Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-435

Í35. országos ülés 1904 június 10-én, pénteken. 121 anyagi előnynyel fog a községre járni az, ha Szabadka területébe bekebeleztetik. A mi pedig a másik kérdést illeti, hogy forog-e fenn fontos közérdek, a mely a bekebelezést követeli, erre nézve egyszerűen konstatálom azt, hogy Sándor község egész határa egy enclaveot képez benn a szabadkai határban; nemcsak majdnem összeér Sándor község a várossal, de teljesen körül van véve a város külterülete által és el van szakítva a vármegye területétől, a mi azután ugy általános rendészeti szempontból, mint főleg állategészségügyi szempontból a legnagyobb alkalmatlanságokra és ugy Szabadkára, mint Sándor községre nézve a legnagyobb kellemetlenségekre és károsodásokra vezet. Szabadka városának óriási területe van. Tudjuk azt, hogy ilyen nagy, több kvadrátmértföldre rugó területtel biró városokra nézve minő terhes az, ha ők csak egy állategészségügyi területet képezhetnek és a legkisebb járványos baj, a mely ezen terület bármely sarkában fellép, mindjárt zár alá vételt von maga után az egész területre nézve. Ennek folytán tervbe vétetett Szabadka területének különböző rayonokra, szakaszokra való felosztása; ennek keresztülvitele is teljesen lehetetlen, hogyha ezen közbeeső szigetet bele nem olvasztjuk. Ezek azok a szempontok, a melyek a kormányt arra inditották, hogy e javaslatot beadja, s a melyek engem most arra inditanak, hogy a javaslat elfogadását a t. háztól kérjem. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a liik a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a tárgyalás. Szőts Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át, a mely észrevétel nélkül elfogadtatiJc, olvassa a 2. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Nyegre László előadó: T. ház! Van szerencsém a második szakasznál a következő módositványt benyújtani: »A 2. §. harmadik sorában »1903. évi január hó l-je« helyett tétessék: »1906. évi január hó l-je.« A törvényjavaslat ugyanis 1901-ben nyújtatott be és mivel az országgyűlési képviselőválasztók összeírása az esztendő első részében szokott megtörténni, nehogy a következő esztendőben zavar legyen, a törvényjavaslatban 1901-ben az 1903-ik esztendő volt az életbeléptetésre nézve kitűzve. Mivel az 1901-ben benyújtott javaslat csak most 1904-ben vétetik tárgyalás alá, ennek természetes folyománya az, hogy az életbeléptetés a képviselőválasztások összeírására való tekintetKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906 XXV. KÖTET. tel 1906. évi januárban állapittasék meg. Van szerencsém e módositványt elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz szólani? Várady Károly: T. képviselőház ! Én meghallgattam a t. előadó ur módosítását, de rövid előadásából nem tudom megérteni, hogy miért kívánja ő a törvény életbeléptetésének időpontját 1906. évi január 1-ére tenni. A t. előadó ur ezt a választói névjegyzék összeállításával indokolja, ügy látom, az ő mostani módosításának az volna a tendencziája, hogyha az országos választások 1906-ban megtörténnek, Sándor község a maga választói jogát ezen uj helyzetben csak 1907 ben gyakorolja. Ha ez igy van, én a magam részéről ellenzem az előadó ur módositványának elfogadását. Nyegre László előadó: T. képviselőház! Előbbeui felszólalásomban bátor voltam jelezni az okot, a miért indítványozom az életbeléptetésnek 1906. évi január 1-ére való halasztását. Kubik Béla:Félremagyarázott szavai helyreigazítása czimén szól? (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: Az előadónak joga van szólani!) Elnök: Ha kérdést intéztek az előadó úrhoz, bármikor szólhat. Kubik Béla: Az előadónak sem szabad akármikor szólani ! (Ellenmondások a jobboldalon és felkiáltások : Halljuk! Halljuk!) Nyegre László előadó: Az országgyűlési képviselőválasztók 1905. évre érvénynyel bírandó névjegyzékének összeállítása ma már, a mint méltóztatik tudni, az egész ország területén folyamatban van. Sándor község képviselő választóinak összeírása is épen ebben az irányban Bács-Bodrog vármegye törvényhatósága által elrendelve, épen ugy, mint a topolyai képviseló'választó-kerület községeiben a választók összeírása ma már egészen előrehaladott stádiumban van. Ha most azt mondanák ki, hopy ez a törvény 1905. január 1-től lép életbe, akkor ujabb összeirás elrendelése válnék szükségessé Szabadka szab, kir. város részéről és ez adminisztratív szempontból bizonyos nehézségeket okozna. Hogy tehát egészen simán menjen a dolog, az ezidén összeirt választók 1904-ben — épen ugy, mint azelőtt — a topolyai választókerületben választanának, 1905. évben azonban az életbeléptetendő törvény értelmében Szabadka város területén íratnának össze és igy az 1906-ik évre nézve érvénynyel bírandó névjegyzékbe vétetnének fel. Ez módositványomnak magyarázata. Elnök: Kiván-e valaki szólani? (Senki sem!) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom és felteszem a kérdést. Az eredeti szöveget senki sem kívánja elfogadni, mert ez meghaladott álláspontot tartalmaz. Kérdem tehát: elfogadja-e a ház a szakaszt az előadó módositványával, igen vagy nem ? (Igen!) Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a ház a 2. §-t 16