Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-414

44 kik. országos ülés 19üí április lk-én, csütörtökön. bérlőket a közalapítvány, a mint kifejezte magát egy izben, hizlalja, kimutatja, hogy kis parasztgazdák, mint közvetlen bérlők egyes parczellákért holdankint 70—80 koronát fizetnek, holott a községbeli kabátos emberek 32 koronát fizetnek és a tőszomszédságban lévő birtokrész bérlője, a ki a főtisztnek rokona, fizet 5—600 holdas birtokért holdankint 18 forintot. A t. képviselő ur ezen számadatoknál egy kissé önkényesen, hogy ne mondjam, tendencziózusan járt el. Mert a kisbirtokoknál a legnagyobb jövedelmezőségű birtokokat állította oda, ellenben a nagybirtokoknál a legolcsóbb bérletü, mert legkisebb jövedelmezőségű birtokokat állította ezekkel szembe. A tény az, hogy az a birtok, a hol a nép állítólag 70—80 kor. holdankinti haszonbért fizet, egy rendkívül dús. televényben gazdag erdőirtás, a mely kitesz 654 kat. holdat. Ez kétholdankint van parczellázva s ezért a nyilvános árverésen nem mint a képviselő ur mondja, 70, — a mely kivételesen egyes parczellákért jár csak — hanem holdankint 50 korona haszonbér éretik el. A másik, u. n. 100 holdas terület egy különálló birtoktest, — tulajdonképen 92 hold terület — és már 18 éven át mindig 6—6 évre adatott ki egy tagban, négyes nyomás betartása mellett. Mindenkor nyilvános árverésen történt ennek is a haszonbérbe adása és 38 koronánál magasabb bért ezekért elérni soha nem lehetett. A két szomszédos nagybérlőnek ez a terület odakínál tátott és mégsem voltak hajlandók még 38 kor. bért sem fizetni. A mi végül a harmadik birtokot illeti, a melyre a képviselő ur hivatkozott, ez először is nincs tőszomszédságban, hanem jó nagy távolságban van a Temes folyótól, talaja homokos agyag és messze van attól a termőképességtől, a melylyel a képviselő ur által előbb emiitett birtokrész bír. Ez a birtokrész a házi gazdálkodás kötelezettsége mellett lett bérbe adva és fizet a bérlő érte holdankint 19 koronát, egyúttal azonban az Összes állami adókat és közterheket viseli. Ez a bérlő, a kiről a képviselő ur azt mondja, hogy a főtisztnek rokona, a főtiszt veje elhalt fivérének az özvegye. (Derültség.) Hát valami közeli rokoni viszonynak ez nem mondható. Megjegyzem, hogy ezt a birtokot nem mint rokon, hanem mint a nyilvános árverésen legtöbbet ígérő ajánlattevő kapta meg, illetőleg tartotta meg mint régi bérlő továbbra is. Hogy egyébként a t. képviselő urnak a bérösszegekre vonatkozó adatai egy kissé czélzatosan voltak csoportosítva és ez által elhomályosítva a tényállás, azt igazolja az az egyszerű tény, hogy ha tekintetbe veszszük azt az 5500 kat. holdas birtokot, a mely a nép kezén van és ha az általuk fizetett bérösszeget átlagosan számítjuk, átlagosan ezen területre kat. holdankint 20 korona 80 fillér esik. Hogy tehát itt a kisgazdák és a nép túlságos bérrel volnának terhelve, azt nem lehet mondani. Hátra van még egy vád, a melyet a képviselő ur beszédében a főtiszttel szemben hangoztatott : hogy a nagybérlők búzát és tehenet szállítottak a buziási főtiszt udvarába. Erre vonatkozólag a vizsgálat szintén megállapította a tényállást, a mely abból áll, hogy ez a jelzett szállítmány, a mely tényleg beszállittatott a főtiszt udvarába, a főtisztnek zsoldföldjéről származott, a melyet megmívelés végett az egyik bérlőnek adott át. Tehát a főtiszt azzal, hogy a maga zsoldföldjét, a melylyel ő rendelkezik, albérletbe adta mívelés végett, semmi szabálytalanságot és futott dolgot nem követett el. Be ez az egy eset is tanúsítja, hogy az ilyen eljárás könnyen ad gyanúsításra okot és épen ezért ebből az alkalomból szigorúan el lett rendelve, hogy a közalapítványi tisztek tartózkodjanak attól, hogy a zsoldföldjeiket közalapítványi bérlőknek adják át művelés végett. Ezek azok a tények, a melyeket előbbi előzetes válaszom kiegészítéséül tartottam szükségesnek felhozni. Ha, a mint nem kétlem, a képviselő úr csak az igazságot keresi és nem akar elzárkózni az igazság elől, remélem, ezen felvilágosításaim megnyugtathatják őt annyiban, hogy interpellácziójára adott válaszomat tudomásul veheti. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Lendl Adolf kőjiviselő ur kíván szólani. Lendi Adolf: T. képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy röviden reflektálhassak a t. miniszter ur elmondott beszédére. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Mikor interpellácziómat előterjesztettem, az azt kisérő beszédemben különösen négy pontot emeltem ki, mely egymástól lényegesen különbözik. Először azt, hogy a kerületemben lévő közalapítványi birtokok nagy területe nagybérlőknek adatik bérbe, s hogy azután a nagybérlők azt részben kiadják albérletbe a parasztgazdáknak és pedig feles albérletbe oly feltételek mellett, melyek tényleg a népet rontják. Másodszor azt állítottam, hogy közvetlenül a népnek is adnak kisebb területeket a közalapítványi főtisztség részéről, de akkor oly magasra hajtják fel a bérleti összegeket, hogy a nép ezt meg nem köszöni. Harmadszor állítottam, hogy az a vizsgálat, a mely épen az én kérésemre lett elrendelve és körülbelül egy évvel ezelőtt Buziáson folyt, nincs befejezve, különösen egy pontra vonatkozólag. Negyedszer megemlítettem azt, hogy mivel ez a vizsgálat nincs befejezve és ez az egy'pont súlyos, ezért én ebben eltussolási szándékot látok. Ezek voltak akkori kisérő beszédem főpontjai. Az igen t. miniszter ur mostani felvilágosításai megfelelhetnek a tárgyiratokban foglalt adatoknak, meg vagyok győződve róla, hogy ő elébe igy terjesztették a dolgot, de a tényleges valóságnak bizony nem felelnek meg ezek az adatok. Méltóztassék megengedni, hogy ezekre vonatkozólag bővebben szóljak. (Halljuk ! a baloldalon.)