Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-413
US. országos ülés 1904 rűen a magyar középiskolák tanitási tervéből. kitűnik a^ból, hogy a gimnáziumban ugyancsak foglalkoznak német irodalommal. Szederkényi Nándor: De nem osztrákkal! (Felkiáltások a jobboldalon: Már megmagyarázta !) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Foglalkoznak a német irodalommal és pedig a VII. és VIII. osztályban hetenkint bárom-három órában, ott szerepelnek a tantervben az olvasmányok az irodalomtörténet tanításának alapjául, kisebb prózai és költői darabok, továbbá nagyobb klasszikus művek, pl. Lessingtől Minna von Barnbelm, Göthétől Herman n és Dorotbea, Schillertől Teli Vilmos. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem osztrákok! Felkiáltások a jobboldalon: Már mondta, hogy német!) Ott szerepelnek a tantervben: képek a német irodalomtörténetből. A magyar középiskolák hetedik és nyolczadik osztályában tanítják, a mint mondom, a német irodalomtörténetet lehetőleg olvasmányokkal összefüggésben, ilyen pl. a Niebeltingok énekének tartalma esetleg szemelvényekkel uj német nyelven. Továbbá a leghíresebb középkori mondák Artbus királyról, a Grál-monda. Továbbá a német irodalom fénykora: Lessing, Göthe, Schiller. Továbbá néhány XIX. századbeli költő, pl. Uhland, Heine, Lenau és Griílparzer. (Mozgás a szélsöbahldalon.) Ezek értetnek itt a helytelenül használt osztrák irók kifejezése alatt, a minek helyesen ugy kellene lennie, hogy német irók. Hiszen a magyar középiskolákban is foglalkoznak, és nagyon helyesen foglalkoznak, ezekkel az írókkal, a mi csak finomitólag hat a lelkületekre. Semmi szándék sincs arra nézve, hogy a fiatal embereket germanizálják, de szomorú is volna, hogyha érettségi vizsgát letett 18 éves fiatal emberek még germánizálni hagynák magukat. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ez a szándék nem áll fenn, és ha egyeseknél mégis megtörténik, — a mit kizártnak tartok — ugy azok nem érdemlik meg, hogy őket megsirassuk, (Igaz! Helyeslés a jobboldalon.) és erre csak azt mondom: hadd hulljon a férgese, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: A férges magyarból lesz az osztrák! Pap Zoltán: T. ház! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén kérek szót. A t. honvédelmi miniszter ur nekem az érdemleges választ nem adta meg. Ugy látszik, ez alkalommal, a mit pedig tőle megszoktunk, a szeget nem találta a fején, vagy nem akarta fején találni, (Ellenmondás a jobboldalon,) azért, mert áldatlan ügyet védelmezett hivatalból, nem lelkiismerete és meggyőződése szerint ebbeu az esetben. Az, hogy a germanizácziótól félünk a katonai akadémiákon, felszólalásomból egyáltalán nem volt kivehető. A mi kivehető volt. az a április 13-án, szerdán. 15 következő: Itt nem látok egyebet, mint a magyar nemzet arczulütését, megaláztatását. (Zajos ellenmondás a jobboldalon.) A t. honvédelmi miniszter ur, ugy látszik, azt a leczkét nem jól tudja, a mit odaát adtak fel, vagy talán ő sem tudja, hogy az osztrák irodalom kifejezés itt nem véletlen, hanem tendencziózusan meg akarják csinálni azt a fából vaskarikát, az osztrák irodalmat, a mely nem létezik. Tehát nem az az én kifogásom, hogy a német irodalmat ne ismerjék, és hiába hivja fel a miniszter ur tanúbizonyságul közoktatási törvényünket, hiszen lépten-nyomon fogja hallani, a költségvetési vitánál különösen, hogy legnagyobb panaszunk épen a közoktatásügyi törvény ellen irányul. Itt van Olay Lajos t. barátom, a ki az obstrukcziót leszerelni ígérte arra az esetre is, ha nem kaphatunk a hadügyi téren vívmányokat, mihelyt a közoktatás reformja olykép lép életbe, hogy a közoktatás nyelve minden téren a magyar lesz és a magyar állam szuverenitása e tekintetben is érvényesül. Majd a közoktatásügyi törvény revíziójánál megköveteljük e tekintetben az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur intézkedését és azt hiszszük, hogy ezt a czélt elérhetjük. A Bach-korszakból maradt tanrendet hiába hozza fel a miniszter ur bizonyságul, mert a nemzet megaláztatását és sérelmét ezzel el nem oszlathatja. Ha a német irodalmat tanítják, helye volna a magyar irodalomnak is, vagy vegyék be a világirodalmat, a mely még nagyobb műveltséget ad. De a t. honvédelmi miniszter ur elszólta magát, mikor azt mondta, hogy a bécsújhelyi akadémiában a legnagyobb rendfokozatra igényt tartó ifjakat kell kiképezni. Tehát a legnagyobb rendfokozatra csak akkor érdemesek, ha az osztrák irodalmat tanulják. (Zaj és ellenmondás jobbfelöl.) Ez ellen tiltakozunk, ezt nem fogjuk tűrni, ezt a jövendőbeli vizsgálati feltételekből tessék kitörölni és intézkedjék a kormány az iránt, hogy a közoktatásügyi kormányhoz tartozzanak ezen megállapítások és a magyar állam tekintélyének itt is érvény szereztessék. (Helyeslés balfelöl.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Bocsánatot kérek, hogy ezen ügygyei ismét röviden foglalkozom, de nem hagyhatom szó nélkül azt a szemrehányást, mintha én Bécsből leczkét kaptam volna. Ezt a feltevést és kifejezést a leghatározottabban visszautasítom. (Helyeslés jobb felöl.) Egy magyar felelős miniszterről ne méltóztassanak ilyent feltételezni. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Azt állítja a t. képviselő ur, hogy tendencziózusan van az »osztrák« kifejezés a felvételi feltételek közé felvéve. Hát én hamar bebizonyítom, hogy ez nem áll, az által, hogy Ígérem, hogy ezen kifejezés: »osztrák«, át lesz változtatva »német«-re. (Helyeslés jobb felöl. Felkiáltások a szélsöbahldalon: Magyarra!) Ez volt a sérelme a t. képviselő urnak, hát egyebet nem
