Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-416

94 416. országos ülés 1904 április 16-án, szombaton. teljes liberalizmussal kellene eljárni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A teljes kort elért, szellemi és morális képtelenség által nem korlátozott minden magyar állampolgárnak megadni kellene a szavazati jogot. Az általános, közvetlen szavazati jog az, melynek behozatalát a demokráczia és a közszabadsági jogok nevében a mi ezeréves alkotmányos államunkban időszerűnek tartom, Igazságos dolognak tartom, hogy mindenki, a ki munkájával, legyen az magasabb értelmi vagy napszámosi fizikai munka, a nemzeti munkához és ezzel az állami élet featartáaákoz hozzájárul, részesedjék közjogi jogosítványokban is. Számot vetek azonban azzal a ténynyel, hogy igen sokan az általános szavazati jognak átmenet nélküli behozatalát esetleg veszélythozónak, mint mondani szokták, sötétbe való ugrásnak tekintik és ezen vélemény figyelembevételével az átmeneti rendezés módjául azt a megoldást ajánlom és indítványozom, hogy a választói jogosaltság kérdése helyeztessék a közpolgári kötelességek teljesítésének jogalapjára, vagyis állapíttassák meg, hogy minden teljeskoru polgár, a ki állami egyenes adó fizetése vagy a hadkötelezettség teljesítése által az állam terheiben részes, illetve az állam életének fentartásához és védelméhez hozzájárul, részese legyen a jognak, mely által a törvényhozótestület megalakításába és ez által a közügyek intézésébe szavazatával befolyhat. Szinte szükségtelennek tartom sok beszéddel indokolni a választói jognak ilyen elvek alapján történő kiterjesztését, az aktív választói jognak ezen alapra fektetését. Lehetetlennek tartom, hogy minden elfogulatlan politikus helyesnek, igazságosnak, czélszerünek, sőt egyenesen mellőzhetlenül szükségesnek ne tartsa annak a jogelvnek megvalósítását, mely a jogok és kötelességek egyensúlyában birja forrását. A ki vagyona és jövedelme egy részét átadja, átszolgáltatja a szerves egésznek, az államnak, hogy az állami feladatok megvalósítására szükséges kiadások abból fedeztessenek ; a ki válságos időben saját személyével, testével, vérével védi az államot, az államterület épségét, biztosítja a belbékét és nyugalmat: azt nem lehet elzárni attól, hogy jogokkal birjon és befolyást gyakoroljon az ő hozzájárulásával fentartott és általa védett állam ügyeinek intézésére. Pap Zoltán: A ki jó katonának, legyen jó szavazónak! Kelemen Béla: Az állampolgári jog kötelezettségekkel jár; viszont az állampolgári kötelezettségek teljesítése a politikai jogok gyakorlásának képesítettségével kell hogy összekötve legyen. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nem szabad állampolgár, hanem jobbágy, jog nélküli alattvaló az, a kire csak a kötelességek teljesítése háramlik, az állami hatalom gyakorlásában való résztvételtől pedig eltiltva, abból kizárva, attól megfosztva van. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) A munkásosztálynak az alkotmány sánczaiba való bevétele is ennél a törvényjavaslatnál kell hogy megoldást találjon. Azokat a kellő személyi garancziákat, melyekre a t. miniszterelnök ur súlyt helyez, nem csupán a nagyipari munkában és a gyárakban huzamosabb idő óta alkalmaztatásban lehet feltalálni. Már az által, hogy a választói névjegyzékbe felvétetnek azok, a kik védkötelezettségi viszonyban állanak, megtörténik az arravaló, kiválóbb munkásoknak szelekcziója, ennek kiegészítéséül, tekintve, hogy még mindig tekintélyes része a teljeskoru polgárságnak az, a mely 300 frt jövedelemmel nem birván, adót nem fizet, katonai szolgálatra pedig esetleg alkalmatlan volt, ennél a kontingensnél az egyéni tulajdonság biztos garancziáját ott keresem, hogy ezekre nézve az értelmi czenzust állitom fel, és mert a munkásosztálynál is nagy súlyt kell fektetni arra, hogy a haza hű fiai részesittessenek polgári jogok élvezetében, a ezenzusnak azt a mértékét tartom felállitandónak, hogy, adófizetésre és hadkötelezettségi viszonyra tekintet nélkül, választó lehessen minden teljeskoru polgár, a ki magyarul irni és olvasni tud. Ezekben kívántam indokolni indítványom első pontját s ezek alapján tartom törvényhozásilag niegállapitandónak, hogy választói joggal birjon: 1. minden teljeskoru állampolgár, a ki vagyona vagy jövedelme után állami egyenesadót fizet; 2. minden teljeskoru állampolgár, a ki a fegyveres erő sorhadánál tényleges szolgálati kötelezettségének eleget tett és jelenleg mint tartalékos, póttartalékos, szabadságolt állományú vagy szolgálaton kivüli viszonyban lévő katona védkötelezettség, avagy mint I. és II. osztályú népfelkelő népfelkelési kötelezettség alatt áll; 3. minden teljeskoru állampolgár, a ki magyarul irni és olvasni tud. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Áttérve indítványom második pontjára, hogy t. i. a kerületi központokban való szavaztatás rendszerének mellőzésével hozassák be a községenkint, illetve körjegyzőségenkint történő szavazás módja, örvendetes tényként kívánom megállapítani azt, hogy a választókerületek beosztása kérdésénél abban a tekintetben úgyszólván nincs is vita és nézeteltérés, hogy szakítani kell a központokban való szavaztatás rendszerével és behozni kell a községenkénti választást, ugy miként ez jelenleg a községi elöljáróságok választásánál behozva van. A választói jognak széles mederben kiterjesztése által már eo ipso lehetetlenné van téve a kerülethez tartozó összes polgároknak egy helyen és egy időben szavaztatása és az által, hogy minden polgár otthon, saját községében, a községházánál gyakorolja politikai jogait, kiküszöbölve lesz az a végtelen sok anomália, mely jelenleg napirenden van; legyen elegendő rá-