Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-431

104 43Í. országos ülés 190í Elnök: Még csak egy rövid észrevételem van az elnöki székből Kaas képviselő ur fel­szólalására. Azt hiszem, minden képviselő tisztá­ban van vele, — hiszen annyiszor hangsulyozta­tott innen az elnöki székből is és egyes képviselő urak részéről is — hogy a képviselőházat a preczedensek sem kötik. A képviselőháznak hatalmi köre épen abban nyilvánul, hogy maga határozza meg eljárását. . . B. Kaas Ivor: De csak a házszabályok értelmében! Elnök: . . . természetesen a házszabályok keretében; csak a törvény és a házszabályok kötik a házat. Meg fog kezdődni a szavazás. A névsort olvasni fogja Dedovics György jegyző ur, a távol­] evőket jegyezni fogja Kovács Pál jegyző ur. Dedovics György jegyző (olvassa a névsort). Elnök: A szavazás befejeztetvén, a beadott szavazólapokat tartalmazó ládák kiadatnak a jegyzői karnak a szavazatok összeszámlálása végett. Most napirend szerint következnék a vallás­é3 közoktatásügyi miniszter válasza Buzáth Ferencz képviselő urnak. Előbb azonban az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök (csenget): T. ház! A tanácskozást folytatjuk. A közoktatásügyi miniszter ur fogja az interpelláczióra adandó válaszát elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Buzáth Ferencz képviselő ur folyó hó 13-án a következő inter­pelláeziót intézte hozzám: »1. Mivel indokolja a miniszter ur azt a mulasztást, hogy a katholikus lelkészek segé­lyezése az 1898 : XIV. t.-cz. 1. §-ának megfele­lőleg ez évben mindezideig eszközölve nem lett ? 2. Szándékozik-e haladéktalanul intézkedni, hogy a segélyösszeg azonnal folyósittassék ? 3. Szándékozik-e intézkedni az iránt is, hogy a kongrua kiegészítésére jogosult katholikus lelkészek, u. m. a nem katholikus lelkészek igé­nyei még ez év folyamán érvényesüljenek? 4. Felvétetni szándékoltatik-e az intéz­kedésbe az is, hogy a kik eddig talán a fedezet elégtelensége miatt segélyt nem kaptak, jól­lehet arra az országos kongruabizottság által megállapított jövedelem után igényt tarthatnak, ebben utólag kárpótoltaasanak ? 5. Hajlandó-e az 1898: XIV. t.-cz. 1-ső szakaszából kifolyólag addig is, mig a kongrua végleg rendeztetik, a törvényhozásnak előterjesz­tést tenni, hogy az elégtelen segélyösszeg fel­emeltessék, hogy minden, segélyre igényt tartó lelkész részesüljön segélyezésben és pedig foko­zottabb mértékben, mint az eddig történt ?« A t. képviselő ur interpelláczióját sürgős­nek jelezte; én is ilyennek kivánom tekinteni, azért sürgősen válaszolok rá. Mert szívesen já­május 20-án, pénteken. rulok ahhoz, hogy a katholikus lelkészek segélye­zése körül netalán felmerült aggodalmak mielőbb eloszlattassanak; habár azt hiszem, hogy a t. képviselő ur által nyilvánított aggodalmak csakis téves informáczión alapulnak. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy én a katholikns lelkészek kongrua-pótló segélyére nézve a múltban követett eljáráson egyáltalában semmit sem változtattam. A t. képviselő ur té­ved, ha azt hiszi, hogy a múltban az egyházi hatóságok már rendesen február hóban hivattak fel a segélyösszegek kimutatására s a lelkészek már május hóban részesültek a segélyekben. Eddig a felhivás az egyházi hatóságokhoz a legkülönbözőbb időkben bocsáttatott ki, és pe­dig kibocsáttatott rendesen akkor, midőn a költségvetés törvényhozásilag el volt intézve s ehhez képest tudva volt az az összeg, a mely segélyezés czéljából rendelkezésre áll. A felhivás némely évben kiment május hóban, más évben máskor, a legtöbb évben augusztusban; a múlt évben igaz, hogy kiment február hóban, főkép azért, mert kilátás nem lévén arra, hogy költség­vetés lesz, úgyis az indemnity alapján volt kénytelen a kormány intézkedni. Az egyházi hatóságoktól érkező kimutatások beérkezésének sorrendjében folyósittattak azután a segélyek. A segélyek folyósítása mindig annyi időt vett igénybe, hogy az rendesen késő őszig tartott. Én megvallom, az iránt, hogy épen a ta­valyi esztendőben mikor törtónt a felhivás ki­bocsátása, tájékozva nem voltam, mert szívesen kibocsátottam volna előbb is a felhívást. Egyéb­iránt ugy is kiment már a felhivás, a t. kép­viselő ur tehát téved, mikor azt állítja, hogy ez idén a felhivás még ki nem bocsáttatott. Igenis, a felhívást már kibocsátottam április hó 26-án s erre vonatkozólag az egyházi ható­ságok egy részének jelentései és kimutatásai beérkeztek, ugy hogy azok alapján a segélye­zések utalványozása már is megindult. Azt hi­szem, ennek alapián konstatálhatom, hogy ezen a téren, ebben a kérdésben semmiféle mulasztás nem történt. Téved a t. képviselő ur abban is, hogy a katholikus lelkészek a kultuszminiszterhez kér­vényeket kénytelenek benyújtani, a melyekkel azután — állítása szerint — néha elutasittatván, ez tekintélyüket csökkenti. A rendes kongrua­segélyezések tárgyában kérvények a katholikus lelkészek részéről rendszerint a kultuszminiszté­riumhoz nem is szoktak jönni; csak az egyházi hatóságok kimutatásai jönnek be a kultusz­minisztériumba, a melyek alapján a segélyezé­sek történnek, a rendelkezésre álló fedezet mérvéhez képest. Eddig egyeseknek indokolatlan elutasitása miatt, legalább az én tudtommal, egyházi hatóság részéről felszólalás, panasz egyáltalán nem történt, pedig azt hiszem, az egyházi hatóság volna arra illetékes, hogy ilyen esetben felszólaljon vagy panaszt tegyen. A mi­nisztériumhoz kérvényt a lelkészek csak olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom