Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-416

4Í6. országos ülés 190k április 16-án, szombaton. S; beszédéből, hogy nem valami diosérőleg nyilat­kozott rólam; az egyes szavakat azonban nem értettem meg és erről az oldalról felvilágosítást kapni e tekintetben nem lehetett. Ennek követ­keztében szükségesnek tartottam először a naplóba beletekinteni és csak azután szándékoztam vála­szolni Veszter Imre képviselő urnak tegnapi fel­szólalására. Ennek megtörténte után most egé­szen röviden csak azt jelentem ki, hogy Veszter Imre képviselő urnak tepnapi kedves kifakadá­sai csak abban az esetben bírhatnának jelentő­séggel és értelemmel, ha azokat egy bevégzett vizsgálat és ítélet alapján és után mondta volna el. Miután azonban Veszter Imre képviselő ur ilyenekre nem hivatkozhatik, ezen kifakadásait figyelemre egyáltalában nem méltatom, azokra „nem válaszolok és semmiféle más lépést sem te­szek, mert nem engedhetem meg, hogy ilyen ügyek, a melyek az összeférhetlenségi bizott­ság előtt vannak, más térre tereitessenek. (He­lyeslés a baloldalon.) Elnök: Áttérünk most a napirendre, még pedig Kelemen Béla képviselő ur indítványának indokolására. Kelemen Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélscibaloldalon.) Politikai életünk mikénti fejlődésének figyelmes és tár­gyilagos megítélése úgyszólván általánossá ér­lelte az óhajtást, jobban mondva a követelést, hogy az alkotmányos politikai élet alapját ké­pező választási törvény rendszeresen és egysé­gesen kodifikáltassék, (Helyeslés a bal- és a széhöbaloläalon.) Szükséges ez azért, hogy egyrészt orvosolva legyenek azok az anomáliák, melyek — hogy egyebet ne említsek — egészen természetszerű­leg állottak elő a jelenleg érvényben lévő vá­lasztői törvénynek azon rendelkezései folytán, hogy a választói jog egyik fővonatkozásában a ma már egyáltalán nem létező úrbéri, viszonyok alapjára van helyezve, (Igaz! a bal- és a széls'ó­baloldalon.) a mely, és ezenkívül egyéb anomá­liák halaszthatatlanná teszik az elavult, haszna,­vehetetlen rendelkezéseknek a modern, a mai kor igényeinek és a mai kor szellemének meg­felelő reformját; (Helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) másrészt parlamentáris életünk leg­utóbbi eseményeinek komoly tanulságai ép ugy, mint a közeljövő küzdelmeinek szigorúan alkot­mányos módon történő megvívása biztosításá­nak nagy érdekei sürgetőleg és elodázhatlanul követelik, hogy a népképviselet megalakításában a népakarat a maga teljességében, a maga ha­misittatlan tisztaságában jusson kifejezésre. Én a magam részéről a választási reform megalkotását a legfőbb, a legégetőbb kérdésnek tartom, (Helyeslés a bal- és a szelsöbaloldalon.) mert parlamentünk mai szervezetéhen látom az igazi alapokát és forrását annak az elvitázhat­lanul szomorú ténynek, hogy önálló állami éle­tünk teljességének megvalósítása mesterséges módon akadályozva van és hazánk elzárva van attól, hogy az állami élet minden terén összes jogait érvényesíthesse és gazdasági erőinek fel­szabadításával vagyoni jólétét és a közművelt­ségben tökélyesbedését biztosithassa és fejleszt­hesse. (Igaz! a bal- és a szelsöbaloldalon.) A választási törvény revíziója, mint most már visszautasithatlanul megoldást igénylő kér­dés, pártom illusztris vezérének, Kossuth Ee­rencznek múlt évi november 7-én, illetve 30-án történt felszólalása óta van napirenden, a mi­dőn is egész közvetlenséggel rámutatott arra a tényre, hogy egész Európában nincs olyan alkot­mányos állam, a hol az utolsó 55 év alatt a választói jog kiterjesztve ne lett volna, egyedül a mi hazánk az, melyben ma 200.000 választó­val kevesebb van, mint volt 55 évvel ennek­előtte; utalt arra, hogy az emberiség haladása a polgári és emberi jogoknak a kiterjesztését kívánja s felhívta a kormány figyelmét, hogy nagy politikai hiba lenne, ha a nemzeti szel­lemnek tapasztalt felébredését legalább a sza­badság eszméjének, az emberi jogok érvényesü­lésének gyümölcsöztetésére szolgáló alkotásokra fel nem használná. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szelsöbaloldalon.) Pártom tisztelt elnöke ekkor különösen szóba hozta a választói jog jelenté­keny kiterjesztését, a czensus körül észlelhető nagy aránytalanságok megszüntetését és a vá­lasztói kerületek uj beosztását. A t. kormányelnök ur a november 9-én és 30-án tartott üléseken mondott beszédeiben ki­jelentette, hogy a kormány nem zárkózik el a választói jog kiterjesztése elől, sőt ez programm­jába felvéve van; kijelentette, hogy a választási törvénynyel kapcsolatos kérdések közül különö­sen a választókerületek uj beosztását tartja megérett kérdésnek s hogy a községenkint, illetve körjegyzó'ségenkint való szavazás kérdésé­nek megoldását a maga részéről is melegen óhajtja. At.kormányelnök urakkor tett kijelen­téseinek megfelelően, a törvényjavaslat elkészíté­sének előmunkálatait tényleg megindította, a kérdést előzetes megbeszélés végett egy ankét elé bocsátotta, majd a szükséges statisztikai adatoknak az ország egész területén összegyűj­tését elrendelte, A magyar politika napi kérdései között ezen, én szerintem legfontosabb kérdéssel azóta is behatóan foglalkozik az egész magyar publi­czisztika : napilapokban, ugy mint folyóiratok­ban komoly tanulmányokat olvashatunk a nem­zeti élet ezen nehéz problémájáról. Időszerűnek, helyénvalónak és indokoltnak tartom, hogy az ügy ezen fázisában is, az eszmék forrongásai, a találgatások, vitatkozások és előkészítő javaslat­tótelek ezen idejében is, itt a legilletékesebb helyen foglalkozzunk ezzel a kardinális kérdés­sel, sőt elérkezettnek látom az időt arra, hogy egyenes direktívát adjunk a kormánynak a kér­dés megoldását uraló főelvek megjelölésével; indokoltnak tartom ezt azért, mert, ismétlem, abban a véleményben vagyok, hogy hazánk 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom