Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-395
36 395. országos ülés 1904 Itt egy királyi döntésről van szó, a mely a quóta ügyében kelt. Ezt a ház napirendre tűzte, a r mint a képviselőház ügysora is bizonyítja. És a t, kereskedelemügyi miniszter ur egy másik királyi kézirattól, a mely ugyanazon formák mellett, ugyanazon előfeltételek mellett jött a t. ház elé, ezt meg akarja vonni és ezt közjogilag abszolúte meg nem engedhetőnek jelenti ki. Bocsásson meg a t. miniszter ur, de ha önök ilyen közjogi teóriákkal jönnek, igen jól értem, hogy az az indítvány, a melyet a t. miniszterelnök ur adott, még nagyobb kételyekkel fogadtatik és még nagyobb elővigyázatra készteti az ellenzéket. Ezt az okoskodást, ezt a tételt — gondolom — a t. többség némely tagjain kivül, Magyarország egyetlen közjogásza sem fogja magáévá tenni. (Ugy van! a baloldalon.) Elnök: Olay Lajos képviselő ur kér szót. Olay Lajos: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk! a baloldalon.) Elismerem, hogy a magyar közjog, a magyar alkotmány szerint ő Felségének feltétlen joga van a miniszterelnököt és annak ajánlatára a minisztereket kinevezni. Elismerem, hogy a miniszterelnöknek joga volt gróf Khuen-Héderváryt ajánlani ő Felségének, ő Felsége ki is nevezhette őt, mert a kinevezési jog, közjogunk szerint, minden kétségen kivül áll. Azonban, hogyha ő Felségének, a magyar királynak joga van kinevezni a minisztert, akkor és épen ebben áll az alkotmány gyökere, a képviselőháznak joga van tudomásul venni, vagy tudomásul nem venni a kinevezést . . . (Ellenmondások a jobboldalon.) . . . vagyis ő Felsége ezt a jogát csak gyakorolhatja, azonban a képviselőház a kinevezést tudomásul venni nem tartozik. Hiszen ezért mutatja be magát az uj minisztérium is, ha újra kineveztetik. Ha pedig a képviselőház többsége iránta bizalmatlanságot fejez ki, abban az esetben annak a kormánynak kötelessége leköszönni. 0 Felségének joga van ugyan őt újra kinevezni, de a képviselőháznak mindenesetre feltétlen joga van a kinevezést tudomásul nem venni s azon esetben az a miniszter megbukott. (Mozgás a jobboldalon. Halljak! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ezt csak közjogi szempontból akartam a magam részéről röviden megemlíteni. Én, a mint mondottam, ő Felségének és a miniszterelnöknek jogát kétségbe nem vonom, de bocsánatot kérek, kell, hogy én is megtegyem a magam részéről megjegyzéseimet. Nekem igenis kifogásom van a politikai tisztesség szempontjából ezen kinevezés ellen. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én voltam az, a ki gr. Khuen-Héderváry Károly volt miniszterelnök ellen a mentelmi jog megsértését jelentettem be. Nem bocsátkozom a dolog érdemébe, hogy vájjon be lesz-e ellene bizonyítható a vesztegetés ténye, vagy nem ? de kétségtelen, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság jelentésének kérdése és a mentelmi bejelentés még elintézést nem nyert, (Uyy van! márczius 7-én, hétfőn. balfelöl.) a magyar politikának pedig nem szolgálhat előnyére az, hogy a mentelmi bizottság előtt egy miniszter jelenjék meg olyan váddal terhelve, mint a minő gr. Khuen-Héderváry Károly ellem emeltetett, (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Ebből a szempontból igen helyesnek tartanám, ha ez a kérdés csakugyan napirendre tűzetnék és nagyon Örülnék rajta, ha a házban volna annyi bátorság, hogy ezt a kinevezést ezen indokból nem vegye tudomásul. Ez az én nézetem. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólani. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljulc! Halljulc!) Én ebben a kérdésben eddig nem szólaltam fel azért, mert ezt a kérdést közjogilag olyan egyszerűnek, olyan világosnak tartom, hogy ebben a kérdésben valami nagyobbszabásu jogászi tanácskozásnak, jogászi véleménycserének helye nincs. (Ugy van! a jobboldalon. Élénk ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Nyilvánvaló, — hiszen ez az 1848-iki törvényekből kétségtelen, — hogy a miniszterek kinevezésének joga ő Felségét illeti. (Ugy van! Ugy van f) Nyilvánvaló az is, hogy a parlamentet megilleti az a jog, hogy ha az a miniszter neki nem konveniál. akkor vele szemben bizalmatlanságát fejezi ki és őt leszavazza. (Általános helyeslés.) Polónyi Géza: Ezért kell napirendre tűzni az átiratot! (Mlenmondások a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! Gabányi Miklós közbeszól.) Elnök: Csendet kérek. (Zaj.) Gabányi képviselő urat pedig kérem, hogy a közbeszólásoktól tartózkodjék. (Helyeslés jobb felől.) Plósz Sándor igazságiigyminiszter: Erre azonban, szerény nézetem szerint, még egyáltalában nem érkezettel az idő, mert a minisztert nem a szerint kell megítélni, hogy tetszik-e valakinek az ő képe vagy nem, vagy hogy minő elővéleménynyel vannak felőle, hanem a szerint, hogy miniszteri ténykedésében miképen viseli magát. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások és felkiáltások, a. szélsőbaloldalon: Akkor akármilyen embert is kinevezhetnek? Nagy zaj. Elnök csenget.) Az átiratnak napirendre tűzése nézetem szerint mindenesetre mellőzendő, érdemileg nem is lehet azt tárgyalni, hanem legfeljebb csak formailag, ebben az irányban azonban nem forognak fenn és nem is hozattak fel kifogások. (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobb felöl. Gabányi Miklós képviselő ismételten közbekiált.) • Elnök: Csendet kérek, t. ház ! (Zaj.) Gabányi képviselő urat pedig másodszor figyelmeztetem, hogy közbeszólásaival a szónokot ne zavarja. (Helyeslés jobbfelöl.) Plósz Sándor igazságiigyminiszter: Azt méltóztattak kívánni, hogy az átirat napirendre
