Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-418

4ÍS. országos ülés 190b április 19-én, kedden. 141 tározati javaslatát, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a határozati javaslatot elfogadják, sziveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház e sze­rint a határozati javaslatot el nem fogadja. Következik Buzáth Ferencz képviselő ur határozati javaslata. Kérdem a házat: elfogadja-e Buzáth képviselő urnak határozati javaslatát, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik Buzáth képviselő ur határozati javaslalat elfogadják, sziveskedjenek felállani, (Megtörténik.) Kisebbség. E szerint a ház a határozati javaslatát el nem fogadta. A törvényjavaslat ezzel általánosságban el­fogadva lévén, következik a részletes tárgyalás, és pedig először a czim. Dedovics György jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét). Elnök: Kivan valaki hozzászólani? Szalay László: T. képviselőház! Én a czim­hez kívánok nagyon röviden hozzászólni. Ezt a kifejezést : »vármegyei alkalmazottak«, szeren­csésnek nem tartom, mert nem tartom helyes­nek, hogy egy gyűjtőnévvel jelöltessenek meg a tiszti-, kezelő-, segéd- és szolgaszemélyzet tag­jai. Bátor volnék tehát indítványozni, hogy az » alkalmazottak « szó a törvényjavaslat cziméből kihagyassék és akkor ez lenne a törvényjavaslat czime: » Törvényjavaslat a vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet illetményei­nek szabályozásáról.* (Helyeslés balfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselő­ház ! Én azt gondolom, hogy a ki hasonló tár­gyú törvényeinket forgatja, rá fog jönni arra, hogy valóban czélszerű egy gyüjtőkifejezést meg­állapítani, a mely a tisztviselőkre, a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetre együttesen legyen alkalmazható. Magában ezen törvényben is az »alkalmazottak « kifejezés, kontradistingválva a tiszteletbeli tisztviselőkkel szemben, több helyen előfordul és azt hiszem, czélszerű ezt igy meg­állapítani és törvényeinkbe belevinni. E tekintet­ben az első lépést, gondolom, az a törvényjavas­lat tette, a mely az állami tisztviselőknek meg­adandó pótlékról szól, a hol szintén az ^alkal­mazottak* gyűjtőnév alá foglaltuk őket. Én azt hiszem, hogy czélszerű lesz a kifejezést megtar­tani adminisztrativjogi terminológiánkban. (He­lyeslés jobbfelöl.) Elnök: Nem kíván senki hozzászólni ? Ha nem, a vitát bezárom. A kérdés az: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat czimét, szemben azzal a módositványnyal, a melyet Szalay László kép­viselő ur tett ? Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a törvényjavaslat czimét elfogadják ^eredeti szövegében, sziveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslat czimét eredeti szövegé­ben fogadja el és ezt határozatkép kimondom. Következik az 1. §. Dedovics György jegyző (olvassa az 1. §-t). Rátkay Lászlő jegyző: Gróf Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Legyen szabad egész röviden egy tiszteletteljes indítványt benyújtanom ezen szakaszhoz, illetve az ezen szakaszszal kapcsolatban álló és ennek kiegészítő részét képező kimutatáshoz. Szerintem a tisztviselők beosztása, ugy a mint van, nagyjában megfelel a czélnak. Csupán egy kifogásom van, a mely vonatkozik a vár­megyei főorvosok klasszifikácziójära. A mig ugyanis a törvényjavaslat az összes főbb tiszt­viselőket, a kiket a megyéknél hivatali főnökök­szoktak nevezni, a VII. rangosztályba sorozza, addig a megyei főorvosok a VIII. rangosztályba soroztatnak, (Egy hang a jobboldalon: Ezek külön is keresnek!) Azt mondja t. képviselő­társam, hogy külön is keresnek. De igen téved t. képviselőtársam, ha azt hiszi, hogy nagyjában az egész országra kiterjedőleg a vármegyei fő­orvosoknak valami igen nagy praxisuk lesz. Ma sincs, de annál inkább szükségesnek tartom ezeknek a VII. osztályba való sorozását, mert a közigazgatásnak folytonos fejlesztésével, a mely­nek keretében — hiszen látjuk is a törvények­bea az erre irányuló tendencziát — a köz­egészségügyre mindig nagyobb figyelem fordit­tatik, a főorvosoknak hivatalos működési köre is mindig inkább fejlődni fog, ugy hogy a magán­praxisra mindig kevesebb és kevesebb alkalom lesz. T. ház. én elismerem, hogy lehet argumen­tálni a javaslatnak ezen eredeti propozicziója mellett, de még az esetben is, ha nem méltóz­tatnék elfogadni benyújtandó indítványomat, vissza fogok rá térni az 5. §-nál, a hol meg­felelő korrektivumról lehetne gondoskodni. Az én indítványom ugy szól, hogy a kimutatás második sorában a VII. fizetési osztálynál ezen szavak: »főügyész és főszolgabíró« közé iktattassák »a főorvos.« Ha ezt el nem méltóztatnak fogadni igy, a hogy benyújtottam, akkor maradhatna az 5. §. változatlanul, s akkor a főorvosok valamennyien direkte a VII. fizetési osztályba sorozta tnának. Azonban egy másik megoldás is képzelhető, a mely az államnak valóban igen csekély meg­terheltetésével járna és én megvallom, ezzel is megelégedném. Ez vonatkozik arra, hogy az 5. §. odamódosittassék, hogy azon kedvezmény, a melyet a t. kormány javaslata a főszolga­bírókra nézve proponál, hogy t. i. 15 évi ki­váló szolgálat után megfelelő előterjesztés alap­ján a VII. fizetési rangosztályba előléphessenek, a főorvosokra is kiterjesztessék. Én azt hiszem, ez teljesen móltányos. De mig igy a főszolga­bírónak megvan a lehetősége, hogy előlépjen, a VII. fizetési osztályba besorozott tisztviselőknek szintén megvan a lehetősége, hogy belekerülje­nek az alispáni állásba: addig a főorvosokra nézve a főorvosi állás elnyerésével feltétlenül vége szakad az előléptetésnek. Minden más ilyenféle törvényben azon állásokra, a hol véglegesen megszűnik az elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom