Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-415
415. ORSZÁGOS ÜLÉS 1904 április 15-én, pénteken, Perczel Dezső, közben báró Feilitzsch. Arthur elnöklete alatt. Tárgyai : A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előtérjesztéaek. — Névszerinti szavazás a földmivelésügyi miniszter Nősz Gyula interpellácziójára adott válaszának tudomásulvétele tárgyában. — A vármegyei alkalmazottak illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: grőf Tisza István, Ngiri Sándor, Plósz Sándor, Berzeviczy Albert, Tallián Béla, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 40 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Daróczy Aladár jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat Dedovics György, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Trubinyi János jegyző urak jegyzik. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Daróczy Aladár jegyző (olvassa az 1904. április 14-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem a t. házat: van-e észrevétel a felolvasott jegyzőkönyvre nézve? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Kobek István képviselő levelét, a melylyel egészségének helyreállítása czéljából háromhavi szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom a t. háznak, hogy a kért szabadságidőt megadni méltóztassék. A ház a kért szabadságot megadja. Bemutatom Trencsén vármegye közönségének feliratát, a vándorczigányok letelepítése tárgyában ; Heves vármegye közönségének feliratát, a magyar nyelvnek a külügyi hatóságoknál való érvényesítése érdekében; Trencsén és Heves vármegyék közönségének feliratait a miatt, hogy a kir. kabinetiroda Csanád vármegyéhez német nyelvű leiratot intézett ; Székelyhíd község képviselőtestületének Molnár Ákos képviselő által beadott kérvényét, az olasz bornak 40 koronás vámtétellel való megterhelése iránt. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kér vény i bizottságnak. Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, t. ház, de az elnök ur egymásután a kérvények egész sorozatát terjesztette elő, holott minden egyes kérvényre nézve külön határozati joga van a háznak és minden egyes kérvényre nézve külön kellett volna a háznak határoznia. Arra kérem az elnök urat: méltóztassék a házat minden egyes kérvény után a határozat iránt megkérdezni, mert lehetetlenség 7—8 kórvényt gyors egymásutánban felolvasni és a sor végén, a hetedik vagy a nyolczadik kérvény felolvasása után hozni meg a házhatározatot, a midőn azok a kérvények a legkülönbözőbb természetűek. (Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Elnök: Ebben a tekintetben az eljárás mindig ugyanaz volt: minden elnök és korelnök mindig először a törvényhatóságoktól jövő feliratokat, azután a kérvényeket mutatta be egymásután; mindig ezt a sorrendet és ezt az eljárást követték. Mutathatok a ház irattárából ezer és ezer erre vonatkozó példát, hogy ez így egyformán alkalmaztatott minden egyes kérvényre. Javaslom a t. háznak az eddigi gyakorlat megtartását. (Helyeslés jobbfelöl.) Ugron Gábor: T. ház! Minden kérvénynek tartalma más. Minden kérvénynek elintézésében a háznak joga van belátása szerint intézkedni. Kötelessége a kérvényi bizottsághoz küldeni; joga van más bizottságokhoz is áttenni. A legkülönbözőbb természetű kérvényeknek egész sorozata van itt előttünk, s azért azoknak együttes elősorolása végén kérdezni a házat, hogy mit fog határozni, nem helyes. Mert a háznak nem egy kumulatív határozathozatalra van szüksége, hanem arra, hogy minden kérvény a maga tartalma és érdeme szerint intéztessék el. Nem is lehet ez máskép, mint ugy, hogy minden egyes 9*
