagy tömegében Magyarországnak borászati érdeke mindeddig ki volt hagyva. Hiszen látjuk, t. ház, hogy azon felszólalásokban is, a melyeknek itt a házban tanúi vagyunk, ezt a borászati kérdést mindig az illető bortermelő érdekeivé degradálják. Nem tekintik, hogy milyen adó forrását képezi Magyarországnak a borkérdés, nem tekintik azt, t. ház, hogy az általános gazdasági érdekekhez mennyire fűződött hozzá ez a kérdés épen ezáltal, a mint itt ki lett fejtve, hogy Magyarország gazdaközönsége maga is és a kincstár is nagy áldozatokat hozott arra, hogy fentartsa és a filloxera-pusztitás után újra felébreszsze a bortermelést. Mindez engem arról győzött meg, hogy ugyanazon erélylyel, mint eddig, keli ezt a kérdést képviselni továbbra is és hogy a t. kormánynak, mint ennek többször is kifejezést adott, ugy a politikai kormányzat, mint a nemzetközi dolgokat tárgyazó kormányzat továbbra is tisztán, helyesen és erőteljesen képviselje ezen kérdésben Magyarország érdekeit, mert csak akkor leszünk .képesek Magyarország lakosságának nagy részét egy beláthatatlan nagy gazdasági válságtól megmenteni. Ezért én ismételve ajánlom határozati javaslatunkat, a melyet én is aláirtam, a t. kormány figyelmébe. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nyegre László jegyző: Vancsó Gyula! Vancsó Gyula: T. képviselőház ! Csak nagyon rövid időre szándékozom a t. képviselőház figyelmét igénybe venni. Kétségtelen, hogy egyes borvidékek képviselői ismerik legjobban Magyarország szőlészeti és borászati viszonyait, valamint azon fájdalmakat és keserűségeket, a melyek az egyes borvidékeket sújtják. Én is egy ilyen borvidék képviselője vagyok és magam is látom, hogy igen sok aggodalomra van ok, mert igen sok hátrány érte azokat a szegény vidéki szőlő- és bortermelőket. Én azonban nem kívánok azokkal az indokokkal foglalkozni, a melyeket Szederkényi és Visontai t. képviselőtársaim azért hoztak fel, hogy miért lett a borvámklauzula Olaszországban megállapitva, hiszen a kereskedelemügyi miniszter ur egész alaposan felvilágosított akkor, mikor kijelentette, hogy ez a borvámklauzula akkor az összes érdekelt felek figyelembevételével állapíttatott meg. Az összes érdekelt felek alatt pedig nemcsak a kereskedőket, hanem a termelőket is értette, mert tudjuk, hogy a borvámklauzula idejében Magyarország bortermelése a minimumra apadt. Nem fogok foglalkozni azzal sem, hogy a kormánynak mintegy utasításokat, tanulmánytárgyakat adjak, megjelöljem, melyek azok az indokok, a melyek őt esetleg a borvám felemelésére szorítani fogják. Azt gondolom, a kormány teljesen tisztában van magával és ismeri mindazon részleteket, mindazon statisztikai adatokat, melyeket Szederkényi és Visontai t. képviselőtársaim a ház elé terjesztettek. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Az eddigi kormányzat, a mennyiben ideje volt, a szőlők felújítása terén elkövetett mindent, a mi csak módjában állt és én meg vagyok győződve, hogy a mint a volt kereskedelemügyi miniszter ur a borvámklauzula megalapításánál figyelembe vette a közérdeket, ugy ma a kormány mindent el fog követni, hogy a borvám megállapításánál olyan állapotokat teremtsen, a melyek Magyarország bortermelőit és kereskedőit kielégítik, (Ugy van! jobbfelöl,) Én tehát épen azért, mert egy borvidék képviselője vagyok és mert a kormány működése iránt, mely ugy a bortermelők mint a borkereskedők érdekét egyaránt szivén hordja, bizalommal viseltetem, a beadott határozati javaslatok mellőzésével az előadó ur javaslatát fogadom el. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldahn.) Sturman György jegyző: Eakovszky István! Rakovszky István: Az előttem beszélő t, képviselőtársam ide is beleszövi a bizalom kérdését. 8. Kaas Ivor: Ez nem indemnitás! (Zaj.) Rakovszky István: Akármilyen fontos országos ügyről van szó, az uraknak nem az ügy a legfontosabb, hanem az, hogy ők bizalommal viseltetnek a kormány iránt, a miben mi nem kételkedünk és a mely kérdésről, t. i. a bizalom kérdéséről ebben a határozati javaslatban egyáltalán szó nincs. Az ily dolog nem egyéb, mint ürügye. egy határozott lépés kikerülésének és semmi más okból nem történik az ilyen bizalommal való tolakodás, mint abból, hogy egy jó ügyet el lehessen temetni. {Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon,)
