Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-396

396. országos ülés 190í márczius 8-án, kedden. 69 Hellébronth Géza, Heltai Ferencé, Hentaller Lajos, Hieronymi Károly, Hubert Károly, Hock János, Hodossy Imre, Hollaky Imre, Horváth Dezső, Horváth Gyula, Illyés Bálint, b. Inkey József, Issekutz Győző, Ivánka Oszkár, Jakabffy Imre, Jankovich Béla, Jékey Zsigmond, Jovanovics István, Justh Ferencz, Justh Gyula, Josipovich Imre, Katona Mór, Kabos Ferencz, Kapotsfy Jenő, gr. Karátsonyi Aladár, gr. Karátsonyi Jenő, Kállay Lipót, Károlyi Antal, gr. Károlyi Sándor, Kecskéméthy Ferencz, Keczer Miklós, gr. Keglevich Gyula, Kelemen Béla, Kende Péter, Kiss Emil, Kiss Ernő, Kiss Pál, Klobusiczky János, Kobek István, Kollár Márton, Koller Tivadar, Komjáthy Béla, Konkoly-Thege Miklós, Kossuth Ferencz, Kovács Gyula, Kovács Pál, Krasznay Ferencz, Kubina József, Kolosi József, gr. Khuen-Héder vár g Károly, Konkoly-Thege Sándor, Kiss Oszkár, Koszovacz Fridolin, Krajcsovics Sándor, Latinovits Géza, Láng Lajos, Lázár György, Lázár Menyhért, Leszkay Gyula, Lónyay Géza, Luby Béla, Luby Géza, Lukáts Gyula, Luppa Péter, Lurtz Károly, Madarász Imre, Madarász József, Mokkái Zsigmond, Malatinszky György, b. Manaszy-Barcó György, Marjay Péter, Mayer Károly, Meszlény __ Pál, Mezőssy Béla, Mihályi Péter, Miklós Ödön, Miksa Imre, Mikszáth Kálmán, Molnár Ákos, Molnár János, Molnár Károly, Mukits Simon, Makszimovics Milán, Martinecz Ignácz, Masics Illés, Mikelics Czirűl, Nagy Ferencz, Nedeczey János, Neményi Ambrus, Nosz Gyula, Nóvák József, Nedélykovics Tivadar, Nemcsics Ede, Oberth Károly, Okolicsányi László. Olay Lajos, Osztrohiczky Miklós, Óváry Ferencz. Elnök: T. ház! A szavazás eredménye a következő: 447 igazolt képviselő közül az elnök nem szavazott, igen-nel szavazott 18, nem-mel 110, távol volt 318 képviselő, s ekként 92 szótöbbséggel nem teljesítette a ház Eitner Zsigmond képviselőnek azon kérelmét, hogy a házszabályok 207. §-a alapján szólhasson. Mivel az idő előrehaladt és a tegnap hozott határozat értelmében Benedek János képviselő urnak még joga van arra, hogy egy sürgős interpellácziót előterjeszszen, indítványozom, hogy a tanácskozást szakítsuk meg. (Helyeslés jobbfelöl.) Mielőtt áttérnénk az interpelláczióra, a holnapi napirendre nézve két előterjesztésem van. Az elsőt a 197. §, alapján teszem, és abból áll, hogy gróf Tisza István a múltkor bejelentett és a ház tagjai közt nyomtatásban szétosztott indítványának megokolása tűzessék a holnapi ülés napirendjére. Hozzájárul a ház? (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Polónyi Géza : T. ház! Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy a házszabályok 197. §-a világosan azt mondja, hogy e kérdésben a ház vita nélkül egyszerű szavazással dönt. Polónyi Géza: Elsősorban a házszabályokra való hivatkozással kérek néhány szót. Távol áll tőlem az a szándék, bár joggal tehetném, hogy a t. elnök úrral a felett bocsátkozzam vitába, vájjon a 197. §. végső bekezdésének idevonatkozó rendelkezését helyesen alkalmazza-e vagy nem, mivel ezen szakasz is kétségtelenül megmondja, hogy az a tétel, mely szerint vita nélkül időt tüz a képviselőház egy benyújtott indítványnak a megokolására, csak akkor áll, ha az indítványnak az inditványkönyvbe való bejegyzésekor, a mi egyúttal bejelentésnek vétetik, határoz a ház az elnök előterjesztésére. Most azonban a 202. §. alá tartozó napirend megállapítási kérdésről van szó. Még azt a kérdést sem vetem fel, vájjon a házszabálysértést ezélzó indítvány törvényalkotást czélzó inditvány-e vagy sem, pedig ezen a területen is hálás anyag kínálkoznék a vitatkozásra, mert hiszen a házszabály nem kevesebb, hanem több mint a törvény. (Derültség jobbfelől.) A házszabály azért neveztetik házszabálynak, mert az a képviselőháznak saját autonómiáját biztosító olyan jogforrás ós törvényes intézkedés, a mely azért nem ezimeztetik — a nevetőknek felvilágosítására — törvénynek, hogy kizárassékaz, hogy érvényesüléséhez más törvényhozási faktoroknak hozzájárulása is szükséges legyen. (Helyeslés balfelöl.) A ki azt az alkotmányjogi tételt, hogy a házszabály a parlamentben, és így különösen a képviselőháznak házszabálya a képviselőház szabadságát biztosító autonomikus törvény és alkotmányjogi biztosíték, a ki ezt nem érti meg, az természetesen örömmel fogad ilyen indítványt is, mint a milyenről szó vun. En a házszabályok alapján, de nem az azokkal visszaélés czéljából, hanem a politikai helyzet súlyai a való tekintetből egy tiszteletteljes megjegyzést, illetőleg kérelmet szándékozom ugy a kormányelnök úrhoz, mint a többséghez intézni. Tudom, hogy sikertelen lesz, (Felkiáltások ]obbfelöl: Akkor minek teszi!?) de legalább kötelességemet teljesítettem a jövendő események szempontjából, legalább utalhatok rá, hogy ezzel a figyelmeztetéssel sem maradtunk adósak. Azt hiszem, senki sem fog engem nagyítással vádolni, ha azt állítom, hogy az az indítvány, melyet a miniszterelnök ur bejegyzett, megdöbbenéssel érintette az egész oi szagot. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.j A t. miniszterelnök ur, hogy a szavakban hű maradjon a párt tradiczióihoz, mert annak a pártnak tradicziója, hogy a szólásszabadság korlátozását sohasem akarja, beveszi indítványának titulusába, hogy klotürt nem akar, a szólásszabadságot sérteni nem akarja, de azért benyújt egy indítványt, a melynek pro nunc volt jogosságát sem érinteni, sem vitatni nem akarom, — ehhez ta-