Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-416

4Í6. országos ülés 190k április 16-án, szombaton. S; beszédéből, hogy nem valami diosérőleg nyilatkozott rólam; az egyes szavakat azonban nem értettem meg és erről az oldalról felvilágosítást kapni e tekintetben nem lehetett. Ennek következtében szükségesnek tartottam először a naplóba beletekinteni és csak azután szándékoztam válaszolni Veszter Imre képviselő urnak tegnapi felszólalására. Ennek megtörténte után most egészen röviden csak azt jelentem ki, hogy Veszter Imre képviselő urnak tepnapi kedves kifakadásai csak abban az esetben bírhatnának jelentőséggel és értelemmel, ha azokat egy bevégzett vizsgálat és ítélet alapján és után mondta volna el. Miután azonban Veszter Imre képviselő ur ilyenekre nem hivatkozhatik, ezen kifakadásait figyelemre egyáltalában nem méltatom, azokra „nem válaszolok és semmiféle más lépést sem teszek, mert nem engedhetem meg, hogy ilyen ügyek, a melyek az összeférhetlenségi bizottság előtt vannak, más térre tereitessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Áttérünk most a napirendre, még pedig Kelemen Béla képviselő ur indítványának indokolására. Kelemen Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélscibaloldalon.) Politikai életünk mikénti fejlődésének figyelmes és tárgyilagos megítélése úgyszólván általánossá érlelte az óhajtást, jobban mondva a követelést, hogy az alkotmányos politikai élet alapját képező választási törvény rendszeresen és egységesen kodifikáltassék, (Helyeslés a bal- és a széhöbaloläalon.) Szükséges ez azért, hogy egyrészt orvosolva legyenek azok az anomáliák, melyek — hogy egyebet ne említsek — egészen természetszerűleg állottak elő a jelenleg érvényben lévő választői törvénynek azon rendelkezései folytán, hogy a választói jog egyik fővonatkozásában a ma már egyáltalán nem létező úrbéri, viszonyok alapjára van helyezve, (Igaz! a bal- és a széls'óbaloldalon.) a mely, és ezenkívül egyéb anomáliák halaszthatatlanná teszik az elavult, haszna,vehetetlen rendelkezéseknek a modern, a mai kor igényeinek és a mai kor szellemének megfelelő reformját; (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) másrészt parlamentáris életünk legutóbbi eseményeinek komoly tanulságai ép ugy, mint a közeljövő küzdelmeinek szigorúan alkotmányos módon történő megvívása biztosításának nagy érdekei sürgetőleg és elodázhatlanul követelik, hogy a népképviselet megalakításában a népakarat a maga teljességében, a maga hamisittatlan tisztaságában jusson kifejezésre. Én a magam részéről a választási reform megalkotását a legfőbb, a legégetőbb kérdésnek tartom, (Helyeslés a bal- és a szelsöbaloldalon.) mert parlamentünk mai szervezetéhen látom az igazi alapokát és forrását annak az elvitázhatlanul szomorú ténynek, hogy önálló állami életünk teljességének megvalósítása mesterséges módon akadályozva van és hazánk elzárva van attól, hogy az állami élet minden terén összes jogait érvényesíthesse és gazdasági erőinek felszabadításával vagyoni jólétét és a közműveltségben tökélyesbedését biztosithassa és fejleszthesse. (Igaz! a bal- és a szelsöbaloldalon.) A választási törvény revíziója, mint most már visszautasithatlanul megoldást igénylő kérdés, pártom illusztris vezérének, Kossuth Eerencznek múlt évi november 7-én, illetve 30-án történt felszólalása óta van napirenden, a midőn is egész közvetlenséggel rámutatott arra a tényre, hogy egész Európában nincs olyan alkotmányos állam, a hol az utolsó 55 év alatt a választói jog kiterjesztve ne lett volna, egyedül a mi hazánk az, melyben ma 200.000 választóval kevesebb van, mint volt 55 évvel ennekelőtte; utalt arra, hogy az emberiség haladása a polgári és emberi jogoknak a kiterjesztését kívánja s felhívta a kormány figyelmét, hogy nagy politikai hiba lenne, ha a nemzeti szellemnek tapasztalt felébredését legalább a szabadság eszméjének, az emberi jogok érvényesülésének gyümölcsöztetésére szolgáló alkotásokra fel nem használná. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szelsöbaloldalon.) Pártom tisztelt elnöke ekkor különösen szóba hozta a választói jog jelentékeny kiterjesztését, a czensus körül észlelhető nagy aránytalanságok megszüntetését és a választói kerületek uj beosztását. A t. kormányelnök ur a november 9-én és 30-án tartott üléseken mondott beszédeiben kijelentette, hogy a kormány nem zárkózik el a választói jog kiterjesztése elől, sőt ez programmjába felvéve van; kijelentette, hogy a választási törvénynyel kapcsolatos kérdések közül különösen a választókerületek uj beosztását tartja megérett kérdésnek s hogy a községenkint, illetve körjegyzó'ségenkint való szavazás kérdésének megoldását a maga részéről is melegen óhajtja. At.kormányelnök urakkor tett kijelentéseinek megfelelően, a törvényjavaslat elkészítésének előmunkálatait tényleg megindította, a kérdést előzetes megbeszélés végett egy ankét elé bocsátotta, majd a szükséges statisztikai adatoknak az ország egész területén összegyűjtését elrendelte, A magyar politika napi kérdései között ezen, én szerintem legfontosabb kérdéssel azóta is behatóan foglalkozik az egész magyar publiczisztika : napilapokban, ugy mint folyóiratokban komoly tanulmányokat olvashatunk a nemzeti élet ezen nehéz problémájáról. Időszerűnek, helyénvalónak és indokoltnak tartom, hogy az ügy ezen fázisában is, az eszmék forrongásai, a találgatások, vitatkozások és előkészítő javaslattótelek ezen idejében is, itt a legilletékesebb helyen foglalkozzunk ezzel a kardinális kérdéssel, sőt elérkezettnek látom az időt arra, hogy egyenes direktívát adjunk a kormánynak a kérdés megoldását uraló főelvek megjelölésével; indokoltnak tartom ezt azért, mert, ismétlem, abban a véleményben vagyok, hogy hazánk 12*