Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-416
96 h!6. országos ülés 1904- április 16-án, szombaton. resztülvitele által a magyar képviselőház miként fog megalakulni, (Halljuk! Halljuk!) Számitásom alapjául veszem, hogy hazánk területén •— Horvátország figyelmen kívül hagyásával — a magyarul tudók összes száma 10,036.249. Ezen összeg elosztva a választókerületek hozzávetőleges számával, négyszázzal, az osztalékot képező 25,000 lélek képezné az országos átlagszámot, a mennyiből álló magyarul tudó lakosságot egy-egy törvényhatóság területén megilletne a képviselőküldetési jog. (Halljuk! Halljuk !) A törvényhatósági tagozatot, a közigazgatási jogterületet a magyarul tudó összes lakosság számának alapul vétele mellett olykép veszem fel a kerületi beosztás közbenső területéül, hogy minden egyes törvényhatóság még abban az esetben is birjon a törvényhozásban külön képviseltetési joggal, vagyis még abban az esetben is külön választókerületet képezzen, ha a törvényhatóság egész területén lévő magyarul tudó összes lakosság száma sem ütné meg az országos átlagszámot; másrészt pedig minden olyan törvényhatóság területén, mely ezen elv keresztülvitele folytán egynél több képviselőt lenne jogosult a törvényhozásba küldeni, az egyes választókerületeket a községek olyan csoportosítása mellett tartom megalkotandónak, hogy az egész törvényhatóság területén lévő magyarul tudó lakosság teljesen egyenlő mértékben legyen felosztva az egyes választókerületekben. Vagyis, ha például egy megyei törvényhatóság áll 200.000 lakosból s ebből 100.000 a magyarul tudó, 100.000 pedig a magyarul nem tudó lakos, ugy a törvényhatóság területén a 100.000 magyarul tudó összes szám arányában alkotandó 4 választókerületben a községek olykép csoportositandók, hogy mindegyik kerület 25.000 magyarul tudó és 25.000 magyarul nem tudó lakost számláló község választópolgáraiból alakittassék meg. (Helyeslés a haloldalon.) Előre bocsátom még, hogy a megyei törvényhatóságok közül Árva, Besztercze-Naszód, Fogaras, Liptó, Sáros, Szeben, Trencsén, Turócz ós Zólyom vármegyék azok, a melyekben a magyarul tudók Összes száma nem éri el az ezen számítás szerinti átlagot, és jelzem azt is, hogy a választókerületek számának törvényhatőságonkint történő beosztásánál 25.000 magyarul tudó összes lakosságot olykép veszek fel, hogy a hol 10.000 lélekszámmal nagyobb az osztási maradék, ott, már a jövő fejlődésre való tekintettel is, felveszem még egy választókerület alakítását. (Halljuk! Halljuk!) Budapest székesfővárosnál ellenben számításomnál eltérek a felállított elvnek egész következetességgel való keresztülvitelétől. A főváros ugyanis 27 kerületet képezne; figyelemmel vagyok azonban arra, hogy Budapest székesfőváros érdekeinek voltaképen nem annyi képviselője van a parlamentben,^ mint a hány választókerületet képez a főváros. Én legalább azt tartom, hogy Budapest érdekeit mindannyian éber figyelemmel kisérjük, hiszen hazánk fővárosa mindannyiunknak szemünk fénye és a vidéknek egyetlen képviselője sincs, a ki féltékeny szemmel nézné a főváros fejlődését és hasznos intézményekben való gyarapodását ; (Ugy van! a szélsobaloldalon.) de ettől eltekintve, látjuk, hogy a vidéki kerületek mily nagy számmal küldenek budapesti, fővárosi lakosokat képviselőkül, a kik pártkülönbség nélkül mindannyian, úgyis mint idevaló születésűek, úgyis mint itteni állandó lakosok, sőt részben a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjai, ha ennek szüksége felmerül, époly kötelességtudással munkálkodnak a főváros érdekei megvédésében, mintha csak valamely fővárosi választókerületnek volnának képviselői. Ezen indokok alapján az általános népesség alapján kiszámított országos átlagszám alkalmazásával 14 kerületet vettem fel a jelenlegi 9 helyett. (Helyeslés balfelöl) Ezen számítási művelet eredménye 407 kerület, a mely törvényhatóságonkint a következőleg oszlik meg. (Halijuh! Halljuk!) Abauj-Torna vármegye 126.4G3 magyarul tudó lakos arányában képezne 5 választókerületet. Alsó-Fehér vármegye Abrudbánya, Gyulafejérvár és Vízakna városokkal 48.455 magyarul tudó lakos arányában képezne 2 választókerületet. Arad vármegye 103.455 magyarul tudó lakos arányában képezne 4 választókerületet. Árva vármegyében a magyarul tudók összes száma 4792. Mint külön törvényhatóság képezne egy választókerületet. Bács-Bodrog vármegye Zenta várossal 312.808 magyarul tudó lakos arányában képezne 13 választókerületet. Baranya vármegye 196.949 magyarul tudó lakos arányában képezne 8 választókerületet. Bars vármegye Körmöczbányával 68.761 magyarul tudó lakos arányában képezne 3 válasz tóker ületet. Békés vármegye Békés, Csaba, Gyula és Szarvas városokkal 249.638 magyarul tudó lakos arányában képezne 10 választókerületet, Bereg vármegye 115.275 magyarul tudó lakos arányában képezne 5 választókerületet. Besztercze-Naszód vármegyében a magyarul tudó lakosság összes száma 16.009. Mint külön törvényhatóság képezne 1 választókerületet. Bihar vármegye 321.811 magyarul tudó lakos arányában képezne 13 választókerületet. Borsod vármegye Miskolcz várossal 252.990 magyarul tudó lakos arányában képezne 10 választókerületet. Brassó vármegye Brassó várossal 49.764 magyarul tudó lakos arányában képezne 2 választókerületet. Csanád vármegye Makó várossal 120.566 magyarul tudó lakos arányában képezne 5 választókerületet.
