Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-418
4ÍS. országos ülés 190b április 19-én, kedden. 141 tározati javaslatát, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a határozati javaslatot elfogadják, sziveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház e szerint a határozati javaslatot el nem fogadja. Következik Buzáth Ferencz képviselő ur határozati javaslata. Kérdem a házat: elfogadja-e Buzáth képviselő urnak határozati javaslatát, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik Buzáth képviselő ur határozati javaslalat elfogadják, sziveskedjenek felállani, (Megtörténik.) Kisebbség. E szerint a ház a határozati javaslatát el nem fogadta. A törvényjavaslat ezzel általánosságban elfogadva lévén, következik a részletes tárgyalás, és pedig először a czim. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Kivan valaki hozzászólani? Szalay László: T. képviselőház! Én a czimhez kívánok nagyon röviden hozzászólni. Ezt a kifejezést : »vármegyei alkalmazottak«, szerencsésnek nem tartom, mert nem tartom helyesnek, hogy egy gyűjtőnévvel jelöltessenek meg a tiszti-, kezelő-, segéd- és szolgaszemélyzet tagjai. Bátor volnék tehát indítványozni, hogy az » alkalmazottak « szó a törvényjavaslat cziméből kihagyassék és akkor ez lenne a törvényjavaslat czime: » Törvényjavaslat a vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet illetményeinek szabályozásáról.* (Helyeslés balfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Én azt gondolom, hogy a ki hasonló tárgyú törvényeinket forgatja, rá fog jönni arra, hogy valóban czélszerű egy gyüjtőkifejezést megállapítani, a mely a tisztviselőkre, a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetre együttesen legyen alkalmazható. Magában ezen törvényben is az »alkalmazottak « kifejezés, kontradistingválva a tiszteletbeli tisztviselőkkel szemben, több helyen előfordul és azt hiszem, czélszerű ezt igy megállapítani és törvényeinkbe belevinni. E tekintetben az első lépést, gondolom, az a törvényjavaslat tette, a mely az állami tisztviselőknek megadandó pótlékról szól, a hol szintén az ^alkalmazottak* gyűjtőnév alá foglaltuk őket. Én azt hiszem, hogy czélszerű lesz a kifejezést megtartani adminisztrativjogi terminológiánkban. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Nem kíván senki hozzászólni ? Ha nem, a vitát bezárom. A kérdés az: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat czimét, szemben azzal a módositványnyal, a melyet Szalay László képviselő ur tett ? Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a törvényjavaslat czimét elfogadják ^eredeti szövegében, sziveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslat czimét eredeti szövegében fogadja el és ezt határozatkép kimondom. Következik az 1. §. Dedovics György jegyző (olvassa az 1. §-t). Rátkay Lászlő jegyző: Gróf Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Legyen szabad egész röviden egy tiszteletteljes indítványt benyújtanom ezen szakaszhoz, illetve az ezen szakaszszal kapcsolatban álló és ennek kiegészítő részét képező kimutatáshoz. Szerintem a tisztviselők beosztása, ugy a mint van, nagyjában megfelel a czélnak. Csupán egy kifogásom van, a mely vonatkozik a vármegyei főorvosok klasszifikácziójära. A mig ugyanis a törvényjavaslat az összes főbb tisztviselőket, a kiket a megyéknél hivatali főnökökszoktak nevezni, a VII. rangosztályba sorozza, addig a megyei főorvosok a VIII. rangosztályba soroztatnak, (Egy hang a jobboldalon: Ezek külön is keresnek!) Azt mondja t. képviselőtársam, hogy külön is keresnek. De igen téved t. képviselőtársam, ha azt hiszi, hogy nagyjában az egész országra kiterjedőleg a vármegyei főorvosoknak valami igen nagy praxisuk lesz. Ma sincs, de annál inkább szükségesnek tartom ezeknek a VII. osztályba való sorozását, mert a közigazgatásnak folytonos fejlesztésével, a melynek keretében — hiszen látjuk is a törvényekbea az erre irányuló tendencziát — a közegészségügyre mindig nagyobb figyelem fordittatik, a főorvosoknak hivatalos működési köre is mindig inkább fejlődni fog, ugy hogy a magánpraxisra mindig kevesebb és kevesebb alkalom lesz. T. ház. én elismerem, hogy lehet argumentálni a javaslatnak ezen eredeti propozicziója mellett, de még az esetben is, ha nem méltóztatnék elfogadni benyújtandó indítványomat, vissza fogok rá térni az 5. §-nál, a hol megfelelő korrektivumról lehetne gondoskodni. Az én indítványom ugy szól, hogy a kimutatás második sorában a VII. fizetési osztálynál ezen szavak: »főügyész és főszolgabíró« közé iktattassák »a főorvos.« Ha ezt el nem méltóztatnak fogadni igy, a hogy benyújtottam, akkor maradhatna az 5. §. változatlanul, s akkor a főorvosok valamennyien direkte a VII. fizetési osztályba sorozta tnának. Azonban egy másik megoldás is képzelhető, a mely az államnak valóban igen csekély megterheltetésével járna és én megvallom, ezzel is megelégedném. Ez vonatkozik arra, hogy az 5. §. odamódosittassék, hogy azon kedvezmény, a melyet a t. kormány javaslata a főszolgabírókra nézve proponál, hogy t. i. 15 évi kiváló szolgálat után megfelelő előterjesztés alapján a VII. fizetési rangosztályba előléphessenek, a főorvosokra is kiterjesztessék. Én azt hiszem, ez teljesen móltányos. De mig igy a főszolgabírónak megvan a lehetősége, hogy előlépjen, a VII. fizetési osztályba besorozott tisztviselőknek szintén megvan a lehetősége, hogy belekerüljenek az alispáni állásba: addig a főorvosokra nézve a főorvosi állás elnyerésével feltétlenül vége szakad az előléptetésnek. Minden más ilyenféle törvényben azon állásokra, a hol véglegesen megszűnik az elő-