Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-435

Í35. országos ülés 1904 június 10-én, pénteken. 121 anyagi előnynyel fog a községre járni az, ha Szabadka területébe bekebeleztetik. A mi pedig a másik kérdést illeti, hogy forog-e fenn fontos közérdek, a mely a bekebe­lezést követeli, erre nézve egyszerűen konstatálom azt, hogy Sándor község egész határa egy enc­laveot képez benn a szabadkai határban; nem­csak majdnem összeér Sándor község a várossal, de teljesen körül van véve a város külterülete által és el van szakítva a vármegye területétől, a mi azután ugy általános rendészeti szempont­ból, mint főleg állategészségügyi szempontból a legnagyobb alkalmatlanságokra és ugy Szabad­kára, mint Sándor községre nézve a legnagyobb kellemetlenségekre és károsodásokra vezet. Sza­badka városának óriási területe van. Tudjuk azt, hogy ilyen nagy, több kvadrátmértföldre rugó területtel biró városokra nézve minő terhes az, ha ők csak egy állategészségügyi területet képez­hetnek és a legkisebb járványos baj, a mely ezen terület bármely sarkában fellép, mindjárt zár alá vételt von maga után az egész területre nézve. Ennek folytán tervbe vétetett Szabadka területének különböző rayonokra, szakaszokra való felosztása; ennek keresztülvitele is teljesen lehetetlen, hogyha ezen közbeeső szigetet bele nem olvasztjuk. Ezek azok a szempontok, a melyek a kor­mányt arra inditották, hogy e javaslatot be­adja, s a melyek engem most arra inditanak, hogy a javaslat elfogadását a t. háztól kérjem. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. A kér­dés az: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a liik a tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a tárgyalás. Szőts Pál jegyző (olvassa a törvényjavas­lat 1. §-át, a mely észrevétel nélkül elfogadtatiJc, olvassa a 2. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Nyegre László előadó: T. ház! Van szeren­csém a második szakasznál a következő módo­sitványt benyújtani: »A 2. §. harmadik sorában »1903. évi január hó l-je« helyett tétessék: »1906. évi január hó l-je.« A törvényjavaslat ugyanis 1901-ben nyújta­tott be és mivel az országgyűlési képviselőválasz­tók összeírása az esztendő első részében szokott megtörténni, nehogy a következő esztendőben zavar legyen, a törvényjavaslatban 1901-ben az 1903-ik esztendő volt az életbeléptetésre nézve kitűzve. Mivel az 1901-ben benyújtott javaslat csak most 1904-ben vétetik tárgyalás alá, ennek természetes folyománya az, hogy az életbeléptetés a képviselőválasztások összeírására való tekintet­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906 XXV. KÖTET. tel 1906. évi januárban állapittasék meg. Van szerencsém e módositványt elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz szólani? Várady Károly: T. képviselőház ! Én meg­hallgattam a t. előadó ur módosítását, de rövid előadásából nem tudom megérteni, hogy miért kívánja ő a törvény életbeléptetésének időpont­ját 1906. évi január 1-ére tenni. A t. előadó ur ezt a választói névjegyzék összeállításával indokolja, ügy látom, az ő mostani módosításá­nak az volna a tendencziája, hogyha az orszá­gos választások 1906-ban megtörténnek, Sándor község a maga választói jogát ezen uj hely­zetben csak 1907 ben gyakorolja. Ha ez igy van, én a magam részéről ellenzem az előadó ur módositványának elfogadását. Nyegre László előadó: T. képviselőház! Előbbeui felszólalásomban bátor voltam jelezni az okot, a miért indítványozom az életbelépte­tésnek 1906. évi január 1-ére való halasztását. Kubik Béla:Félremagyarázott szavai helyre­igazítása czimén szól? (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: Az előadónak joga van szólani!) Elnök: Ha kérdést intéztek az előadó úr­hoz, bármikor szólhat. Kubik Béla: Az előadónak sem szabad akár­mikor szólani ! (Ellenmondások a jobboldalon és felkiáltások : Halljuk! Halljuk!) Nyegre László előadó: Az országgyűlési képviselőválasztók 1905. évre érvénynyel bí­randó névjegyzékének összeállítása ma már, a mint méltóztatik tudni, az egész ország terü­letén folyamatban van. Sándor község képviselő ­választóinak összeírása is épen ebben az irány­ban Bács-Bodrog vármegye törvényhatósága által elrendelve, épen ugy, mint a topolyai képviseló'választó-kerület községeiben a választók összeírása ma már egészen előrehaladott stá­diumban van. Ha most azt mondanák ki, hopy ez a törvény 1905. január 1-től lép életbe, ak­kor ujabb összeirás elrendelése válnék szüksé­gessé Szabadka szab, kir. város részéről és ez adminisztratív szempontból bizonyos nehéz­ségeket okozna. Hogy tehát egészen simán menjen a dolog, az ezidén összeirt választók 1904-ben — épen ugy, mint azelőtt — a topolyai választókerületben választanának, 1905. évben azonban az életbeléptetendő törvény értel­mében Szabadka város területén íratnának össze és igy az 1906-ik évre nézve érvénynyel bírandó névjegyzékbe vétetnének fel. Ez módo­sitványomnak magyarázata. Elnök: Kiván-e valaki szólani? (Senki sem!) Ha szólani senki sem kivan, a vitát be­zárom és felteszem a kérdést. Az eredeti szö­veget senki sem kívánja elfogadni, mert ez meg­haladott álláspontot tartalmaz. Kérdem tehát: elfogadja-e a ház a szakaszt az előadó módo­sitványával, igen vagy nem ? (Igen!) Észre­vétel nem lévén, kimondom, hogy a ház a 2. §-t 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom