Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-416

ííG. országos ülés Í90í április ífí-án, szombaton. 103 abból megélhetnek és igy azután előléptetésük után jobb javadalmazáshoz jutván, fizetésükből, mert kétségtelen, hogy a felsőbb fokozatokban jobb fizetések vannak, tisztességesen megélhetnek. Más oldalról bizonyos az, hogy ha az állami tisztviselők fizetését az egész vonalon rendezzük, és hogyha szó van a közigazgatási tisztviselők fizetésének rendezéséről is, nem lehet ezeknek fizetésrendezését más elvek szerint megoldani, mint az állami tisztviselőkét. Mert, t. képviselőház, akár tekintjük a közigazgatási tisztviselők hatáskörébe került ügyeknek fontosságát, akár azt a hatáskört, a melyet e tisztviselők betölteni hivatottak és melynek betöltése ugyanazt a kvalifikácziót igényli, mint az állami tisztviselők hivatásának betöltése: be kell látnunk, hogy nem lenne igazságos, ha a megyei tisztviselők fizetését nem rendeznők az állami tisztviselők rangosztályainak megfelelőleg. Hát, t. képviselőház, erre annyival is inkább szükség van, mert kétségtelen, hogy a megyei tisztviselők fizetésének emelése folytán a közigazgatás helyzete is javulni fog, mert hiába, a mai közigazgatás nem áll azon a magas nivón, melyet tőle elvárhatunk. És ez, t. képviselőház, nem annyira a tisztviselők hibájából származik, mint inkább azon körülményből, hogy a megyei tiszti állásokra az ifjak nem szívesen pályáztak eddig, egyrészt azért, mert ez állásokhoz igen nehezen tudtak hozzájutni, más oldalról pedig az előmenetel nagy nehézségekkel volt összekötve, s azonkívül munkaképtelenség esetében igen csekély nyugdíj biztosíttatott családjuknak, A tehetségesebb ifjak tehát inkább mentek állami szolgálatba, mert itt gyorsabb előmenetelt tehettek, azonkívül jobb javadalmazása állásokba juthattak és családjuknak nagyobb nyugdijat biztosíthattak. Ha már most, t. képviselőház, a megyei tisztviselőknek ugyanazt a fizetést fogjuk megadni, mint az állami tisztviselőknek, az ifjak ép ugy fognak a megyei tisztviselői pályára menni, és ezzel mindenesetre a megyei tisztviselők kvalifikácziója nagy mérvben emelkedni fog, a mi csak a közigazgatás javára fog válni. Azonban a fizetésemelés magában véve még nem elegendő a jó közigazgatás biztosítására. Szükséges mindtn körülmények között, hogy a tisztviselőnek szabadsága minden tekintetben biztosíttassák, tehát szükséges a szolgálati pragmatika behozatala. (Helyeslés a baloldalon.) Szükséges továbbá, hogy fegyelmi ügyekben önálló, független bíróság ítélkezzék, ne ugy, mint most, a mikor a tisztviselő sok tekintetben ki van téve a felsőbbség önkényének, sőt mondhatni, még visszaélésének is, s igen gyakran mellékkörülmények döntenek a tisztviselőnek jövő sorsa felett. (Igazi Ugy van! a baloldalon.) De, t. ház, még egy fontos körülmény van, a melyre a t. ház figyelmét felhívni óhajtom, (Halljuk! Halljuk!) és ez az, hogyha már egyszer belementünk a tisztviselői fizetések rendezésébe, és igy a megyei tisztviselő fizetésének rendezésébe is, és hogyha már az állam ilyen nagy áldozatot hoz: akkor mindenesetre oda kell törekednünk, hogy ez a tisztviselő minden tekintetben hivatalának éljen, s ennélfogva a tisztviselőkről szóló ösäzeférhetlenségi törvény megalkotását elkerülhetlen szükségnek tekintem. (Helyeslés a baloldalon.) Szükséges ez pedig, t. ház, leginkább a megyei tisztviselőkre nézve. Mert hiszen eddig — miután az a megyei tisztviselő olyan csekély dotáczióban részesült — kifogásolni sem lehetett azt, hogyha egyúttal alkalmat vett magának, épen fentartására való tekintetből, arra, hogy mindenféle mellékkeresetet vállaljon el és mellékhivatalokat töltsön be. Mert, fájdalom, elmúlt az az idő, a mikor a megyéknél az állások csak tiszteletbeli állások voltak; ma a megyei állások hivatali állásokká, kenyérkereseti forrássá váltak. Más oldalról bizonyos az is, hogyha a tisztviselőknek tisztességes megélhetéséről gondoskodunk, akkor nem volna a jövőre nézve megengedhető, hogy a tisztviselők magántevékenységet olyan korlátlanul folytathassanak, mint ez eddig történt. Eddig, épen az általam említett körülményekre való tekintetből a megyei szabályrendeletek bizonyos szabadságot biztosítottak a tisztviselőknek, de a jövőre nézve, egyrészt épen a hivatali állás méltóságának megóvása végett, másrészt pedig azért, hogy az a hivatalnok minden munkaidejét és erejét hivatalának szentelje. m:mdora, elkerülhetetlenül szükséges a tisztviselői összeférhetlenségi törvénynek megalkotása. (Helyeslés a baloldalon.) Én már a bizottságban felvetettem ezt az eszmét, és akkor az igen t. miniszterelnök ur, mint belügyminiszter ezt a felfogást nem osztotta és azt mondotta, hogy a megyék szabályrendeletileg gondoskodjanak a tisztviselőknek összeférhetetlenségéről. Mindaddig, a mig a megyéknél a tisztviselőkre nézve különböző fizetések voltak megállapítva, addig lehetett arról szó. hogy a megyék erre való tekintetből tisztviselőik ezen ügyét szabályrendeletileg állapitsák meg, minthogy azonban ezen törvényjavaslat szerint most már az összes megyékre nézve egységessé lesznek téve a tisztviselői fizetések, a jövőre nézve nem volna megengedhető, hogy a megyékre bizzuk azt, hogy az illető megye tisztviselőjének szabadságát a maga belátása szerint írja körül, mert ez a tisztviselők sérelmével fog járni. Mert míg az egyik megyében több jogot fognak a tisztviselőknek engedni, addig a másik megyében ezt a jogot jobban fogják korlátozni. A tisztviselők mindenesetre nem fogják jó szemmel nézni azt, hogy például az egyik megyében megengedik azt, hogy az a megyei tiszti ügyész magángyakorlatot is folytasson, mig a másik megyében egyenesen hivatali állásának betöltésére van szorítva, vagy hogyha az egyik megyében megkövetelik, hogy az a járásorvos, a kinek fizetése most majdnem